Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
A MODEM időszaki kiállításai 2016-ban
BOMBÁK ÁRNYÉKÁBAN 199 KORNISS PETER: BETLEHEMESEK 20i6. november n-től 2017. február 19-ig Korniss Péter pályája elejétől fényképez népszokásokat. Ezek között az egyik leggazdagabb magyar dramatikus játék a betlehemezés. A MODEM-ben ezúttal huszonegy, nagyméretű fotója látható, melyből tíz munka a Déri Múzeum tulajdona. Úgynevezett „beállított" betlehemes fotói a legkülönfélébb környezetben jelenítik meg a népszokást és annak megidézó'it: a betlehemesek hol a kortárs kiállítótér udvarán, hol egy lakótelepen, hol pedig egy bevásárlóközpont belső terében tűnnek fel. Korniss Péter először a Bács-Kiskun megyei Szakmaron, majd a Tolna megyei Kakasdon dolgozott, ahol 1945-ben letelepített bukovinai székelyek élnek. Ezután került a somogyi Vörs községbe. Fotózta a faluban járó betlehemeseket vagy a háznál zajló eseményeket, ahogy egy kis közösség tagjai maguknak eljátsszák és felelevenítik Jézus születésének történetét a Megváltó emlékére. A képek Dömötör Tekla Magyar népszokások című könyve számára készültek. A világ, benne a falu és annak hagyományai megváltoztak. És megváltozott a hagyományhoz való viszony is. Korniss Péter egész életművének egyik fő jellegzetessége ennek a változásnak a megragadása. Az ezredforduló táján készített először beállított betlehemes képeket. Az a gondolat vezette, hogy a reklámfotózás vizuális eszköztárával mutassa meg mindazt, ami a múltból megmaradt. A beállítások kompozíciója az egykori (vándor)fotográfusok képeit idézi. Ezek egyik fontos jellemzője az ünnepélyesség: ahogyan a szereplők önmagukat kívánták megörökíttet- ni utódaiknak, az örökkévalóságnak, fgy készültek hordozható, semleges háttér előtt a beállított, megrendezett képek a hagyományőrző csoportok tagjairól. Ezekből a fotográfiákból született a Betlehemes című kötet. Kornisst még ezek után is foglalkoztatta a hagyomány és a jelen közötti feszültség megragadása. A megoldást a 2006-ban Debrecenbe költözött Betlehemes Találkozó hozta meg. A csoportokat ott fényképezte, ahol felléptek. A fotográfus „csak" annyit tett, hogy az adott helyszínen elrendezte a szereplőket. így születtek a stilizált képek plázában, lakótelepen, buszmegállóban, graffitis fal előtt, kortárs művészeti múzeumban. Korniss úgy tanulta a néprajzosoktól, hogy egy népszokás akkor kezd kihalni, amikor azt már csak gyerekek adják elő. A legújabb „debreceni" sorozatban azonban kizárólag felnőtt csoportokat örökített meg. Azokat, akik a népszokás ma is autentikus képviselői, őrzői, gyakorlói, megélői. A fotókon így nemcsak feszültség teremtődik a népszokás és a szokatlan helyszín között, hanem egyensúly is. Egyensúly múlt és jelen között. Kurátor: Szoboszlai Lilla művészettörténész BEVÉSŐDÉS/IMPRINTING Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2016 2016. november 19-től 2017. január 15-ig Bevésődés - Pettendi-Szabó Péter munkája 10 éves a Debreceni Nemzetközi Művésztelep, amely 2016-ban ismét kéthetes tematikus rezidens programot indított a magyar és közép-kelet európai kortárs képzőművészek számára. Idei felvetése a Bevésődés volt. Címét az etológiában és a pszichológiában használt jelenségből kölcsönözte, amely egy, az adott faj számára kritikus periódusban bekövetkező tanulási és alkalmazkodási metódus leírására szolgál. A bevésődés fogalmán keresztül áttételesen a társadalomtudományok és a művészetelmélet által gyakorta felvetett problémára szeretne reflektálni, amely az előre gyártott képek inváziójára, azok eredetére és főleg terjedési mechanizmusára kérdez rá. Vagyis arra, hogy a képi civilizáció korában milyen veszélyek fenyegetik a művészeknek ama képességét, hogy eredeti képeket hozzanak létre, illetve eredeti módon értelmezzék, strukturálják a világot alkotásaik által. A művésztelepi munka során olyan stratégiák, gyakorlatok kidolgozására és megvitatására törekedtek az alkotók, amelyek ellene mennek a képalkotói automatizmusoknak (lásd a szociális média képáradatát), illetve magának az automatizmus működésének rendszerére kér- deznek/mutatnak rá. A rezidens program résztvevőinek munkái egy kettős tárlat - Imprinting és Imprinting werk - keretében láthatók a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében, valamint ab24 Galériában. Kiállítók: CSONTÓ Lajos, FÁTYOL Viola, FAA Balázs, GYENIS Tibor, IMREH Sándor, MAYER Éva, MIKLÓS Szilárd, PETTENDI SZABÓ Péter, ROTERS Katharina, SÜLI-ZAKAR Szabolcs SZOLNOKI József, VÉKONY Dorottya, Janek ZAMOYSKI Művészeti vezetők: CSONTÓ Lajos, SÜLI-ZAKAR Szabolcs, ÜHL Gabriella
