Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Természettudomány - Mező Szilveszter: „A piramisok országában”. Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903–1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékában
„A PIRAMISOK ORSZÁGÁBAN” 15 5. kép Keretezett diapozitívok a gyűjtemény egyiptomi részéből Fotó: Lukács Tihamér, Déri Múzeum fontos darabjai azok a felvételek, amelyeken a Kopt Múzeum és Ö-Kai- ró kopt templomai láthatók. Hasonlóan értékes az egyiptomi főváros régi mecseteit bemutató fotósorozat is. Soó Rezső így vallott az iszlám művészethez fűződő viszonyáról: „Rendkívül érdekel a mohamedán művészet is, legszebb élményeim Sztambul, Kairó, Szamarkand, Bukhara moséi, medre- szei, Toledo, Cordova, Sevilla mór emlékei"% A múlt eseményeinek felidézését követően Soó Rezső a modern kori Egyiptommal is foglalkozott írásában. Röviden beszámolt az 1950-es évek meghatározó társadalmi, politikai eseményeiről, a monarchia eltörléséről és a köztársaság kikiáltásáról. Szólt a Szuezi-csatorna államosításáról és a nasszeri intézkedés nyomán kialakult nemzetközi válsághelyzetről. Utazása idején javában zajlottak az asszuáni nagy gát építési munkálatai. A grandiózus építkezésről és annak előzményeiről így írt cikkében: „Új termőterületek meghódítására már korábban történtek kezdeményezések, mára fáraók építettek gátakat és öntözőcsatornákat. Völgyzáró gátak és duzzasztott medencék építését a múlt század közepén kezdték meg, legismertebb a nagy asszuáni gát 1902-ből... [JA megnövekedett igényeket azonban a régi asszuáni gát és a víztároló medence már nem elégíti ki, ezért kezdték meg 1960-ban - szovjet irányítással és segítséggel - az új, 3 km hosszú és no m magas gát építését, amelyen 2000 mérnök és technikus, és kb. 30 000 munkás dolgozik. i968-ra kell készen lennie. Az új víztároló, a Nasszer-tó, dél felé duzzasztja fel a Nílus vizét, 300 km hosszúságban, túl a szudáni határon A diagyú'jtemény idekapcsolódó képei bemutatják a modern Kairó néhány emblematikus épületét: az 1961-ben épült Kairó-tornyot, az 1959- ben átadott Nile Hilton luxusszállodát és az egyiptomi állami televízió Nílus-parti székházát. Az Alexandriában készült felvételeken a parti sétány emeletes házai, valamint az egykori királyi nyaraló, a Montazah-palota és annak parkja tekinthető meg. A kikötői negyed lakóinak hétköznapi életéből merített fotótémák is figyelmet érdemelnek. Ezeken a képeken a hajóépítő műhelyek és a nyüzsgő gyümölcspiacok világa elevenedik meg. Az ország másik nagy földközi-tengeri kikötővárosában, Port Szaídban is készültek fényképek. A felvételek a Szuezi-csatorna északi kapujában 98 Soó Rezső: i. m. 1978.128. oldal 99 Soó Rezső: i. m. 1966.309. oldal fekvő település óvárosának régi kereskedőházait, balkonos lakóépületeit és magát a hajózó csatornát mutatják be. A hagyatékban található képek megerősítik Soó Rezső alábbi gondolatik „Port-Said kikötőjébe állandóan futnak be hajók, hogy átkeljenek a csatornán, maga a város jellegzetes múlt századi és szecessziós képet mutat. A csatorna mellett, majd kissé távolabb haladva a hajók úgy látszottak, mintha a földek között úsznának ".,0° Soó Rezső egyiptomi útjának legdélibb pontjáról valók azok a felvételek, amelyek a félkész állapotban lévő asszuáni nagy gát építkezésén és a vízzel elárasztott Philae-sziget ízisz-templománál készültek. A szentély még az első asszuáni gát megépítésekor került víz alá, és csak az 1970- es években sikerült áttelepíteni egy közeli magasabb szigetre, Agilkiára. Soó Rezső évekkel a mentési munkálatok előtt kereste fel a helyet, különleges, ritkán látható fényképfelvételeket készítve a vízben álló épületről. A megragadó látványra így emlékezett vissza cikkében:,,/! perzsa kor legszebb emléke a romantikus Philae, a ma vízzel elárasztott szigeten kiemelkedőtemplom. A főtemplomot ízisznek szentelték, 2 nagy pylonnal, amelyek domborművei a vízen át is láthatók'1™' ÖSSZEFOGLALÁS Soó Rezső a magyar és nemzetközi botanikatudomány egyik legtöbbet alkotó, kimagasló alakja volt. Akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár. Debrecen, Kolozsvár és Budapest egyetemein tanszékvezető professzorként működött, s egyúttal a helyi botanikus kertek igazgatója volt. Kutató- és tanulmányútjai során három kontinens számos országába eljutott, ahol botanikai megfigyeléseket és herbáriumi gyűjtést is folytatott. Az utazásain készült többezernyi felvétel a professzor végrendelete alapján került a Déri Múzeumba 1980-ban. A dolgozatomban tárgyalt egyiptomi fotóhagyaték ennek a nagy darabszámú, utazás- és tudománytörténeti szempontból egyaránt értékes gyűjteménynek egyik meghatározó része. Soó Rezső egyiptomi utazására az 1960-as évek közepén került sor. A sivatagi országban a Nílus-völgy Kairó és Asszuán közötti szakaszát, valamint Alexandria és Port Szaíd kikötővárosok környékét járta be. Ezekről a helyekről származnak a gyűjtemény eredeti képei. Az egyiptomi fotógyűjtemény közel 300 diapozitívot foglal magába, de a felvételek között sok reprodukció, másolat is található. Az eredeti képek készítői Soó Rezső és felesége, Gallé Ilona voltak. A témájukban igen változatos felvételeken természeti tájak, növények, állatok, emberek, óegyiptomi műemlékek, kopt keresztény templomok, mecsetek, múzeumok, modern épületek, korabeli utca- és városképek láthatók. Értékesek a Szue- zi-csatornát megörökítő fotók, valamint az épülő asszuáni nagy gátnál és a Nílus felduzzasztott vizével elöntött Philae-sziget ízisz-templománál készült dokumentumértékű felvételek. A professzor 1966-ban megjelent útibeszámolója: A piramisok országában c. írás, valamint a hagyaték képei véleményem szerint hozzájárulhatnak Egyiptom természeti környezetének, történelmének és kulturális emlékeinek jobb megismeréséhez. 100 Soó Rezső: i. m. 1966.314. oldal 101 Soó Rezső: i. m. 1966.313. oldal
