Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

A tablón május 1-ét és a Köztársaságot éltető jelvények mellett helyet kaptak a Debreceni Nemzeti Tanács röplapjai, hirdetményei is. A dokumentumok közül külön ki kell emelni azt a három darabból álló eredeti fényképsorozatot, amelyik a forradalom és Erdély védelmére induló katonák zászlószentelési ünnepségén készült 1919. febuár 8-án. Ez az esemény egyben a polgári demokratikus forradalom nehéz külső helyzetét is jelzi. 1919. január közepén megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja debreceni szervezete is az Arany János utca 2. szám alatti épületben. A Debreceni Munkástanács is a szocialista átalakulás irányába mutató határozatokat hozott ezekben a hetekben. A magyar polgári demokrácia 1919. március közepén mind a belpolitika, mind a külpolitika terén az összeomlás szélén állt. A Debreczeni Üjság 1919. március 22-i száma széles szalagcímben adta tudtul az embereknek: „Magyarország szovjet-köztársaság lett"! A felfegyverzett vagongyári munkások pedig már az éjszaka folyamán elfoglalták az összes középületet és hivatalt. A Munkástanács végrehajtó bizottsága március 23-án a város vezetésére direktóriumot választott. Tagjai Török Gábor és Vági István szociáldemokraták és Hajdú János, a KMP debreceni szervezetének egyik alapítója és vezetője voltak. Megalakult a Vörös őrség is. Az április 7—8-i választásokon a város lakosságának több mint 40%-a vett részt igenelve a proletárdiktatúrát. A választások után a tanácsok is azonnal megalakultak. A gazdasági élet terén megkezdődött a szocializáció végrehajtása. A kulturális és egészségügyi területeken is nagy változások kezdődtek el. A külső imperialista agresszió miatt azonban nem lehetett zavartalanul végezni az új társadalmi rend kialakítását. A proletárdiktatúra védelmére meg kellett szervezni a Vörös Hadsereget is. Március 29-én alakult meg a Bihar-Hajdúsági 39. Vörös Dandárcsoport, melynek Karikás Frigyes állított örök emléket A 39-es dandár című művével. Debrecenre földrajzi fekvés.e miatt a legnagyobb veszélyt a román királyi hadsereg jelentette. A front egyik legveszélyesebb szakasza Vámospércsnél húzódott. Itt küzdöttek a 2. Nemzetközi Vörös Ezredhez tartozó osztrák zászlóalj katonái is. A túlerő miatt azonban a várost fel kellett adni. Április 22—23. éjjel a román csapatok bevonultak Debrecenbe. Így egy hónapi fennállás után a proletárdiktatúra a városban elbukott. Kiállításunkban a Tanácsköztársaság debreceni vezető személyiségei közül Zsuga Imrét, Hajdú Jánost és Lefkovits Vilmost mutatjuk be. Zsuga Imre (1892—1943) a KMP debreceni szervezetének alapítói közé tartozott és lapjának, a Debreczeni Vörös Újságnak szerkesztője volt. A Tanácsköztársaság idején politikai biztosként tevékenykedett 124