Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A régészeti kiállítás – Sz. Máthé Márta–M. Nepper-Ibolya–dr. Mesterházy Károly

Porosháton az 1910-es években feltárt 11 halomcsoportból álló temető anyagából a vitrinben csak azoknak a síroknak a mellékleteit mutatjuk be, amelyek a szarmata jazigok test vér népének, a roxolánoknak a hagyatékát képezik. A roxolánok elszakadva testvérnépüktől a II. századtól kezdve fokozatosan szivárognak be a Kárpát-medencébe. Hogy mikor történt ez, arra vonatkozóan nincsenek pontos adataink, de a II. századtól emlékanyaguk megjelenik a temetőkben. Kerámiaművességük nagy formagazdagságát mutatják a 19. vitrinben kiállított korongolt szürke és téglaszínű edények. A rómaiakkal folytatott kereskedelem révén ezüstpénzek, ezüsttükrök, ékszerek, edények kerültek hozzájuk. A szarmaták által annyira kedvelt zománcberakásos fibulák közül is bemutatunk egy szép darabot. A kiállított fehér színű nagy szemű krétagyöngyfüzérek, achát, színes üvegpaszta és borostyángyöngyök pedig a szarmata temetők szinte legjellemzőbb leleteit képezik. 20. vitrin. Gepidák. A III. század második felében új keleti germán nép, a gepidák telepedtek meg a Kárpát-medencében. Bihar megye északi részén, a Szilágyságban lehettek nyugati szállásaik, majd fokozatosan nyomultak DNY felé, a Körösök vonaláig. A IV. század első felében már a Csörsz-árok vonulatánál éltek. Ma ismert legjelentősebb 14. kép. Mécses, II—

III. század, Hortobágy-Poroshát 28