Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Balogh László: Kölcsey Ferenc utolsó debreceni lakhelye
KÖLCSEY FERENC UTOLSÓ DEBRECENI LAKHELYE 147 után nem vállalta az álmosdi fiúk gyámságát, mivel akkor még más közelebbi férfi családtagok is éltek (Kölcsey Sámuel és Kölcsey István), de a fiúk tanulására mindig különösen ügyelt. 1802 februárjában, Bölöni Ágnes halála után levelet írt Kölcsey Istvánnak: „Nem kételkedem benne, hogy Uram Bátyám már tudja, a szegény húgom, Kölcsey Péterné asszonyom halálát... meggondolván, hogy ezen gyá- molatlan Árváknak sorsát bizonytalanságban hagyni, csak egy óráig is káros, hogy az árvákról s vagyonukról rendelést lehessen tenni becsületes úri emberek előtt, az eclézsia ládájában tartott testamentumát a megboldogult Öreg Urnák, előhozattam és felbontattam... a gyermekeknek Debrecenben való tartásáról is kell végezni.."6 7 5. kép Péchy Imre egykorú portréja (Johann Jakob Stunder alkotása)7 Kölcsey Ferenc lakhelyeinek lokalizálása a korábbi történetíróknál sem volt egyértelmű. Jancsó Benedek szerint édesanyja egy nádfedelű kis házikót bérelt közel az iskolához a Kis-Mester utcában, amelynek kisebbik szobájában Ferenc lakott egyedül, s ahol egy ágyon, íróasztalon és könyvespolcon kívül nem fért el semmi.6 7 8 A nagyobb szobájában a testvérek laktak. A testvérekre Panna néni vigyázott.9 Csorba Sándor 1982-ben továbbgondolta a történetet azzal, hogy míg az anyja által bérelt lakást nem tudta beazonosítani, a Hüvelyes utcai ház megvásárlását már Kölcsey Sámuelhez köti.10 Taxner-Tóth Ernő könyvében mintegy összegzi Csorba kutatásait, de a Hüvelyes utcai házba való költözést tévesen 1802-re keltezi.11 6 Taxner-Tóth Ernő, Kölcsey és a magyar világ, Bp., 1992,25-27. 7 commons.wikimedia.org/wiki/File:P%C3%A9chy_lmre_(i753%E2%8o%93i84i). jpg Az oldal utolsó megtekintése: 2017. március 15. 8 Nagykállói Kállay Ferenc, Kölcsey Ferencz gyermek és ifjúkori életrajza s néhány eredeti levele, fest, 1839. 9 Jancsó Benedek, Kölcsey Ferenc élete és művei, Bp., 1885,10-11. 10 Csorba Sándor, Kölcsey és Debrecen, Debrecen, 1982,9-11. 11 Taxner-Tóth, i. m., 32. A hajdani Kölcsey-ház a Kollégium tövében állt, a XVIII. század második felében készült térképen,12 a 284-es számon tüntették fel. Az épület feltételezhetően már akkor is lakóházként funkcionált. Ebben az időben a házak fésűfogas elrendezése gyakori volt. A térképről kitűnik, hogy a porta hátsó végében álló épület valaha egy háromosztatú ház lehetett, amely egy pitvarral, egy szobával, illetve a ház középső traktusánál, ahol a konyha is lehetett, egy gádoros előtérrel rendelkezett. A ház nem derékszögben záródó hátsó része a telek adottságait követte, így ott egy elég szűkös, csekély méretű épületrészt alakítottak ki.18 Az 1802. évi tűzvész utáni utcarendezésnél a Hüvelyes közt a szóban forgó ingatlan keleti oldala mellett vezették már ki a Kollégium előtti térre, mindez tehát megakadályozta, hogy az említett ingatlan mellett más ragadvány telek jöjjön létre. A Kölcsey-ház portája így két oldalról nyitott maradhatott, tehát nagyjából állandósulhatott a legkorábbi ismert ábrázolás, amelyet ma „sarokteleknek" hívnánk. Már a XVIII. század folyamán is két oldalról megközelíthető volt a porta, éppen ezért felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a korabeli állapotokat figyelembe véve lehetséges, hogy mindkét utcafrontra kapubejáratot építettek. A DvT 100 jelzetű 1803-ban készített kéziratos térkép szerint a lakóház a nem ér ki az északi kerítésig. Ha összehasonlítjuk a korábban említett térképpel, akkor jól látszanak a különbségek. Míg a XVIII. századi korábbi épület a kerítésig nyúlt; a későbbi, tornáccal és újabb szobával kibővített már XIX. századi ház, már nem. Az 1823. április 22-én Kováts György térképész által rajzolt DvT 484 jelzetű térképen is ugyanazt az állapotot látjuk. Kijelenthetjük, hogy azt az északi hátsó részt, amely épületrészben lévő egyik szobát később Kölcsey Ferenc szobájaként azonosítottak, kb. 1770-1803 között valószínűleg lebontották és még 1823-ban sem építették vissza. Ez viszont egy fontos kérdést vet fel: ha ez az épületrész 1803- ban sem volt meg, akkor hogyan lehetett itt Kölcsey Ferenc kis szobája? 12 MNL HBmL DvT 34 13 A hajdani Kölcsey ház építéstörténeti áttekintése a ránk maradt történeti dokumentumok alapján (Kézirat, társszerző: Horváth Péter).
