Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

halála után az utódlás kérdésében egymással viszálykodó hun előkelők széthúzását kihasználva — vezető szerephez jutottak. A gepida nép kultúrája az V. század folyamán nagy változáson megy át. A helyi szarmata és változatos germán hagyományok eltűnnek, helyükbe egyre egységesebbé váló anyagi és szellemi kultúra képe jelenik meg és tükröződik a régészeti leletekben. Ártándról a Nagyfarkasdombról ismerjük legszebb emlékeiket. Edényeik között az ún. hun kori korsók pompás darabjai mellett a fazekasság változatos formakincsét is tanulmányozhatjuk. A fésűk a férfi és a női síroknak egyaránt jellegzetes tárgyai. A nők ruházatához tartozó ruhakapcsoló tűkben is divatváltozást figyelhetünk meg, amely átvezet a gepidák későbbi korszakába. 22. vitrin. A VI. század elejére teljes pompájában előttünk áll a gepidák viseletben, fazekasságban, általában a régészeti leletekben tükröződő kultúrája. A díszes, ékvágásos és színes ékkőberakásos fibulák az előkelő nők viseletének darabjai. A fazekasságban is új formák és új díszítésmód válik általánossá. A besimított díszítés mellett feltűnik, majd uralkodóvá válik a bepecsételés, gyakoribbá válnak a körte alakú edények. Az alapvetően földműves lakosság katonai súlypontja a Maros vidékére majd még délebbre tolódott el. Ezt jelezheti a harcos sírok kis száma. A gepida királyság ereje a népeket egymás ellen kijátszó Bizánci birodalom hadserege, majd a Dunántúlon megtelepült langobardok harcai között őrlődött, mígnem az avar—langobard szövetség 567-ben függetlenségüket is felszámolta. 23. vitrin. Az avar birodalom. Korai avarok. 567—68-ban az Ázsiából előtörő avar törzsszövetség megszállta a Kárpát-medence nagy részét. Ezzel létrejött a Kárpát-medence politikai egysége. A nagyállattartó avarok törzsei között sokféle csatlakozott és meghódított néptöredék élt. K-Európában félelmetes erőt jelentett nomád szervezetű lovasságuk, amely könnyű és nehéz fegyverzetű katonákból állott. A nehéz fegyverzetű harcosok lemezes páncéllal, karddal, kopjával voltak felfegyverezve, a könnyűfegyverzetűek reflexíjjal. Harcmodoruk hasonló lehetett a honfoglaló magyarokéhoz: a nyeregben visszafelé is tudtak nyilazni, mert — Európában először — ismerték a kengyelt. A férfiak véretekkel, díszes csattal díszített övet viseltek, melyen fegyverzetük függött. A nők ékszerei a fülbevalók, karperecek, melyek között zsákmány és adó formájában érkező bizánci áru is gyakran található. A lovak szerszámzatán is gyakran találunk arany és ezüst véreteket. Az itt bemutatott leletek zöme Hajdúdorogról és Biharkeresztesről származik. 24. vitrin. A közép- és későavarok. 670 táján új keleti népesség érkezett a Kárpát-medencébe. A bizánci források szerint az elpusztult bolgár birodalom egy néprésze költözött Pannoniába. Az új jövevények nagyobb területet szálltak meg, mint a korai avarok. Temetőikben gyakran együtt találjuk őket a griffes-indás öntött véretekkel jellemzett 30