Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Szabó Pál debreceni kapcsolatai
129 Bakó Endre SZABÓ PÁL DEBRECENI KAPCSOLATAI A népi irodalom úgynevezett „mezítlábas", vagyis autodidakta csoportjának Szabó Pál volt egyik vezéralakja, lévén sikeres író, szerkesztő, politikus. Manapság azonban másokra több figyelem hárul, és nagyobb elismerés dukál. Kétségtelen, Szabó Pál 1948-tól, a demokratikus pártok (jelesül a Nemzeti Parasztpárt) megbénítása, majd feloszlatása után - fenntartásokkal ugyan - a diktatúra szolgálatába szegődött. Egy tüzetes monografikus életrajz tudná feltárni permanens súrlódásait, konfliktusait a hatalommal, amely kihasználta, de nem bízott benne. Jellemző, hogy Rákosi Mátyás szerint alkalmatlan volt a Hazafias Népfront elnöki tisztségének ellátására, ahova Nagy Imre intenciója révén állították, ezért 1956 tavaszán leváltották.' 1949 és 1954 között írt néhány regényt és novellát, amelyeknek eszmeiségét, történelmi hitelét az össznépi tapasztalat utóbb nem igazolta. (Isten malmai, Üj Föld, Hajdú Klári, Csendélet a gépállomáson). Azi970-es években - az irodalmi paradigmaváltás kezdetén - esztétikai indokokkal is hátrább sorolták azon a címen, hogy látásmódja és regényírói módszere XIX. századi. Ebben persze van igazság, de alkotásai között maradandó is található, sőt egy-két remekmű (pl. Emberek; Lakodalom, Keresztelő, Bölcső) is fűződik nevéhez. Márpedig az irodalomtörténeti értékelésnek az egész életművet kell szem előtt tartania. Minden esetre Móricz Zsigmond már első regénye alapján nagy íróként ünnepelte a Nyugat-ban, és annak tartotta mindhalálig. Szabó Pál 1945-ig többször szerepelt Debrecenben, egy irodalmi folyóiratot is tervezett Juhász Gézával közösen még a Kelet Népe megindítása előtt.1 2 1. LÁTOGATÁSAI ÉS LEVELEZÉSE A biharugrai születésű író a Békés megyei Körösvidék c. lapban jelentette meg első írását 1927-ben, de írói talentuma fővárosi szerkesztők (Baj- csy-Zsilinszky Endre, Féja Géza) segítségével bontakozott ki. Már első könyve (Emberek, 1930) megjelenése után nem sokkal a debreceni Ady Társaság kereste vele a kapcsolatot. Bemutatkozó fellépését mégsem a társaság rendezte, hanem debreceni gazdák hívták meg, de Juhász Géza, a társaság elnöke mutatta be a közönségnek, aki aztán megkülönböztetett figyelemmel kísérte pályáját - mint minden jelentős népi íróét. Több regényéről kritikát írt, s érdeme szerint méltatta a népi írókról szóló köny1 RÁKOSI Mátyás, Visszaemlékezések 1940-1956, Bp„ 1997,1011. 2 Levele Juhász Gézának. = Juhász Gézáné és Lévay Botond szerk. Juhász Géza levelesládájából, Bp„ 1987119-122. A továbbiakban: Levelesláda. vében, mely első összefoglalója volt a mozgalomnak: „A szűk falu kitágul a műveiben gazdag magyar és emberi világgá."3 A beharangozó így szólt: „Szabó Pál biharugrai földműves, kiből egyszerre a magyar föld új nagy írója lett, április 2-án, szombaton este 6 órakor a Déri Múzeum előadótermében rendezendő irodalmi ünnepélyen lép fel a debreceni közönség előtt, amely ünnepély egészen különleges alkalma lesz az irodalmi életnek. A magyar földnek s a magyar föld igazi tömegeinek hangja szólal meg egy nagy tehetség tolmácsolásában.4 Az eseményt a beszámoló így örökítette meg: „A legújabb magyar irodalom egyik érdekes alakja mutatkozott be a debreceni közönség előtt szombaton este, a Déri Múzeum előadótermében rendezett irodalmi ünnepélyen. Szabó Pál, aki egy csapásra tűnt fel Emberek c. regényével - tartott felolvasást az irodalmi est keretében."5 Egy kissé távlatosabb egy másik beszámoló: „Szép és okos cselekedet volt a debreceni fiatal gazdáktól, hogy meghívták Debrecenbe Szabó Pált, ezt a ma is paraszti sorban élő, nagytehetségű írót, hogy előadást tartson a Déri Múzeum dísztermében. Szabó Pált alig másfél esztendeje fedezte fel Móricz Zsigmond a magyar irodalom számára. (...) Juhász Géza, a kiváló irodalomtörténet-író {pedig} remekbe készült kis esztétikai értekezést olvasott fel Szabó Pál írói munkásságáról, biztos érzékkel mutatva meg a parasztelbeszélő helyét, jelentőségéta magyar irodalom történetében...(...) Kárazonban, hogy Juhász Géza ismertetésében nem esett szó arról a lázongó szociális elégedetlenségről, amely átfűti Szabó Pál írásait. (...) Ennek az előadásnak nevezetessége az volt, hogy Szabó Pált, ezt a csizmás, ünneplő fekete ruhába öltözött gazda-embert, noha a közönség soraiban Debrecen irodalombarátainak szinte minden rétege képviselve volt, csizmás, ünneplőbe öltözött gazdaemberek is meghallgatták. (.. ,)"6 1933-ban tagja lett az Ady Társaságnak, s még abban az évben Juhász Géza és Kardos László kiadta elbeszéléseinek egy csokrát Őszi szántás címen az általuk szerkesztett Új írók sorozatban, amelyre már 1932-ben készültek. A szokásos előszót ezúttal a hűséges cicerone, Juhász Géza írta. „Világa önálló világ - írja - a valóság és költői látomás új egyensúlya, s ez ad egyéni varázst legérettebb műveinek, novelláinak, amelyek végre etnográfiai sallangok nélkül, legbelülről, a falu kemény tekintetével láttatják a nép öröktörvényű életét. Nyelve meglepően öntudatos, az Ady3 Szakadék = Népi írók, Bp., 1943,54-61. Érdekes, hogy irodalomtörténeti vázlatának (A magyar szellem vándorútja) egyik kiadásában sem tárgyalja 4 Szabó Pál, a magyar nép új nagy írója Debrecenben, Debreczen, 1932. április 1., 5. 5 Szabó Pál felolvasása Debrecenben, Debreczen, 1932. április 3., 5. 6 KARDOS Pál, Szabó Pál, a paraszt regényíró Debrecenben, DFÚ, 1932. április 3., 9. r
