Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)

Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben

52 SZABÓ ANNA VIOLA de a tényleges munkát a gyakornokként náluk dolgozó Stégmüller Árpád, Gerster unokaöccse végezte.46 A minisztériumi határozat folytán Debrecenben létesítendő országos tanítói árvaház céljára a város által átengedett másfél holdnyi lucernás föl­dön, a nagyerdő alján, 1894 májusának végén kezdte meg az építkezést a Gerster és Rössler cég mint kivitelező. A Herczeg Zsigmond minisztériumi főmérnök által tervezett árvaház felépítésének jogát az április 9-én kiírt árlejtésen nyerték el, június 17-én helyezték el az alapkövet, s szeptember 15-én már bokrétaünnepélyt tartottak. A két egyforma, összekapcsoló­dó épületet a Simonyi út elején, a közkórház pavilonjaival szemben, még az ősszel átadták rendeltetésének.47 Az árvaház építésével párhuzamo­san zajlott a dohánygyár nagy raktárának és a dohánybeváltási felügyelő házának építése a gyártelepen, illetve a Faraktár utca elején - valószínű­leg itt megint csak kivitelezésről lehetett szó. A céget a bokrétaünnepé­lyeken mindannyiszor Gerster Gyula és Rössler Richárd képviselte, Gerster Kálmán egyik alkalommal sem volt jelen.48 Ekkoriban a városháza terv- pályázatával foglalkozott, amelyre augusztus elsején nyújtotta be terveit, s szeptember 10-ére várta a bírálatot - a végleges döntés azonban a kö­vetkező év közepéig húzódott.49 1895 júliusában Rössler az említett vasúti építkezésen érdekelt átté­telesen, '96-ban a színházépítés foglalja le, illetve a felépítendő debre­ceni tisztviselőtelep házaihoz készít minta-tervezetet, 1897 júliusától a következő év végéig pedig, ismét Gerster Kálmán tervei alapján dolgoz­va, felépíti, talán utolsó közös munkájukként, a hajdúböszörményi refor­mátus templomot.501899-ből még ismeretes egy Aczél Géza főmérnökkel jegyzett, színházépülethez készített tervvázlata, ez azonban már tény­leg az utolsó feladat lehetett Debrecenben.51 Gersternek a századfordu­ló után egyre több fővárosi és reprezentatív megbízása akadván, s mert Rössler Richárdot 1901-től szülőhelye, Kassa városa főépítészévé nevezik ki, a Gerster és Rössler cég 1900 februárjában megszűnik, 1903-ban pe­46 Vadász István: A századforduló „új, díszes épülete" Tiszafüreden, a Bika Szálloda, Szolnok megyei Néplap, 1988. június 18. Stégmüller Árpád később számos jeles deb­receni házat tervezett, így: Nőegyleti árvaház tornacsarnoka, Péterfia—Füredi út sar­ka (1895), Mester utcai óvoda, Mester utca 30. (1899), Piarista Gimnázium és Rendház, Szent Anna utca 17. és Varga utca 2. (1902-03), Evangélikus iskola, Miklós utca 3. (1905), Kölcsönös Segélyző Egylet székháza, Kossuth utca 8. (1909), Hochfelder-villa, Simonyi út 16. (1906), Stégmüller-villa, Simonyi út 12. (1912); építési vállalkozóként pedig már pályája elején olyan nagyszabású megbízásokat nyert el, mint a Várad ut­cai nagy zsinagóga vagy a Szent Anna utcai zárda felépítése. Utolsó nagy munkája a Debreceni Egyetem felépítése lett volna, de az építkezés költségei csődbe vitték vál­lalatát, s a kiállt izgalmak végül az építész halálát okozták. 47 DEM, 1894.január 12.; DH, 1894.április4., május29.,június 18.,szeptember 14. (A har­madik épület - a jelenlegi Atomki - csak 1910-ben épült fel.) Az árvaház gazdasági épületeinek felépítésére kiírt árlejtést a következő évben Gerster és Rössler elveszí­tette a Horváth és Biczó párossal szemben. DEII, 1895. augusztus 15. 48 D-NÉ, 1894, szeptember 30: Az épülő Debrecen; DH, 1894, június 18, szeptember 14. 49 DH, 1894. augusztus 2., 1895. május 29. 50 DEII, 1896. február 15,17.; PAPR2007,84; Pesti Hírlap, 1899, június 18.: Pöregy új temp­lom miatt. 51 A terveket lásd: HBmL, dig már Gerster Gyula sem lakik Debrecenben.52 Gerster Kálmán debre­ceni működése tehát nagyjából 25 év és 6-7 városképi jelentőségű épület megalkotása után végleg lezárult.53 Szerepe a kiegyezés után lassan meg­induló, majd a század vége felé mind gyorsabbá váló városiasodásban, a modern városkép kialakításában elvitázhatatlan, még ha épületeinek stílusa nem is a konkrét város, hanem egy általános, európai város ké­péhez illeszkedik is, házai valamiféle átmenetet jelentenek. Az ittléte ide­je alatt Debrecenben felnőtt építésznemzedék (Stégmüller, Berger Jenő, Biczó Gyula, Aczél Géza) részben még alkalmazkodik a Gerster által is for­mált városképhez, hamarosan azonban már más lesz a modern, a köve­tendő. A nagy megbízások továbbra is országos pályázatokon dőlnek el, így Debrecenben is felépülnek a szecesszió hatását követő, reprezentatív épületek (Petz Samu, Bobula János, Hajós Alfréd, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, Rimanóczy Kálmán, a Vágó fivérek tervei alapján), ezek azonban mintha önmagukban állnának, nem a város szövetébe illeszkednek. A két szemlélet egységesítése majd újra egy „idegen", Borsos József munkás­ságának lesz köszönhető. A Gersterről szóló híreket és a dokumentumokat végigolvasván, inkább egy üzletember, mintsem egy művész képe tűnik elénk, noha a róla szó­lók mind úgy ítélik, hogy Gerster „nem volt élelmes ember". Az épületeiről olvasható korabeli szövegek azonban szinte soha nem tesznek említést a tervek és az elkészült házak stílusáról, tömegformálásáról, az adott funk­cióhoz való alkalmazkodásáról: magáról a mérnöki munkáról, az építé­szeti gondolatról, a tervezésről. Kritika leginkább az egyes helyiségek elosztását, kapcsolatát, méretét érinti, ezekben az esetekben az építész is kompromisszumkésznek mutatkozik, ahol szükséges áttervez, változ­tat, a megrendelő kéréséhez alkalmazkodik. Ügy tűnik, az épületek kül­lemét illetőleg nem voltak előzetes követelmények, s az elkészült házak vagy teljes mértékben megfeleltek az elvárásnak és a városképi illeszke­désnek, vagy a műkritikusi szakértelem hiánya miatt nem esik erről szó. De különböztek-e vajon a Gerster által tervezett épületek, s ha igen, mi­ben, a városban ugyanekkor épült, akár debreceni építészek által tervezet­tektől? Milyen érdemeivel nyert meg egy-egy pályázatot a többiek előtt, mivel tűnt ki közülük? Vannak-e az épületeinek egyéni stílusjegyei, vagy éppen a tökéletes kaméleonság, a megrendelői igényekhez való készsé­ges hozzásimulás képessége, esetleg csak jobb hátszele miatt válasz­tották őt az egyes esetekben? Volt-e az építésznek művészi elhívatása, 52 Debreceni törvényszék 1900. február 6.2068. sz. 195/2. Ezen cég megszűnése a tulaj­donosok kérelmére bejegyeztetik. In Központi Értesítő, 1900. március 8.; Rössleri9i8- ig volt Kassa főmérnöke, 80 éves korában, 1935-ben halt meg. Vö. Magyarország tiszti cím- és névtára, 1901-1918; Budapesti cím- és lakjegyzék, 1903-1904; Szlovákia vir­tuális temetője: http://www.cemetery.sk/english/?gr_id=4i270&pid=620 53 Az Ujfalussy-ház és a 2006-ban lebontott közkórház kivételével e házak - Gazdasági iskola (református általános iskola, jelenleg református levéltár, Füvészkert utca 2.), Konzisztoriális ház (Református Püspöki Hivatal, jelenleg Egyházkerületi Gazdasági Hivatal, Füvészkert utca 4.), Takarékpénztár bérháza (bérház illetve McDonald's, Piac utca 53.), Kereskedő Társulat székháza (megyei könyvtár, jelenleg használaton kívül) és ugyanott a Kereskedelmi Akadémia (Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépisko­la, Piac utca 8.), Zádor-ház (Kossuth utca 11.) - ma is állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents