Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Történettudomány, művelődéstörténet - Surányi Béla: Debrecen kertkultúrája és Pohl Ferenc
42 SURÁNYI BÉLA 1947-ben mintegy 60 állandó személyzettel üzemelt a kertészet, amely ebben az évben kezdte el a Nagyerdei Park helyreállítását.83 Az kertészet továbbra is hozzájárult a város lakosságának zöldségpalántákkal való ellátásához, amelyek érdekében újabb növényházat újítottak föl. 1948-ban folytatódott a városi zöldterület rendezése, amelynek költsége 1947 augusztus 1-től 1948. december 31-ig 238 ezer forintot emésztett föl. Nyugdíjazása előtt Pohl Ferenc egy 25 kát. hold területű zöldségkertészet tervezetét készítette elő-magtermesztést javasolva - miután 1949 februárjában nyugállományba helyezték. 1949. március i-től a parkfenntartás és virágkertészet vezetését Juhász László, a gyümölcskertészet és faiskola irányítása Tomasovszky József kiébe került. 1949. augusztus 27- én született meg a „ Debreceni Kertészet Községi Vállalat" az 1949. évi X. te. alapján. A Belügyminisztérium 171.717/1949.03.03. sz. határozata szerint a községi vállalat mint önálló jogi személy84 formájában kezdte meg működését, vezetőjének egyéni felelőssége alapján. A városi kertészet mint költségvetési üzem 1949. október 31-én megszűnt és 1949. novemberi-én „ Debrecen Város Kertészete és Gyümölcsöse Községi Vállalat" néven fogott munkához, Csuka Lajos kertészeti géplakatos irányításával. Mindez már kívül esett az eddigi vezető, Pohl Ferenc szakmai tevékenységén. Számos elképzelését az utókor valósította meg, de közel három évtizedes munkásságát őrzi a város arculata. NEVES KERTÉSZEK, NÖVÉNYNEMESÍTŐK DEBRECENBEN Noha a város kertkultúrája, múltja és hagyományai ellenére, nem veszi föl a versenyt a Kárpát-medence „kertvárosaival", tájtermesztő gyü- mölcs-és kerti veteményes körzeteivel, mégis ildomos foglalkozni jó néhány kertészével - beleértve Pohl Ferencet is - kerti-növény nemesi- tőjével, akik gazdagították a hazai agrártörténet és egyúttal a kultúrtörténet tárházát. A számba veendő szakemberek, amatőr, de eredményes művelői e szakmának, munkásságuk jórészt az 1945 előtti korszakra esik. Jamássy Károlyi 1806-1879)85 debreceni gyógyszerészként-mínt a 19. század számos pomológusa - a cigány almából szelektálta a Simonffy piros fajtát, amelyet napjainkban is termesztenek. Id. Paczelt János (1851-1937)86 kereskedelmi kertész volt Debrecenben. A Paczelt maqon- ca őszibarack fajtát 1896-ban ismerte meg a nagyközönség a milleneumi kiállításon. A debreceni muskotály szilva az ageni és a besztecei fajta keresztezéséből született meg. Nevéhez fűződik a Paczelt szilvája fajta előállítása is. A népi gyümölcstermesztés révén kialakultak paraszti tájfajták is, többek között a nánási tó'/Te87amelyről elismerően írt a korszak neves pomológusa, Bereczki Máté. Bíró Pál88 Debreceni Felsőbb Gazdasági Tanintézet főkertésze volt 1874-1887 között. Egyrészt foglalkozott a gyü83 Ua.50 84 Ua. 5i85 Jeszenszky 1995.246. 86 Ua. 247., Részletesebben: Surányi 2007144-146. 87 Surányi 2007145. 88 Ua.,Jeszenszkyi995.264. Heykál Ede, 1899 (Déri Múzeum) mölcsfák lombozati kérdésével, amely francia eredetre utal a 17. századból. Bizonyos formáit még az 1970-1980-as évtizedek nagyüzemi gyümölcs- termesztése is alkalmazta. Másrészt személyéhez kötődik az első hazai nemesítésű ún. Bíró-féle torma89 megszületése. Megszívlelendőek Erdei F. szavai: „.. .Semmi nagyüzemi örökségünk nincs(zöldségtermelésben). Minden zöldségmárkánk (a) népi-paraszti kultúra (terméke)" Vagyis e területen is meghatározó szerep jutott a parasztgazdaságoknak. Mindez elmondható a Debrecen környékén dívó zeller-és tormatermesztésről is.90 Az ún. népi szelekcióból született meg a hajdúhadházi káposzta is, tájtermesztéshez kötődve91 HeykálEdérőP (1844-1929) nagyon keveset tud már a debreceni fáma. 1985-ben a Sopronban élő leszármazottól kapott levélben állnak a következő sorok, megköszönvén, hogy foglalkoztunk nagyapjával: „... akinek még a nevét sem ismerték Debrecenben, még a Füvészkert emléktáblájára sem került föl az ő neve, pedig debreceni munkásságáért nagy elismerést kapott és kitüntetést 1913-ban nyugdíjazásakor." Érdemei közé tartozik a Füvészkert második felújítása, aminek révén vált botanikus kertté. 1899-ben tevékeny részese volt a Debrecenben rendezett országos általános kertészeti kiállításnak. 1907-ben a városban tózű/ifém-kiállítást szervezett. 1870-ben keresztezéssel állította elő a róla elnevezett fehér és piros hónapos szamócát. De nevét őrzi a Heykál89 Surányi 2006.130. 90 Jeszenszky 1995.221-223. 91 Ua.24592 Surányi 2007141-143.
