Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

A kelet varázsa – dr. Ferenczy László

kék, sárkányos gyertyatartók és lótuszkehely alakú, aranyozott füstölő­edény láthatók még itt. Szabadon áll egy nagyméretű, kertbe való japán daruszobor. A fa­lon szintén a XIX. századból való japán rekeszzománcos díszedények vannak. A következő vitrinben mongóliai műtárgyak láthatók. A XX. sz. ele­jéig sok híve volt Mongóliában a buddhizmusnak. A két és fél ezer évvel ezelőtt Buddha Sákjamuni elmélkedései és tanítása alapján fejlődésnek indult buddhizmus Ázsia legnagyobb vallása volt. Az Indiából kiindult vallás kezdetben nagyon egyszerű volt és hívei magát Buddhát is nem istenként, hanem megvilágosodott tanítóként tisztelték. A buddhizmus Közép-Ázsia és Kína felé elterjedt északi (ún. maháyána) irányzatában azonban már több Buddha és szent bódhiszattva kultusza is kifejlődött. Ebből az irányzatból újabb indiai és a helyi ősvallásból átvett elemek­kel gazdagodva fejlődött tovább a VIII. sz. közepétől a tibeti lámaista buddhizmus. Ebben több száz Buddha, bódhiszattva és félelmes megje­lenésű védőistenség kultusza volt szokásos. A templomokban, kolostorokban védőisteneket ábrázoló zászlóképek, ún. thankák voltak felfüggesztve az oltár mögött. Vászon vagy selyem alapra, sablon után festették őket. A kiállított képen a Zöld Tára is­tennő alakja szerepel huszonegyszer; felettük Buddha képe van. A bronzszobrocskákat viaszveszejtő eljárással öntötték és tűzara­nyozták. Akárcsak a képeken is, az istenségek ábrázolásának minden részletét (a testhelyzetet, a trónust vagy a hordozó állatot, a kéztartást — mudrát —, és az attribútumokat) szigorú szabályok írták elő. Az egyes ábrázolások e részletek alapján határozhatók meg ikonográfiai­lag. A vitrinben két Buddha-szobor mellett Tára istennő szobra, továbbá a félelmes megjelenésű Beg-ce és Sridevi védőistenség szobra látható a XVII—XIX. századból. A népművészet körébe tartozik a berakásos tűzcsiholó készlet. Az iszlám művészetét perzsa és más közel-keleti tárgyak képviselik: XVIII— XIX. századi perzsa kerámia, vésett és áttört díszítésű rézedé­nyek, zománcfestésű kávékészlet, tányérka és vízipipa látható. A felet­tük levő tollrajz (Iddogáló pár) a perzsa miniatúrafestés hagyományaira utal. A következő vitrinben indiai műtárgyak vannak, zömmel ún. bidri-fé­mek. Ezek az indiai iparművészet kiemelkedő alkotásai közé számítanak és készítésük központja, Bidar után kapták nevüket. A réz, ón és ólom ötvözetéből öntött, majd feketített fémedényeken ezüstberakásos díszí­tés van. Víztartó és más edények, vízipipák, dobozok készültek ilyen technikával. Itt szerepel még Dzsambhala védőisten szobrocskája. A terem túloldalán az első vitrinben japán elefántcsont faragványok vannak kiállítva. A legtöbb közülük ún. necke-gomb, amelynek rendel­167

Next

/
Thumbnails
Contents