Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
52 SZABÓ ANNA VIOLA de a tényleges munkát a gyakornokként náluk dolgozó Stégmüller Árpád, Gerster unokaöccse végezte.46 A minisztériumi határozat folytán Debrecenben létesítendő országos tanítói árvaház céljára a város által átengedett másfél holdnyi lucernás földön, a nagyerdő alján, 1894 májusának végén kezdte meg az építkezést a Gerster és Rössler cég mint kivitelező. A Herczeg Zsigmond minisztériumi főmérnök által tervezett árvaház felépítésének jogát az április 9-én kiírt árlejtésen nyerték el, június 17-én helyezték el az alapkövet, s szeptember 15-én már bokrétaünnepélyt tartottak. A két egyforma, összekapcsolódó épületet a Simonyi út elején, a közkórház pavilonjaival szemben, még az ősszel átadták rendeltetésének.47 Az árvaház építésével párhuzamosan zajlott a dohánygyár nagy raktárának és a dohánybeváltási felügyelő házának építése a gyártelepen, illetve a Faraktár utca elején - valószínűleg itt megint csak kivitelezésről lehetett szó. A céget a bokrétaünnepélyeken mindannyiszor Gerster Gyula és Rössler Richárd képviselte, Gerster Kálmán egyik alkalommal sem volt jelen.48 Ekkoriban a városháza terv- pályázatával foglalkozott, amelyre augusztus elsején nyújtotta be terveit, s szeptember 10-ére várta a bírálatot - a végleges döntés azonban a következő év közepéig húzódott.49 1895 júliusában Rössler az említett vasúti építkezésen érdekelt áttételesen, '96-ban a színházépítés foglalja le, illetve a felépítendő debreceni tisztviselőtelep házaihoz készít minta-tervezetet, 1897 júliusától a következő év végéig pedig, ismét Gerster Kálmán tervei alapján dolgozva, felépíti, talán utolsó közös munkájukként, a hajdúböszörményi református templomot.501899-ből még ismeretes egy Aczél Géza főmérnökkel jegyzett, színházépülethez készített tervvázlata, ez azonban már tényleg az utolsó feladat lehetett Debrecenben.51 Gersternek a századforduló után egyre több fővárosi és reprezentatív megbízása akadván, s mert Rössler Richárdot 1901-től szülőhelye, Kassa városa főépítészévé nevezik ki, a Gerster és Rössler cég 1900 februárjában megszűnik, 1903-ban pe46 Vadász István: A századforduló „új, díszes épülete" Tiszafüreden, a Bika Szálloda, Szolnok megyei Néplap, 1988. június 18. Stégmüller Árpád később számos jeles debreceni házat tervezett, így: Nőegyleti árvaház tornacsarnoka, Péterfia—Füredi út sarka (1895), Mester utcai óvoda, Mester utca 30. (1899), Piarista Gimnázium és Rendház, Szent Anna utca 17. és Varga utca 2. (1902-03), Evangélikus iskola, Miklós utca 3. (1905), Kölcsönös Segélyző Egylet székháza, Kossuth utca 8. (1909), Hochfelder-villa, Simonyi út 16. (1906), Stégmüller-villa, Simonyi út 12. (1912); építési vállalkozóként pedig már pályája elején olyan nagyszabású megbízásokat nyert el, mint a Várad utcai nagy zsinagóga vagy a Szent Anna utcai zárda felépítése. Utolsó nagy munkája a Debreceni Egyetem felépítése lett volna, de az építkezés költségei csődbe vitték vállalatát, s a kiállt izgalmak végül az építész halálát okozták. 47 DEM, 1894.január 12.; DH, 1894.április4., május29.,június 18.,szeptember 14. (A harmadik épület - a jelenlegi Atomki - csak 1910-ben épült fel.) Az árvaház gazdasági épületeinek felépítésére kiírt árlejtést a következő évben Gerster és Rössler elveszítette a Horváth és Biczó párossal szemben. DEII, 1895. augusztus 15. 48 D-NÉ, 1894, szeptember 30: Az épülő Debrecen; DH, 1894, június 18, szeptember 14. 49 DH, 1894. augusztus 2., 1895. május 29. 50 DEII, 1896. február 15,17.; PAPR2007,84; Pesti Hírlap, 1899, június 18.: Pöregy új templom miatt. 51 A terveket lásd: HBmL, dig már Gerster Gyula sem lakik Debrecenben.52 Gerster Kálmán debreceni működése tehát nagyjából 25 év és 6-7 városképi jelentőségű épület megalkotása után végleg lezárult.53 Szerepe a kiegyezés után lassan meginduló, majd a század vége felé mind gyorsabbá váló városiasodásban, a modern városkép kialakításában elvitázhatatlan, még ha épületeinek stílusa nem is a konkrét város, hanem egy általános, európai város képéhez illeszkedik is, házai valamiféle átmenetet jelentenek. Az ittléte ideje alatt Debrecenben felnőtt építésznemzedék (Stégmüller, Berger Jenő, Biczó Gyula, Aczél Géza) részben még alkalmazkodik a Gerster által is formált városképhez, hamarosan azonban már más lesz a modern, a követendő. A nagy megbízások továbbra is országos pályázatokon dőlnek el, így Debrecenben is felépülnek a szecesszió hatását követő, reprezentatív épületek (Petz Samu, Bobula János, Hajós Alfréd, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, Rimanóczy Kálmán, a Vágó fivérek tervei alapján), ezek azonban mintha önmagukban állnának, nem a város szövetébe illeszkednek. A két szemlélet egységesítése majd újra egy „idegen", Borsos József munkásságának lesz köszönhető. A Gersterről szóló híreket és a dokumentumokat végigolvasván, inkább egy üzletember, mintsem egy művész képe tűnik elénk, noha a róla szólók mind úgy ítélik, hogy Gerster „nem volt élelmes ember". Az épületeiről olvasható korabeli szövegek azonban szinte soha nem tesznek említést a tervek és az elkészült házak stílusáról, tömegformálásáról, az adott funkcióhoz való alkalmazkodásáról: magáról a mérnöki munkáról, az építészeti gondolatról, a tervezésről. Kritika leginkább az egyes helyiségek elosztását, kapcsolatát, méretét érinti, ezekben az esetekben az építész is kompromisszumkésznek mutatkozik, ahol szükséges áttervez, változtat, a megrendelő kéréséhez alkalmazkodik. Ügy tűnik, az épületek küllemét illetőleg nem voltak előzetes követelmények, s az elkészült házak vagy teljes mértékben megfeleltek az elvárásnak és a városképi illeszkedésnek, vagy a műkritikusi szakértelem hiánya miatt nem esik erről szó. De különböztek-e vajon a Gerster által tervezett épületek, s ha igen, miben, a városban ugyanekkor épült, akár debreceni építészek által tervezettektől? Milyen érdemeivel nyert meg egy-egy pályázatot a többiek előtt, mivel tűnt ki közülük? Vannak-e az épületeinek egyéni stílusjegyei, vagy éppen a tökéletes kaméleonság, a megrendelői igényekhez való készséges hozzásimulás képessége, esetleg csak jobb hátszele miatt választották őt az egyes esetekben? Volt-e az építésznek művészi elhívatása, 52 Debreceni törvényszék 1900. február 6.2068. sz. 195/2. Ezen cég megszűnése a tulajdonosok kérelmére bejegyeztetik. In Központi Értesítő, 1900. március 8.; Rössleri9i8- ig volt Kassa főmérnöke, 80 éves korában, 1935-ben halt meg. Vö. Magyarország tiszti cím- és névtára, 1901-1918; Budapesti cím- és lakjegyzék, 1903-1904; Szlovákia virtuális temetője: http://www.cemetery.sk/english/?gr_id=4i270&pid=620 53 Az Ujfalussy-ház és a 2006-ban lebontott közkórház kivételével e házak - Gazdasági iskola (református általános iskola, jelenleg református levéltár, Füvészkert utca 2.), Konzisztoriális ház (Református Püspöki Hivatal, jelenleg Egyházkerületi Gazdasági Hivatal, Füvészkert utca 4.), Takarékpénztár bérháza (bérház illetve McDonald's, Piac utca 53.), Kereskedő Társulat székháza (megyei könyvtár, jelenleg használaton kívül) és ugyanott a Kereskedelmi Akadémia (Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola, Piac utca 8.), Zádor-ház (Kossuth utca 11.) - ma is állnak.
