Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

is csak I. László király törvényei és a kereszténység megerősödése szo­rította ki a régi szokásokat. A templom körüli temetőkben kezdetben még megtaláljuk a régi köznépi ékszereket, de aztán a pogány szoká­sok eltűnnek, mígnem később, keresztényesített formában újra meg­jelenik a tehetség szerinti felékszerezettség. A falvak kis templomai köré gyakran több falu népe temetkezett. A nemesi famíliák előbb egy­szerű, majd a XI. század végétől nagyobb, háromhajós templomokat, nemzetségi monostorokat építettek, ahová a családok tagjait temették is (Monostorpályi, Szerep, Herpály, Ohat stb.). A templomok zöme tég­lából épült. A pogány temetkezési szokások feltűnése a beköltöző ku­nokhoz kapcsolódik (Artánd—Zomlin). 32. vitrin. Debrecen legkorábbi emlékei. Debrecen kialakulása a ré­gészeti leletek tükrében is rejtélyesnek látszik. Területéről számos IX— X. századi települést és X. századi temetőt ismerünk, de ezek egyi­ke sem hozható kapcsolatba Debrecennel, de még azokkal a falvakkal sem, amelyek Debrecenbe beolvadtak (Szentlászló, Torna vagy Boldog­asszonyfalva). X. századi temetők voltak a Vincellér és Szabolcs utcák­ban, falvak voltak a Böszörményi úton a nyúlási transzformátorállo­másig (a tárló alján levő nagy edények), a városi téglagyár helyén, a Nagyerdőn és a vasútállomás környékén. A Debrecenre vonatkozó leg­korábbi régészeti nyomok a XIII. század végéről vannak: Az Arany Bika Szálló építkezésénél került elő egy elrejtett pénzlelet. Debrecen kialakulását a XI. század végére tehetjük, a mai nagytemplom helyére, ahol a régi Szt. András templom és annak elődje állt. Talán várnépek lakták. Később a közülük kiemelkedő Debreceni Dózsa és családja tet­tek sokat a kis faluért, várossá válása érdekében. KRONOLÓGIAI TÁBLÁZAT korszak idő HAJDÚSÁG BIHAR 3200 2800 2500 KORAI ? KÖRÖS KULTÚRA 3200 2800 2500 KORAI SZATMÁRI CSOPORT ÜJKÖKOR 3200 2800 2500 KORAI ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJA cca. i. e. 5000—2500/2400. 3200 2800 2500 KÖZÉP­SŐ ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK KÉSEI CSOPORTJAI (szilmegi, esztári, szakáiháti csoportok) 3200 2800 2500 KÉSEI TISZA—HERPÁLY—CSÖSZHALMI KULTÚRA CSÖSZHALMI HERPALYI CSOPORT CSOPORT 40

Next

/
Thumbnails
Contents