Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

„A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE"

65

hogy „a terem október végéig legkésőbb november elejéig elkészülne, azon esetre ha az előmunkálatok már augusztus hó 15-én megkezdődhetnének Hogy az előmunkálatok miben álltak és megkezdődtek-e augusztusban, azt nem tudjuk, de tény, hogy Mirkovszky csak október elején mutatta be a Bikához készült vázlatait a tanácsnak, akkor, amikor előző munkáját véglegesen befejezte.145 Nem véletlenül írta neki ekkor Schmitt Jenő: „tudom, hogy nagyon el vagy foglalva és minden perccel számítsz, gondolatod Is száz irányban lebilincselve"™6 Hogy a téli szezont zavartalanul el lehessen kezdeni, és a vállalt határidőt se lépje nagyon túl, Mirkovszkynak sietnie kellett a festéssel. Előzetes tervei szerint a boltozat ablakközi tagozataiba a hónapok allegóriáit akarta megfesteni, a négy sarokfülkébe pedig a Barossba festettekhez hasonló, tájban megjelenített leányalakokkal szimbolizálva, a négy évszakot. „A teremben véletlen n háromszögletű ívszelet van, melyek ön kénytelenül kínálkoznak a 12 hónap ábrázolására, még pedig kék alapon, magyar nemzeti és népies alakok által, ezen hónapok úgy volnának elhelyezve, hogy a terem négy, ívben meghajlított szöglete mindig az illető évszak hónapjai közé esne. Ezen ív alatti négy felületet azután egy nyári, egy tavaszi, egy őszi, és egy téli tájkép díszítené. A tájképek fölötti, 4 hajlított ívszelet az évszakok madárvilágát, az ezek mellett párhuzamosan fekvő hosszúkás ívfelületek az évszakok virágait és a tájképek mellett párhuzamosan menő hosszúkás felületek az évszakok jelképeit ábrázolnák." Ezt a leltározó képalkotást alkalmazta a Kereskedő Társulatnál is, a történelmi korok tárgyaira vonatkoztatva. A mennyezet közepére a terem funkcióját jelző és Debrecen városát szimbolizáló képeket tervezett festeni. „A mennyezet három felületén, melyeken a csillárok csüngnek, lugasszerű, könnyű modorú festmények lennének alkalmazva, míg a meny- nyezet közbeeső két felületén, a terem tulajdonképpeni rendeltetése nyerne némi kifejezést, egyrészt farsangi vígságnak, másrészt a tanácsnak allegorikus ábrázolása által."Olyan, bálteremhez illő, semleges tematikát keresett tehát, amelyet a kitűzött szoros határidő alatt viszonylag könnyen és rutinosan meg tud festeni. Szeme előtt a Terézvárosi Kaszinó báltermének Lotz Károly és Feszty Árpád által festett, már említett képei lebeghettek, ahol a teremboltozat ablakközi cikkelyeibe szintén 12, polgári foglalkozásokat allegorizáló figura került, a mennyezetközepi freskó a főváros apo- teózisát ábrázolja, a keretező architektúra pedig a debrecenihez hasonló, pompeji stílusban készült.147 A tanácshoz küldött, végleges tervjavaslatban azonban a fenti szöveghez képest valószínűleg már nem szerepelt, hogy a hónapok népies alakok által lennének jelképezve; ezt az ötletet már csírájában elvetette,148 helyettük a klasszikus hagyománynak megfelelőbb, női alakokat használt. Az eredetileg elképzelt látványról a tervhez benyújtott színvázlat tájékoztat: ezen még a népies alakok látszanak, és kivehető a nyár képének vázlata is, amelyen mintha egy fa alatt hú'sölő figurát vagy párt látnánk, vagyis ide is csak egy allegorikus tájkép került

145 DEII, 1893. október 2.

146 Sch-M, 1893. október 18.

147 SZABÓ Balázs, A Párisi Nagy Áruház története - a Divatcsarnok átépítése 2007- 2009, in epiteszforum.hu, 2011. május 4.

148 A szövegvázlatban ez a mondatrész át van húzva.

volna, s csak az ívelt falra; az oszlop másik oldalára eső keskenyebb sávba itt még „az évszakok jelképei" vannak berajzolva.149 A városi közgyűlés azonban komolyan vette a feladatát, hogy a város fogadója és a város pénze fölött felügyeletet és ellenőrzést gyakoroljon, és „kiküldött szakértő bizottság által" bíráltatta meg a terveket, amelynek tagjai Boczkó Sámuel rendőrfőkapitány, Balogh Mihály főmérnök, Szabó József főszámvevő, Komlóssy Dezső törvényszéki bíró, Zádor Lajos kereskedő társulati elnök, Simonffy Emil zenedeigazgató és Tóth István építész voltak. A bizottság tagjai „teljes megelégödésöket jelentették ki a művészi niveau-n, modern realisztikus irányban vezetett vázlatok felett, melyek közül különösen a tizenkét hónap bájos csoportjai nyerték meg tetszésöket. A plafond konstrukciójának merész bevonása által keltett némi aggályokat a művésznek sikerült eloszlatni. Célszerűen változtatott meg a bizottság két nagyobb allegorikus csoportozatotis, azokat a tervező intentiójához mérte, Debrecen jellegével szorosabb vonatkozásba hozva,"150 A terem debreceni mivoltának hangsúlyozása tehát itt is a megrendelő kívánsága volt, csakúgy, mint az előző munka esetében. A nyár fülkéjébe így két hortobágyi pásztor, a télébe pedig Debrecen főutcájának képe került. Ahogy a korabeli leírásokban olvashatjuk: „egy hangulatos részlet a hortobágyi pusztáról; - csikós legény indul a ménese után, a cifraszűrös bojtár a kétgémű kút kávájára dőlve melancholizál; illetve egy „igen sikerült téli tájkép. A debreceni piacot ábrázolja, előtérben a városházával, a háttérben a református nagytemplommal. A hó esik. A piacot nyüzsgő sokaság lepi el. A távlat kitűnő", vagy „Debrecen piaca kifordított subájú parasztokkal, akik pipázva haladnak a híres református templom irányában, ahonnan egykor Kossuth Lajos szólt Debrecen népéhez.'^ A megbeszélt téma megfestéséhez Mirkovszky modellek után nézett. A leányokat a tájban nyilván már rutinból is le tudta rajzolni, a szokatlanabb téma és a történeti tanulmányokra, vázlatozásra szűkös idő miatt azonban ezúttal gyorsabb megoldást kellett keresnie, ha az etnográfiai hűségnek és a felismerhetően pontos városkép kívánalmának eleget akart tenni. így tehát ismét fényképfelvételeket készített a pusztán és a városban, s ezek alapján komponálta meg a terem két debreceni freskóját. A Déri Múzeum Néprajzi gyűjteményében található hortobágyi fényképeken látszik, hogy tanulmánynak készültek: a csikósbojtár lova hátán szemből és hátulról is fel van véve, s a cifraszűrös pásztor botjára támaszkodva, és a kút mellett is, mintha modellt állna.152 Mirkovszky az ívelt sarkot kettőbe vágó stukkó-oszlop okozta távlati csalódást kihasználva, a távolodó bojtár és a kút mellett álló csikós alakját szerkesztette egy képpé össze, a meghosszabbított kútkáva és kútostor segítségével teremtve meg a kapcsolatot, ám a két fénykép méretarányának különbsége miatt ez nem sikerült tökéletesen. A csikós alakja túlságosan kicsi maradt az előtérhez, a kúthoz viszonyítva: ebben a méretben nagyobb távlatra

149 A nagyméretű (79x63 cm) akvarellt 1915-ben vásárolta meg a városi múzeum, jelenleg DM Képzőművészeti gyűjtemény, II. 1915.7.

150 DEII, 1893. október 2.

151 Z-i [ZOLTAI Lajos], Az Arany Bika díszterme, DEII, 1893. november 29.; BpH, 1898. május 12.: A debreceni vendéglős-kongresszus.

152 DM Néprajzi gyűjtemény adattára, 1.7/1956.1-2,6-7.