Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Üvegművesség – Szalay Emőke

Az északi hegyvidék másik jelentős hutájának a kifejezetten művé­szi igénnyel dolgozó parádi gyárnak jellegzetes parasztüvege a dombo­rú körökkel díszített pincetok. Ez a plasztikus dísz tűnik fel a nagymé­retű gömbalakú, hosszúnyakú zöld üvegen és a kék poháron is. A negyedik tárlóban a kristálystílus sajátosságait tükröző poharak láthatók. Jól kitűnik, hogy ezeknél a tárgyaknál már nem a fúvással kialakított forma nyújtja az esztétikai élményt, hanem a formától füg­getlen díszítés. Ezek egyrészt metszéssel, másrészt gravírozással, vagy csiszolással készültek. A tréfás jeleneteket bemutató kissé nehézkes, zömök, talpas poharak mellett érdekesek a szabadkőműves jelvények­kel díszített darabok. A „Barátság" feliratú pohár a köszörülés finom­ságával emelkedik ki. A középső sávban elhelyezett poharak az ún. réteges üvegek csoportjába tartoznak, amelyeknél a színtelen üvegre színes üvegréteget vittek fel, majd különböző mértékben metszették, zo­máncfestéssel és aranyozással díszítették. Ez a technika a XIX. század közepén volt divatos. Valószínűleg a parádi hutában készült a Széchenyi István mellképével díszített tejüveg pohár. Az utolsó tárlóban a nagyhírű cseh üvegművesség XIX. században kedvelt ún. biedermeier üvegpoharai kerültek kiállításra, amelyek a polgári lakások díszei voltak. Ezek a neogótikus formákat mutató da­rabok szintén a kristálystílus jellegzetességét tükrözik. IRODALOM Tasnádiné Marik Klára: Az üveg művészete. Kiállítás vezető (Bp., 1961) Borsos Béla: A magyar üvegművesség (Bp., 1971) Takács Béla: Zempléni üveghuták (Bp., 1966) Takács Béla: Parádi üvegművészet (Bp., 1970)

Next

/
Thumbnails
Contents