Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

neoempire stílusban. Megnyitása 1930. május 25-én volt országos ünnepség keretében. A kép- és szobortárat Petrovics Elek és Csányi Károly segítségével rendezték be a Szépművészeti Múzeum és a Déri gyűjtemény 16-19. századi anyagából. A kupolateremben kortárs szobrászati kiállítást rendeztek Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Pásztor János, Lux Elek, Mészáros László, Ferenczy Béni műveiből, a képtár XX. századi termeiben pedig Szinyei Merse Pál, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és a debreceniek: Holló László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Balezer György, Toroczkai Oszvald, Dienes János, Senyéi Oláh István, Bakoss Tibor, Pálfy József és Káplár Miklós festményeit mutatták be. A

II. világháború után 1954-ben nyílt meg a harmadik, 1977-ben pedig a negyedik állandó képtár. 1977 óta Régi Képtár és Új Magyar Képtár fogadja a Déri Múzeum épületébe a látogatókat. Ezt szerencésen egészíti ki a Holló László Emlékház, ill. a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A Régi Képtár 17.-19 századi festményeket mutat be gazdag érem- és metszetanyag kíséretében. A festmények zöme Déri Frigyes révén került a képtárba. Méltán áll márvány büsztje (Stróbl Alajos szobra) a feljáratnál és olajfestésű arcképe (Koppay József műve) a II. emeleti kiállítás előterében. Leszámítva néhány, a művészek személyére vonatkozó tévedést, a hagyaték képtári anyaga elsőrendű művekből áll. Déri támaszkodott a bécsi képtárak szakértőire, az akadémia tanáraira és magyar szakemberekre, így ifj. Gonda Bélára is. Az ő segítségével szerezte meg Székely Bertalan, Paál László, Barabás, Borsos, Kupeczky képei egy részét. Igaz, a Szinyei-Merseként számontartott festményről már maga is megírta kéziratos katalógusában, hogy hamí sítvány, s később, 1925-ben Lázár Béla több festményénél, így a Mányoki ai kotásként számontartott férfi arcképeknél is felvetette, hogy korábbiak. Ezt Mojzer Miklós egyértelműen igazolta az Esterházy Pál (1635-1713) esetében. Érdemes összevetni Esterházy Pál ifjúkori képmás-át (1660 körül) Benjamin Block egészalakos, reprezentatív festményével, amely 1655-ben készült és a kismartoni Esterházy kastélyban található. A Déri Múzeum-beli ovális mellkép közel azonos korban, 20-25 évesen ábrázolja az ifjú grófot, a későbbi művészetpártoló nádort és herceget (aki maga is rajzolt, írt, zenét szerzett). Az ismeretlen XVII. századi mester (lehetséges, hogy Benjamin Block) ügyelt a magyaros viselet (fehér köpeny, vörös brokát dolmány, vöröstetejű prémes süveg) anyagszerűen szép megfestésére, ugyanakkor elsősorban a jellem kifejezésére törekedett, érzékeltetve a nádori családban felnőtt ifjú öntudatosságát, magabiztosságát. A tojásdad alakú arckép az udvari portréfestészet rangján áll. 5