Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

„Fegyvert s vitézt éneklek...” – Szalay Emőke

amelyek között a két fő típust a tollas és a későbbi gerezdes buzogányt egyaránt megtaláljuk. A vadászfegyverek között a középkori kedvelt sólymászatnál a sólyom fejét takaró sólyomsapka alatt a vadászatra használt parittyaíj mellett elhelyezett nyílvesszők — hegyes, koronás — mutatnak nagy változatos­ságot. A vadászkések pompás külsejükkel tűnnek ki. Jellegzetes a szar­vaspata alakú markolatvégződésük, díszes maratott pengéjük és a ké­sőbbi példányoknál a hüvelyükbe tűzött evőeszközök. A tárló alján levő tőrök külön csoportját képezi ezeknek a rövid fegy­vereknek. A lovagi fegyverzet tartozékaként ezzel adták meg a harcosok az ellenfélnek a kegyelemdöfést, ezért a nevük misericordia — kegye­lemtőr. Nagyvadakra vadászlándzsákkal vadásztak. A súlyos, nehézkes fegy­verek éles, hegyes pengével voltak ellátva, nyelüket szíjakkal vonták be a biztonságosabb fogás érdekében. A XVI— XVII. századi példányaink jól tükrözik ezen fegyverek összes sajátosságait. A lövőfegyverek közül igen ősi a számszeríj. A felső sorban elhelye­zett példányok XV. századiak, valószínűleg Nagyszebenben készültek. Ivük réteges, összeragasztott szarulemezekből készült. Az acélívű dara­bok német eredetűek, XVI. századiak, díszes kivitelűek, gazdag csont­berakással díszítettek. A közöttük levő két kisebb számszeríj már azt a fázist képviseli, amikor ezek a fegyverek elvesztették eredeti harcásza­ti jelentőségüket és vadászfegyverként éltek tovább a XVIII. században. Ezeknek a fegyvereknek a felajzásához nem volt elegendő az emberi kéz ereje, ezért külön felajzó készülékeket használtak. A fából készült emelőkarok a XVIII. századi vadászfegyverek felajzására szolgáltak, míg a vasból készült tekervények a nagyobb méretű korábbi darabok felhúzását segítették. Mellettük kerültek elhelyezésre a lőfegyverek. A vadászpuskák gaz­dag díszítésük miatt figyelemre méltók. A felsőbb, rövidebb puskák tusája csontberakású, míg az alsó sorban levők közül az egyiknek a faragása művészi. Legdíszesebb a színezett, igen finom kidolgozású, csontberakással díszített vadászpuska. A kézi lőfegyvereket gránát ki­lövésére is használták. Egy ilyen gránátvető puska mellett különleges fegyver a XVIII. századból való lőberendezéses fejsze. Egyszerű kivi­tele alapján valószínűleg katonai mesterember szerszáma lehetett. A tár­lóban kisebb méretű lőfegyverek, pisztolyok láthatók. Jellegzetes a XVI. század II. feléből származó keréklakatos pisztolyok díszítése. Ágyazatuk, markolatuk, gömb alakú markolatgombjuk groteszk csontberakással dí­szített. Alattuk egy XVII. századi kovás pisztoly, a pisztolyok végleges formáját mutatja, az általánossá vált domborított rézlemezdíszítéssel. A tárló közepén egy érdekes fegyver került bemutatásra az ún. topor, lőberendezéses díszfokos. A XVII. századi példány balta, puska és ki­189

Next

/
Thumbnails
Contents