Sz. Kürti Katalin: Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz I. Régi képtár és Új magyar képtár (Debrecen, 1978)

E mű és Kovács Mihály (1818-1892) történelmi kompozíciója {Ősmagyar vezér vár előtt 1857) a hősi múltat, a régi dicsőséget idézi éppúgy, mint Vörösmarty Mihály a Zalán futásá-ban. A nemzeti romantika a Bach-korszakban teljesedett ki a képzőművészetben. A császári hivatalnokok a nemzeti önállóság letörése érdekében harcot folytattak a nemzeti kultúra ellen. A szigorú cenzúrával hatékonyan szállt szembe a képzőművészet, vizuális nyelve révén alkalmas volt a nemzeti gyász szimbolikus kifejezésére. így a szabadságharc bukása után új értelmet nyert a reformkorban vállalt program: a nemzeti történelemszemlélet kialakítása. A festők legjava éppúgy, mint Arany János, Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Jósika Miklós a régmúlt magyar történelemből: a dicső Árpád-házi királyok, vagy Mátyás korából, a török-magyar csaták idejéből merítették témáikat, s a múlt példájával utaltak az elveszett dicsőségre, a szabadságharc bukására. Jelképpé vált Madarász Viktor (1830-1917) Hunyadi László siratása című műve. Hasonló témájú képeit őrzi a Déri Múzeum: (Szilágyi Erzsébet visszaköveteli fiát, vázlat; Podjebrád cseh király bemutatja Mátyásnak a magyar küldöttséget, (1873), az Ónodi országgyűlés (1879) pedig a Rákóczi szabadságharc egy jelenetét idézi. Madarász 1873-ban festett, a fiatal Mátyás életéből vett jelenete történelmi pályázatra készült vázlat, amely Keleti Gusztáv kemény bírálata miatt nem valósult meg. A vázlat rejti a monumentalitás igényét, lehetőségét: kitűnően jellemzi a köpenyforgató Podjebrádot, a bölcs Vitéz Jánost és az ifjú Mátyást. Madarászhoz hasonlóan tartott ki 48 eszméi mellett Petőfi Sándor unokatestvére, barátja, több Petőfi portré alkotója, a mezőberényi Orlai Petrics Soma (1822-1880). A szabadságharc bukása után több-kevesebb ideig Debrecenben élt, dolgozott. 1852-ben pl. kiállította //. Lajos holttestének megtalálása című, még Münchenben festett nagyméretű képét (később a Református Kollégium tulajdona lett, ma a püspöki palotában látható), több portrét festett megbízásból. Pesten készült a Salamon királyt anyja megátkozza című nagyméretű reprezentatív Árpád-kori témát feldolgozó képe (1857), amely a Mosont és Pozsonyt német segítséggel megtartó, övéi ellen forduló Salamon (1053-1087) történetének ábrázolása. Keserű Katalin, Orlai monográfusa kifejti, hogy a festmény születését Vörösmarty Mihály 1827-ben írt szomorújátéka, Shakespeare Coriolánusa és a Münchenben tanulmányozott Cornelius festmények ihlették. E hatások mellett kora magyar „betegségére": a széthúzásból eredő tragikus bukásra és „az aktuális magyarországi helyzetre utal, elitélve az önös, hatalmi 17