Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978)

Városunk kapitalista fejlődése – Csicsai Károly

VÁROSUNK KAPITALISTA FEJLŐDÉSE Történeti kiállításunk befejező terme a szabadságharc bukásától a szocialista nagyváros kialakulásáig mutatja be Debrecen történetét. 1. tabló: Debrecen az önkényuralom alatt. Buda bevétele (1849. május 21.) után a kormány is visszaköltözött Pestre. Debrecen számára augusztus 2-án ért véget a szabadságharc. Ezen a napon Nagy Sándor a város határában csatát veszített az intervenciós cári csapatokkal szemben. Királyi biztost állítottak a város élére, a hivatalokba pedig a Habsburgokhoz hű „Bach-huszárok" kerültek. Első tablónkon a szabadságharc hőseinek állítunk emléket. A halálos ítéleteket tartalmazó hirdetmény mellett a tizenhárom aradi vértanú tablója, és egy faragott ereklyetartó ládikóban Aulich Lajos tábornok csontjai láthatók. A megtorlás nemzetközi visszhangjáról egy Londonban kiadott emléklap tanúskodik. A szabadságharc debreceni hősei közül Könyves Tóth Mihály református lelkészt mutatjuk be két olajfestményen. A két kép Olmützben készült, ahol 1856-ig várfogságát töltötte. Könyves Tóth Mihály 1836tól volt Debrecen lelkipásztora. A szabadságharc idején mint tábori lelkész nagy beszédekben lelkesítette a hazáért küzdőket. Ezért 1849ben előbb halálra ítélték, majd végül várfogsággal büntették. Az egyik képen egyedül, vasban áll, a másikon pedig fogolytársával, Earsi József bicskei plébánossal ábrázolta Tóth Ágoston honvédezredes, aki szintén Olmützben raboskodott. A kép dokumentum értékén túl azért is nagyon becses, mert hirdeti, hogy a haza és a haladás ügye félretéteti a vallási, világnézeti kérdéseket, különbségeket. A büntetéseken kívül egyéb rendelkezések is születtek. Így érvénytelenítették a Kossuth-bankókat; új adórendszert vezettek be, több új adóval; útlevéllel nehezítették, illetve ellenőrizték a belső forgalmat is. A kiállításunkon szereplő útlevelet egy leszerelt katonának állították ki, feltüntetve az indulási és az érkezési helyet is. Az elnyomó hatalom képviselőin, a zsandárokon a nép a maga módján, a gúny fegyverével vett elégtételt. így született meg az a debrece107