Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Szabó Anna Viola: „A magyar művészet eleven ereje”. Egy építész, egy festő és egy fényképész találkozása a XIX. század végi Debrecenben
,A MAGYAR MŰVÉSZET ELEVEN EREJE" 51 Rössler segítsége révén tehát Gerster is, némiképpen, kebelbeli lett, bár a további pályázatok során is adódtak még elé gördített akadályok. Nem használtak például Rössler érvei a városházi építkezés vitája során, hiába garantálta felszólalásában Gerster tervének felépítése esetére a költség- előirányzat túl nem lépését - és ezúttal nem segített a miniszteri fellebbezés sem.36 A társuláson belüli munkamegosztásról nincsenek információink, de valószínű, hogy Rössler nem, vagy kevésbé vállalt tervezési munkát, inkább a kivitelezést vezette és az érdekképviseletet látta el, ahogy a társuláson kívül is vállalkozóként és építésvezetőként működött: ő építette fel például a millenniumra a munkácsi színházat.37 A következő nagyszabású városi építkezésre, a Zenede új épületének megtervezésére, ismét meghívásos pályázatot írnak ki, s Gerster, aki egyike a pályázóul fölkérteknek, immár a három helybeli építész között szerepel, nem az idegenek, vagy külsősök között. Mindez három hónappal a Gerster és Rössler cég megalakulása után, 1892 nyarán történt, s lehet, hogy a státuszváltozás már ennek köszönhető. A pályatervet is a közös cég neve alatt adta be. A szóba jöhető tervek körének szűkülése s a többszöri átterveztetés, sőt, a külső szakértő, Petz Samu budapesti építész Gerster tervét támogató véleménye ellenére, a pályázatot végül mégis az egyetlen vetélytárs, Tóth István építész nyerte, olcsóbb kiviteli tervével.38 Tóth Istvánnal kellett megküzdeniük a református egyház hosszan húzódó és zavaros építkezési ügyénél is, amikor a püspöki és lelkészi lakások rendezetlen kérdését kellett megoldani, az Egyháztér egységes képének megőrzése mellett. Az egyház a Hatvan utca és az Egyháztér (a Füvész- kert utca) sarkán álló régi, földszintes püspöki lakás és a mellette levő telkek helyére kétemeletes palotát akart építtetni, a püspöké mellett egyéb lakások és közgyűlési termek számára, míg a Nagytemplom másik oldalára egy emeletes házat terveztek, lelkészi, tanári és bérlakásokkal. A meghívásos pályázaton az előkészítő bizottság még Gersterék tervét fogadta el Tóth Istvánéval szemben, s a „közvélemény" is őket pártolta. „Ilyen kezekre bízatván az ügy, hisszük, hogy az mihamarabb szerencsés megoldást fog nyerni"- írta az első tervek bemutatásakor, 1892 decemberében az Ellenőr. Végső döntés azonban nem született, a terveket mindkét pályázó visszakapta kidolgozásra.391894 januárjában módosított feltételekkel írták ki újra a pályázatot, ezúttal azt tervezve, hogy a már álló, 1888-ban épített Füvészkert utcai consistoriális házat átépíttetik és kibővíttetik, hogy alkalmas legyen a püspöki lakás befogadására is, a sarokra pedig, illetve a Péterfia utca 347-348 számú telkekre magánbérházat építtetnek, a földszinten üzletekkel. Az átépítésre nézve ekkor „csekély módosítással" elzető, a Pancsova városán átvezető, és a Munkácstól Beregszászig vezető helyi érdekű vasútvonalat. Vő. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1887,1888-91,1897-98 és PAPP, 2007,87-88. 36 DRÚ, 1895. február 22.; DEII, február 21., május 30.; DH, 1895. március 30., május 30. 37 Vojta Adolf tervei alapján. Vö. A munkácsi városi színház, in LEHOCZKY Tivadar, Munkács város új monográfiája, Munkács, 1907,294-300. 38 DRUMÁR János (szerk.), A debreceni Zenede története 1862-1912, Debrecen, 1913, 50-60: DEII, 1892. augusztus 5., december 2., 1893. január 11., január 19., április 7. 39 DEII, 1892. december 5., december 30.; DH, 1893. november 20. fogadták Gersterék tervét, amelyen az új épület püspöki és kántori lakást, tanítótestületi gyűléstermet és könyvtárhelyiséget foglalt magába.40 Márciusra a református egyház építtető mqybizottsáqa „végleges határozatot hozott és Rössler Richard építész tervét elfogadta. Ezen terv szerint a Péterfia utcai kettes telken egy nagy bérházat építtetnek, amelyben 4 lakosztály és boltok lesznek. Tovább az egyház épületének oldalán a füvészkert vonalán szintén építtetnek; amely épületben félemeletes formában, pincelakásokkal, két lakosztály és a tanítók otthona lesz. Ezen határozatot a vasárnap tartandó presbyteri közgyűlés elé terjesztik, amelynek jóváhagyása után az építkezésre a pályázatot kiírják.'"" Az átépítés végül a következő évben készültei, ám a Péterfia utcai építkezésből semmi sem lett: arra a telekre épül majd fel 1911-13 között, Petz Samu tervei alapján az új Főgimnázium, a Hatvan utca sarkára pedig Bálint és Jámbor tervei szerint, ugyanekkor, a Püspöki palotának nevezett bérház. A Gerster és Rössler cég első sikeres, megvalósult, közös tervezési és építési megbízatása, 1892 őszén, a Várad utcai Frohner Szálló átalakítása és kibővítése volt udvari szárnyépületekkel, nagy kávéházzal, tágas étteremmel és új szobákkal, valamint új, „egyemeletes díszes homlokzattal, a Miklós utcai sarkon szép, magas kupolával". Az építkezés tavaszra fejeződött be, ugyanekkor Rössler a szálloda melletti két szomszédos telekre kétemeletes házakat tervezett építeni.42 Még októberben, a Csokonai Kör megbízásából készítenek telekrendezési és épülettervet egy leendő székházhoz, amelyet tetszés fogad, ám a kivitelezés magas költsége miatt végül megegyezés nem születik.43 Decemberben indulnak a gyalogsági laktanya megépítésének árlejtésén, teljes kiviteli tervet vagy kőműves és ácsmunkát vállalván, de ismét nem az ő ajánlatuk fogadtatik el: a döntés értelmében „az építés túlnyomó részben egészen debreceni kezekre lesz bízva",44 1893 júniusában a Berger Jenő által tervezett Pásti utcai zsinagóga építésének árlejtésén elnyerik a kivitelezés jogát, s a templomot „amerikai gyorsasággal", 27 nap alatt szerkezetkészre felépítik.45 Közben ugyanezen a nyáron elkészül, és novemberben megnyílik Tiszafüreden a Bika Szálloda, amelynek tervezési megbízását a Gerster és Rössler cég nyerte ugyan, 40 DH, 1894. január 8.; Vállalkozók Lapja, 1894. január 9.3; DH, 1894. február 7., február 16. A terveket lásd: MOL T8 No.7/25—26,29-32, és 3a. 41 DH, 1894. március 1., március 5.; Vállalkozók Lapja, március 6.13. 42 D-NÉ, 1892. szeptember 4. Az épület már nem áll, a korabeli ábrázolásokon viszont nincs kupolája, csak felmagasított sarokrizalitjai. A Gerster-hagyatékban található egy tusrajz a „Gerster K. és Rössler R. építő vállalat" pecsétjével, amely erősen emlékeztet a szálloda homlokzatára. Bár a terv sokkal díszesebb, kupola itt sem szerepel, csak saroktorony. Lásd: MÓL T8 No.7/22. Rössler tervezett házai közül az egyik, Schwartz Vilmos bútorgyárosé biztosan felépült, a másik azonban, ha el is készült, csak rövid ideig állhatott, mert a Frohner melletti telekre 1901-ben a Kereskedelmi és Iparkamara építkezett. 43 DEII, 1892. október 22., és ASZTALOS—LAKNER—SZABÓ, Kultusz és áldozat, A debreceni Csokonai Kör, Debrecen, 2005,64. 44 DEII, 1892. december 20., december 30. 45 DEII, 1893. június 24.; D-NÉ, 1893. június 25.: Templomépítés: DEII, 1893. szeptember 20.: Huszonhét nap alatt épült templom.
