Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

város életének újraindításához. Ez a segítség az élelmiszertől a szükségpénzekig szinte mindenre kiterjedt. Térképvázlaton mutatjuk be a városért vívott harcokat. 17. tabló. A város újjászületése A háborús veszteségekről készült kimutatással kezdődik a tabló, majd a város első vezetőinek arcképeit mutatja be; Szabó István, Ménes János, Révész Imre, Juhász Géza, Végh Dezső, Balogh Elemér, Tariska István fényképét láthatják látogatóink a romos Debrecen képén. 1944 decemberében másodszor lett az ország forradalmi fővárosa Debrecen. Itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány. 18. tabló. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én a Református Kollégium oratóriumában nyílt meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés. 230 képviselőjének megoszlása foglalkozási ágak szerint a következő volt: Ipari munkás 42 Földműves, szegényparaszt 39 Önálló iparos 37 „Gazdálkodó" (nagy- és kisgazdák) 36 Szabadfoglalkozású értelmiségi 18 Tanár 16 Egyéb köz- és magántisztviselő 16 Újságíró, egyéb közíró 10 Pap (4 katolikus, 2 református, 1 evangélikus) 7 Katona 6 önálló kereskedő 2 Kereskedelmi alkalmazott 1 230 A képviselők megoszlása pártok, csoportok szerint: Magyar Kommunista Párt 71 (30,9%) Független Kisgazdapárt 55 (23,9%) Szociáldemokrata Párt 38 (16,5%) Nemzeti Parasztpárt 16 ( 6,9%) Polgári Demokrata Párt 12 ( 5,2%) Szabad Szakszervezetek 19 ( 8,3%) Pártonkívüliek 19 ( 8,3%) 230 (100%) 131