Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2017 (Debrecen, 2017)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Szabó Pál debreceni kapcsolatai
136 BAKÓ ENDRE zelmi kultúráját, jellemvilágát, viselkedési formáit, a paraszti konzervativizmust csakúgy, mint a keresésre, kitörésre, lázadásra kész indulatokat" - hangzik a fő szöveg egyik kitétele.52 A Napló is az író rangjának megfelelő terjedelemben vett búcsút tőle, többek között e gondolatokkal: „Teljesebben volt szépíró, mint Veres Péter. Vállalt feladata és hivatása szerint, életében a közéleti szereplés mindig történelmi elhivatottság volt inkább, mint belső szándék. Ö igazán a hőseiben élt..53 Szabó Pál nem élte meg Czine Mihálynak az Arcok és vallomások sorozatban kiadott könyvét; 1970. október 31-én meghalt. Czine vállalkozását Béládi Miklós tette mérlegre egy meglepően modern irodalomelméleti eszmefuttatást követően, amelyben lándzsát tör az irodalmi életrajz mellett. Részletes elemzésének legfontosabb mondata magában rejti Czine munkájának értékét. „Műve olvastán megerősödhet a vélemény: az egyetlen üdvözítő módszer ortodoxiájával ellentétben, az irodalmat különféle módszerekkel lehet vizsgálni, 'megközelíteni', és mindegyik módszerrel juthatunk helyes eredményre."54 A Napló kritikusa valósággal új műfaji dimenzióba helyezi a könyvet: „Eposzt írt Czine Mihály. Egy nyughatatlan csodás élet eposzát.''55 Beszámolt a megyei lap a biharugrai sírkőavatásról, idézve Bata Imre és Benjámin László beszédéből. Az Alföld 1974 óta decemberi számait egy-egy kiemelkedő író alapos átvilágításának szentelte. Az 1976/12. szám Szabó Pál életművére fókuszált. A szerkesztőség abból kiindulva, hogy az író irodalmi örökségéről az utóbbi időben inkább lírai apológiák, semmint tudományos elemzések jelentek meg, az életműhöz való tárgyilagos közelítést tűzte ki zsinórmértékül. Az összeállítás sokrétű, sokszínű, ahány írás, megannyi szempont, közelítés és műfaj. Ablonczy László és Pálfy G. István közös biharugrai riportja képes új vonásokkal gazdagítani az életmű valósághátterét. Érdekes és nagyon jellemező Szabó Pál írói karakterére az a kis tévedés, hogy megírta Ács József nyomdász nekrológját, majd megtudván, hogy halottnak hitt barátja él, elküldte neki. Jelentősek a Bihari Nagy Lajos által közölt levelek. Juhász Béla, Szabó Pál egyik legjobb ismerője imponáló anyagismeret birtokában tesz érvényes megállapításokat az író elbeszélő művészetéről. Bata Imre, G. Kiss Valéria, Veress József és mások írásai kerekítik teljessé a tematikus számot. Külön figyelmet érdemel Szabó Sándor Géza tanulmánya Szabó Pál történelemszemléletéről. Továbbgondolásra érdemes ama megállapítása, mely szerint az író több ponton is megbízhatatlan, romantikus történelemszemlélete a tájszemléletben feloldva, a hagyomány megtartó erőin átszűrve végül is szilárd, realista történelemszemléletté tisztul. Cs. Nagy Ibolya odakonkludál, az Ahogy lehet regény elemzése kapcsán, hogy az élet szeretetére, a reményre tanító Szabó Pál életbölcselete tragikus életbölcselet, az ahogy lehet tanítása. Ha ez igaz, úgy Szabó Pál a XIX. századi magyar irodalom „és mégis" sajátosan magyar életfilozófiáját képviseli. Az összeállítás nyilván nem törekedett 52 JUHÁSZ Béla, Szabó Pál 1893-1970, Alföld, 1970/12,3-4. 53 ANONIM, Búcsú Szabó Páltól, Napló, 1970. november 3., 5. 54 BÉLÁDI Miklós, Czine Mihály: Szabó Pál, Alföld, 1971/12,66-68. 55 ABLONCZY László, Czine Mihály. Szabó Pál, Napló, 197c november 21., 10. monografikus igényű teljes pályaképre, csupán katalizálni akarta az irodalomkritikát és a tudományt. A folyóirat a kritikákon kívül Szabó Pál regényrészieteknek, hozzá íródott verseknek, fényképeknek, emlékezéseknek stb. is gyűjtőhelye. E közleményeket számon tartják az Alföld-repertóriumok, melyekből az is kiderül, hogy a folyóirat utoljára 1978-ban szentelt teret Szabó Pál utóéletének.56 A városi tanács 1977-ben az író nevéről utcát nevezett el a Geréby- telepen. A rendszerváltozás hajnalán, a Kossuth-egyetemen alakult Bethlen István Kör első megnyilatkozásaként nyilvánosan javasolta 60 debreceni utcanév megváltoztatását. A kör nevében Aczél Ákos egyetemi hallgató tette közzé a javaslatlistát, egy-két, akkor különösen meglepő ötlettel. (Legyen Wekerle, Werbőczy, Andrássy Gyula, Tisza István, Bethlen István, Klebelsberg stb. utca, Degenfeld, Mindszenty tér stb.) Szabó Páltól is elvették volna az utca nevét, mondván: „Szabó Pál a népi írók balszárnyának tagjaként nem fejtett ki jelentős irodalmi munkásságot. A Hazafias Népfront egykori elnöke.''57 Alighanem ennek ismeretében mondta Czine Mihály 1993-ban, a Biharugrán rendezett jubileumi ünnepségen: „Nem fogják fel, hogy nem az minősít egy írót, hogy az Elnöki Tanács tagja volt és a Hazafias Népfront elnöke. Ez nem vétek és nem bűn.. ,"58 1993-ban megalakították a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozatát, méghozzá a Szabó Pál születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos tanácskozás keretében, 31 taggal. Elnöknek Juhász Béla irodalomtörténészt választották.59 Sajnos, a sok szép terv, többek között a bihari irodalmi emlékek ápolása, megvalósítatlan maradt. Endre Bakó Pál Szabó's ties to Debrecen Pál Szabó was one of the leading figures of the so-called 'barefooted' or autodidactic group of popular literary writers. He was born into a poor peasant family in Biharugra. He worked as a stone mason and in his months of unemployment he dealt with bee-rearing and chamomile-picking. In 1927 he wrote an article of protest in Körösvidék [Körös Region], the local paper in Békéscsaba, after which he regularly contributed to Endre Bajcsy- Zsilinszky's magazine Szabadság [Liberty], The success he enjoyed from this emboldened him to write a novel. His first book (Emberek [People] 1930) was a great success, translated into several foreign languages and 56 SZABÓ Sándor Géza, Bertalan Ágnes: Szabó Pál szivárványai, Alföld, 1978/4,90-91. 57 ACZÉL Ákos, A debreceni utcanevek felülvizsgálata -AKLTE Bethlen István körének javaslata, Napló, 1990. március 31., 10. (A középiskolai tanárként dolgozó Aczél Ákos ma már nem azonosul akkori véleményével. Szóbeli közlése. B. E.) 58 Emlékbeszéd = Bertalan Ágnes szerk. Szabó Pálra emlékezünk, Biharugra, 1993.5-11. 59 NAGY Tünde, Középpontban Szabó Pál életműve, Megalakították az irodalomtörténeti társaság megyei tagozatát, Napló, 1993. április 3., 1.
