Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Múzeumtörténet - Kovács József: Bombák árnyékában. A Déri Múzeum viszontagságai 1939–1945 között Sőregi János Naplójában
174 KOVÁCS JÓZSEF kézimunkái stb. és lessük az újabb és újabb jelzéseket. Légoltalom vigyázz! Budapest! „Szegény bp-iek, mondjuk, már szól a szirénájuk, halljuk szinte a hangját, az üvöltését. Azután zavaró repülés Karcag! Oh, közelednek! Zavaró repülés Nyírség, Várad! Erre mind felőliünk. Én és leányom felöltöztetjük a már rég alvó kisfiámat, feleségem - mert házi ügyeletes, megy jelezni egy pohárba tett gyertyával a lakóknak: zavaró repülés Várad! Legyen mindenki készen a riasztásra. Aztán feszült idegekkel ülünk az asztalnál. Még 11,12 óráig csak megy, de azután érzi az ember, hogy fáradt, idegei egyre ingerültebbek. A villamosok egymás után zörögnek kifelé a pallagi útra. Végre 12 óra után halljuk: légoltalom pihenj! De újra zavaró repülés! Ismét pihenj! A pallagi útról jönnek vissza a villamosok. Ez jó jel! 1 óra felé le fekszünk. A házban csak az ügyeletes marad fennt, aki köteles újabb inváziónál a többi lakóhoz becsengetni. így 4-5 órát alszunk egy éjjel, ha zavarások vannak. Az bizonyos, hogy fáraszt mindez, az idegekre megy, de mindent elbír az ember, csak a bomba ne rombolja szét városát."25 A szövetséges haderő fokozódó légitámadásai, melyek 1944. április 3-án indultak meg Budapest bombázásával, egyértelművé tették, hogy Debrecent sem fogják elkerülni a támadások. A forgalmas vasúti csomópont, a közeli járműjavító és ipartelep, a közműszolgáltatók (pl. a gázgyár és az elektromos központ), valamint a fontosabb hivatalok (Városháza, Postaigazgatóság, Nemzeti Bank épülete, stb.) miatt a város az angolszász és szovjet légierő stratégiai célpontjává vált. A Debrecent ért első szőnyegbombázás 1944. június 2-án 9:05 perckor kezdődött. A légicsapás a nyugati-európai hadi eseményekkel volt összefüggésben, ahol a szövetséges csapatok a normandiai partraszállást készítették elő.26 Éppen ezért a cívisváros támadása során az amerikai légierő elsődleges hadászati célja a vasúthálózat megbénítása volt, ezzel akadályozva a német egységek átszállítását a nyugati hadszíntérre. Só'regi János a bombázást otthonának27 óvóhelyén élte át családjával együtt, a múzeumtól mindössze pár száz méterre. Az eseményt, melynek során a Déri Múzeum is átesett a tűzkeresztségen, így örökítette meg Naplójában: „7/2 8-kor keltem fel. Épen fürödtem, mikor halljuk, hogy a rádió közvetítést megszakítják. Ez a szokatlan jelzés gyanússá vált. Gyorsan következtek a dél felől felhatoló zavarás jelentések, mikor Szolnok, Karcag került sorra, plane riadóval, (Lego. Vigyázz!), tudtuk, hogy mi jövünk, Várad! Gyorsan felöltözködtünk, a kész csomagokat összeraktuk és én kezdtem a pincébe hordani egyetmást. Mindössze egyszer fordultam, mikor megszólalt a sziréna. Családom lecipekedett a csomagokkal, magam vagy 3-szor fordultam, gyorsan, csomagokkal, meg is melegedtem. Már mindenki az óvó helyen volt, én az udvaron a napsugárban fürdőztem vagy 10 percig. Csendesség volt, a forgalom megszűnt. Lementem én is a pincébe. A ládából kivettem 25 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18). 26 Érdekesség, hogy Sőregi leírása szerint a Német Távirati Iroda máraznap, június 6-ám hírt adott a partraszállásról, ráadásul az angolok sikeres előrenyomulásáról tájékoztattak. Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18), június 6-i bejegyzés. 27 Thaly Kálmán utca 1. az átmeneti kabátom és a kézitáskámat az okmányokkal és az óvóhelyre mentem. A ház lakói együtt voltunk, asszonyok, lányok. A legkisebb az én kisfiam, vitéz Katona alezredes, Sztehló egyet. prof. és családjaik, stb. Egyszer csak halljuk, hogy zug a gép, tompa dörrenések moraja rázza a földet. Most egy erősebb zugás rezegted a talajt. Üveg csörömpöl, légnyomás vág be az ajtón. Mindenki meghűl! Mi férfiak vigasztaljuk a hölgyeket: légó ágyú! Repesz darab! Lövik biztosan a gépeket stb. Újabb dörrenések, ismét erős zugás, mintha a Péterha felett igen alacsonyan repülne egy gép. Levente fiuk szaladnak le: a Nagyerdő felé lelőttek egy angol gépet, a pilóták kiugráltak. Ejtőernyővel szállnak lefelé. ..A másik mondja: a Déri tér felől nagy füst száll fel..... Újra hírek: a Piac utcán, a Szentannán több bomba becsapott! Én felszaladtam a II. emeletre és a lépcsőház ablakán kinéztem: nem a muzeum, sokkal messzebb ég valami az állomástól jobbra, azaz nyugatra! Megnyugodtam, visszamentem. Közben hallottam, hogy a rádió valamelyik lakásban „pihenj"-t rendel, aztán nekünk is: „légi veszély elmúlt" _ Sziréna még nem szólt. Kiállottunk a kapuba. Halljuk, hogy az Ajtó utca 14. sz. ház telitalálatot kapott. A Pohl Ferenc lakása! Egy gyermeket a romok közül szedtek ki, nincs semmi baja. Leventék, katonák, emberek szaladnak lapátokkal, autók, biciklisták száguldanak. Az ég alja olyan poros, füstös. Dél felől nagy füst száll a Nagyerdő felé. Egyik ember a másikat kérdezi: mit tud? Állítólag 3 gépet lelőttek! Még nem bizonyos! Az izgalom tüzében ég az egész város, riadt arcok, síró asszonyok. Végre a sziréna jelezte a riadó végét. Fel- cipekedtünk a lakásba: Istennek legyen hála, mi megusztuk szerencsésen!"28 Jelzés értékű Sőregi aggódása a rá bízott intézményért, hiszen a hírre, hogy a Déri Múzeum találatot kaphatott, még a biztonságos pincét és családját is hátrahagyva sietett tájékozódni. A riadó lefújása után az első útja természetesen a múzeumba vezetett. Itt tudta meg, hogy a légiriadót jelző szirénák felharsanásakor már az épületben tartózkodott szinte az összes beosztottja, akik az óvóhelyen vészelték át a légitámadást. A múzeum épülete szerencsére nem szenvedett komolyabb károkat, mindössze egy, valószínűleg légi harc során kilőtt géppuska sorozat találta el a padlásteret.29 A bombázás utáni érezhetően feszültebb légkörben és a gyakori riadók miatt a munkavégzés is tovább nehezedett: „A munka ilyen riasztás alatt megbénul. Az emberek a hivatalokból hazaszaladnak, az utca kiürül, pedig Várad körzetére még légiveszélyt se jeleztek. Az emberek félnek, idegesek."10 Az első bombázás után azonban viszonylag hosszabb idő telt el légitámadás nélkül. A múzeum dolgozói erejükhöz mérten képesek maradtak szakmai feladataik elvégzésére. Időközben az óvóhelyre szállított gyűjtemények közül a szerves anyagot (elsősorban bőrt és fát) tartalmazó műtárgyak penészedni kezdtek. 28 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18), június 2-i bejegyzés. 29 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18), június 5-i bejegyzés. 30 Debreceni Napló, XVIII. kötet (Ms 13/18), június 14-i bejegyzés.
