Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Az ősi kultúrák világa – Szalay Emőke

lála után létrejött utódállamokban a görög és a keleti művészetek összeolvadásából alakult ki a hellenisztikus művészet. Róma művészetét a királyság korában főként az etruszk és görög hagyományok egymásba olvadása jellemezte, és csak az i. e. II. századtól önállósult. Az i. e. IV. és i. e. I. század között Róma fokozatos hódításaival Itália, majd az egész Mediterraneum urává lett, az ókor legjelentősebb világbirodalmát hozta létre. Ez átalakulást eredményezett kultúrájában, amelynek során a római művészet felhasználta és magába olvasztotta a hellenisztikus kultúra eredményeit. A császárkorban az iparszerűen gyártott művészi áruk a birodalom legtávolabbi provinciáiba is eljutottak, és helyi hatásokkal keveredtek, ebből alakult ki a provinciális művészet. A görög, római, etruszk anyag a kiállításban együtt szerepel. Az első vitrinben a görög márvány és terrakotta szobrászat néhány alkotása is érzékeltetni tudja a görög művészet sajátosságait. A márványszobrok mellett már a görög művészetek korai időszakában megjelentek a kis terrakotta szobrocskák, amelyeket szentélyekben fogadalmi ajándékként helyeztek el vagy sírokba tettek. A formába préselt, sorozatban készült szobrocskák a nagy szobrászat jellegzetességeit tükrözik. A fátyolos női mellképeket az ún. protomét szentélyek falára akasztották. Később ezeknek a szobroknak megváltozott a funkciója, szentélyek helyett a lakások díszítését szolgálták. Ez természetesen együtt járt a témaválasztásuk megváltozásával. Az ábrázolt istenek, mitológiai jelenetek elvesztették vallási jellegüket, másrészt mellettük mindennapi emberek jelentek meg, mint a ruhás nőalakok, ülő gyermek, amelyek athéni mintára Boiotiában készültek, innen kapták „tanagra" nevüket. Már a hellénizmus idején készült az Afrodité—Erósz csoport. A rómaiak is készítettek terrakotta szobrocskákat, ilyen a kis Szílénosz töredék, amely a görög mintaképek hatását tükrözik. A márványszobrok görög szobrok római másolatai. Szép darab egy hellenisztikus márvány Afrodité-fej római másolata és a bulgáriai Szisztov városvédő istennőjének falkoronás kis márvány fejszobra. A római korban a provinciális művészet különbözött a hivatalos stílustól, benne a helyi hatások erősebben érezhetők. Jól példázza ezt a kisázsiai Kaffából származó jellegzetes haj viseletű női fej, és a Baracskáról származó Hercwies-szobrocska. A következő tárlóban etruszk és római kis bronzszobrokat láthatunk. Az etruszkok tömegesen készítettek kis fogadalmi bronzszobrokat, amelyek isteneket, áldozó férfi és női alakokat, harcosokat ábrázoltak, és híven tükrözik a késői etruszk művészet sajátos, kissé absztrakt mintázását. Hasonlóképpen a császárkori bronzművességről adnak képet a római kis istenszobrok, gladiátor-, harcos-, állatszobrocskák, delfin, sas. A mellkötő, szandálkötő Afrodité-szobrocskák hellenisztikus kori görög típusok