Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

tyával, szamárral, a szélmalom a körötte elterülő faluval, s a szénakazal a mellette álló lovakkal, - egyszóval a magyar falusi, tanyai valóság. Lotz romantikus képzelete viharos pusztai tájképein nyilvánul meg igazán. Ismertek és kedveltek még nevelt lányáról, Kornéliáról festett portréi, ezek egyike képtárunk dísze. Lotz festményei társaságában látni Pállik Béla (1845-1908) Juhnyáj az itatón (1872) című festményét, amely Déri Frigyes ajándéka. Később több, mint 60 festménye és 200 grafikája került a múzeumba az egyik legismertebb állatkép festőnek. Lotz Károly a hetvenes évektől szinte kizárólag monumentális megbízásokat teljesített. Thannal együtt hatalmas megrendelésekhez jutottak, ők készítették el a Vigadó, a Nemzeti Múzeum, az Akadémia, az Opera freskóit. Thán Mór (1828-1899): Báró Mikos Ede arcképe (1869) az egyik legnagyobb méretű festmény a Régi Képtárban. Than Mór jül ismerte a Vas megyei Mikosdpuszta urát, báró Mikos Edét. 1869-es látogatásának emlékét őrzi a reprezentatív, tájban megjelenített arckép. Nem szokványos portré ez: új, 1866ra felépült kastélya elé (talán a régi szárny tornácára) ültette Than a fekete díszmagyarba öltözött Mikost. Az idősöső férfi megjelenése ünnepélyes: a fekete-arany színek, a gazdag vörös drapéria a dús anyagszerűséggel megfestett bogláros, csatos díszek, az irattekercs mind ennek eszköze. A festmény legszebb része nem az ülő alak portréja, hanem a jobboldalon látszó kastély és parkrészlet. Dús nyári lombok között áll a bástyaszerű főhomlokzatú, angol stílusú romantikus kastély mozgalmas tömege, előtte hölgyekkel beszélgető lovas. Mikos Ede megjelenítésétől nem válik el a kastély ábrázolás: a hangulati egységet, az építtető és a kastély összetartozását biztosítja a méltóságteljes, és kevés színt alkalmazó megoldás. A reprezentatív feladatok között, ünnepélyes, akadémikus és neobarokk szemléletet követeltek a művészektől, ezt leginkább Lotz és Benczúr Gyula (1844-1920) tette magáévá. Míg Székely és Madarász a nemzeti szabadságeszméket igyekeztek életben tartani, Benczúr udvarhű történelem szemléletével kiszolgálta a hivatalos művelődéspolitikát. Ünnepélyes hangvételű történelmi tablói mellőzték a drámaiságot s elsősorban patetikus hatásokra törekedtek nagy technikai tudással. (Budavár visszavétele, Vajk megkeresztelése). A Déri Múzeum Benczúr akadémizmusban gyökeredző neobarokk szemléletű mitológiai jeleneteit (Páni félelem, Hamvazószerda), őrzi, s egy portréját, a Cleopatrá-t, (amelynek Jászai Mari a modellje) és két bravúros rajztudásra valló Schiller-illusztrációját mutatja be a képtárban. A neobarokk és akadémikus stílus mellett a század 70-es, 80-as éveiben elsősorban a francia realista festészet hatására - nálunk is kialakult egy 21