Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
76 SZABÓ ANNA VIOLA szoba belseje tiszta magyaros berendezésével és buzgó vallásosságra valló szentképeivel, viaszgyertyáival tűnik fel. A szatmármegyei Fény községben, amelyet szászok laknak, a kiállítás részére egy régi sváb házat és annak egy lakószobáját, melytől a hálófülke ajtóval van elkülönítve, örökítette meg a fényképész gépe. M. Sziget mellett fekvő Bedőfalva rusznyák községből egy lakóház, szobabelseje és rusznyák csoport került. Leggazdagabb aratása volt a fényképésznek egyik máramarosi oláh községben [Bártfalván], hol egy oláh ház udvarát, oláh csoportot, a fából alkotott bezerikát (templomot), valamint egy oláh szoba belsejét vette fel."22' Amikor Chyiinski a „sikerült és karakterisztikus felvételeket" kirakatában bemutatta, még egy kis sajtópolémiát is kavart, mert amiről az egyik tudósító úgy gondolta, „hogy a kiküldöttek éles megfigyeléssel ki tudták választani a legjellemzőbb ethnográfiai tanulmány-alakokat és objectumokat", amiatt a másik elmarasztalta a fényképészt. „Vannak ott fényképek kun, rusznyák, sváb és oláh paraszt házakról, és ezek belsejéről. De vajon eléggé megfelel-é a kun, t. i. a nagykunsági nép charakteristiconjának olyan fénykép, amely egy katholikus szent képekkel és feszületekkel tele aggatott paraszt háznak a belsőjét ábrázolja? Ez lehet tipikus jászsági paraszt ház, de nem lehet tipikus nagykunsági paraszt ház, miután köztudomás szerint a nagykunok óriási zöme református vallásil ".221 222 Jankó ugyan januárban eljött Debrecenbe, s „több felvételt eszközölt, azonkívül Chylinsky György lovag fényképész felvételei közül többeket átvett a kiállítás részére"}22 e házak közül végül egyiket sem építették fel a faluban, de jászsági házat igen; Hajdú és Bihar megyét ház nem, legfeljebb a Herman Ottó pásztorkodás-kiállításán felállított hortobágyi cseré- nyek, Debrecent magát pedig a Berger Jenő által tervezett alföldi csárda reprezentálta. Chyiinski számára a következő nagyobb szabású megbízás 1894 májusában következett el, amikor a városban nyáron rendezendő tanszerkiállításra, illetve a budapesti közegészségügyi és etnográfiai kongresszusra debreceni városképek sorozatát kellett elkészítenie. A tanszerkiállításra Debrecen iskoláit fényképezte le, így a Főreáliskola, a Kollégium és a Gazdasági iskola, illetve a Zenede mellett a Kereskedelmi Akadémiát is. A képek, a nagyterem freskóiról korábban készítettel együtt, megjelentek a Vasárnapi Újságban, ezzel Mirkovszky munkájának 221 DH, 1893. október 13.: Ethnográfiai képek a kereskedelmi kamara kerületéből. A sorozat egy része: Néprajzi Múzeum Fényképtára, F 6157,6783-6790,6830-32, egy másik része árverésen: Portobello Aukciósház, 18. aukció, 225-233. tétel, 2014. december 9. Az így összesített képek, a leírás alapján, Chyiinski teljes sorozatát jelentik, amely összesen 13 felvétel. A Néprajzi Múzeumba került képeket a fényképész önkéntes adományának tünteti fel Jankó az erről készített jegyzékében: JANKÓ János, A M. N. Múzeum Néprajzi osztályának gyűjteményei 1870-től 1899 december 31-ig, Néprajzi Értesítő, 1900.3.33-48. 222 DH, 1893. október 13.; DEII, 1893. november 7.: Fényképek az országos kiállításra. 223 DH, 1894. január 22.; BALASSA M. Iván, A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon, Ethnographia, 1972,553-572 (Jankó gyűjtőútja: 558). is hírét keltve.224 (A kiállítást magát is dokumentálta, ezeket a felvételeket azonban nem ismerjük.225) A kongresszusra, ahol a tervek szerint „gazdag fényképgyűjteményben lesz bemutatva a külföldről összesereglő tudósoknak Debrecen város modern fejlődése, [,..]a tanács lovag Chylinszky György fényképíró műtermében megrendelte Debrecen díszesebb középületeinek és tereinek fényképeit is".226 A cikk írója szerint a képek sora kiegészítendő lenne még „a Hortobágy puszta egy pár poetikus részletével" is. Ez utóbbiakat majd a millenniumi kiállításra készíti el Chyiinski. „20 felvételt eszközöl a Hortobágyon Szűcs Mihály gazdasági igazgató útmutatása alapján, melyeket színezve ki fognak állítani Debrecen millenniumi pavilonjában, Debrecen mezőgazdaságának bemutatása részeként. A képek 209 acm nagyságúak (a pusztai és tanyai élet tipikus vonásai, állattenyésztés, gulyák, ménesek stb.) és Rajzó Miklós festő fogja színezni azokat Chylinszky műtermében.™ Lefényképeztették vele ezenkívül, szintén a kiállításon bemutatandó, a megye összes köz- és törvényhatósági útjait, a város erdőgazdaságát 16 képben, a Kollégiumot 14 képben; saját ötlete alapján pedig, tipikus debreceni alakok képeit akarván kiállítani, „egy egész rakás paraszt ember, debreceni cívis, cigány" képét örökítette meg.228 1900-ban, a párizsi világkiállítás mezőgazdasági részlegében rendezett bemutatóhoz a város ismét Chylinskivel készíttette el a pusztai életet, a tanyákat, a cifraszűrös pásztorokat, az állatfajtákat 224 VÜ, 1894.34- 556-557,560: Debrecen iskolái ill. Az Országos Tanszerkiállítás Debrecenben. Képek Lovag Chylinsky György fényképei után. A Mirkovszky-sorozat és a Kollégium látképének eredeti pozitívjai a Déri Múzeum Fotótárában. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi felvétel Dézsi Lajos amatőr fényképész szárazbélyegzőjével van jelölve. A Kereskedelmi Akadémia tantermeiről készített sorozata (a reprodukciókkal és a díszterem képeivel együtt összesen 17 kép) megjelent az iskola millenniumi évkönyvében, SZOJKA, 1896. 225 DH, 1894. augusztus 30.: Érdekes fényképfelvételek a tanszerkiállításból. 226 „Chylinszky a következőkről készített sikerült, nagy alakú felvételeket: ev. ref. nagytemplom; Piac utca, háttérben a nagytemplom; Bika szálloda; Csokonai-szobor; Kossuth utca az új templommal; Nagy- és Kis-Várad utca; dohánygyár; a város látképe az ispotályi ref. templom tornyából tekintve; a Tisza-palota; a Hungária és Csanak ház; Margit-fürdő; városháza; ev. ref. új templom; főreáliskola; színház; kereskedelmi- és iparbank; kollégium, konzisztoriális házzal és gazdasági tanintézettel; nagyerdei fürdő és fasor; s az István malom." DEII, 1894. augusztus 3.: Debrecen képekben. A felvételek eredetijeinek többsége nem ismert, de a sorozat egy része, további épületek (Királyi tábla, Zenede, Törvényszék, Római katolikus templom) képével kiegészítve megjelent egy többször kiadott, reklámcélú leporelló formájában. A füzetke ismertetését lásd PETHEŐ Károly, Két régi leporelló Debrecenről, illetve Mégegyszer két debreceni leporellóról, Múzeumi Kurír, 1973/13,44-49; 1975/18,14- 21. A Csokonai-szobor képének eredeti, cégjelzéses nagyítása a Csokonai Kör jóvoltából maradt ránk, lásd Debreczen, 1896. május 16., jelenleg a Debreceni Irodalom Háza állandó kiállításában; az 1899-ben a Honvédtemetőbe áthelyezett Haldokló oroszlán szoborról készített eredeti felvétel pedig jelenleg a Déri Múzeum állandó '48-as kiállításában látható. Az országos kiállításon való árusítás céljából szintén készült egy zsebalbum, Mendelovits Lajos kereskedő kiadásában, amely 35, Chyiinski képei alapján készült rajzban mutatta be a várost. DEII, 1896. március 3: Debreceni és hortobágyi album; 1896. május 23: Debreceni és hortobágyi emlék. 227 DEII, 1895. szeptember 13; DH, 1896. február 13: Debreceni képek a millenniumi kiállításon. 228 DEII, 1895. június 25: Hajdúmegye a millenniumi kiállításon; DH, 1895. augusztus 10.: Debreceni fényképész a millenniumon; DH, 1896. február 13.
