Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
88 KÜRTI LÁSZLÓ-PAPP KLÁRA kak véleménye szerint mi a Doberdora megyünk. Nem jó jelnek tekintem, hogy a fronthoz közelebb fekvő falukból menekülteket látunk jönni. Meglehet ugyan, hogy csak a Kémkedés miatti Kiürítésről van szó. Sóvágó s a többiek be vannak rúgva s még mindég isznak. Hadd mulassanak - talán - utoljára, Ki tudja, holnap mi lesz velünk! Én pedig ezalatt válaszolok az én aranyos Kis Irénkémnek. 915. Szeptember 26. Reggel 11 órakor esős időre ébredtünk. Ebéd után nem sokára hazajöttünk s én Veressel vitatkoztam. Este fele Zsugával sétálni indultunk s bejártuk az egész Raily-t (?). Közben sokat beszélgettünk a lányokról, Pestről s más egyébről. Ezt a fiút mindég kedveltem s ez a véleményem most is megmaradt. Vacsoránál Különféle hírek terjedtek el, Görögország Bulgária után általános mozgósítást rendelt el, állítólag Szerbia ellen nagyon Kétkedve fogadom ugyan ezt a hírt valamint Románia magatartására vonatkozó Különféle kósza híreket. 9 óra után még naplót írok s újságot olvasok majd mivel reggel Korán fel Kell kelnem lefekszem. 915. Szeptern bér 27. Reggel bár már 7 órakor felkeltünk, a nagy eső miatt, nem rukkoltunk. Az egész délelőttöt naplopással töltöttük, mely végre már unalmassá vált. Fürödni nem lehet, mert javítják legfeljebb leveleket írhatok. Ebéd után fölmentem Kulcsárékkal Perrccsel és Oborzittal jó darabig lórumoztunk. Nem tudtam azonban maradni gondolván, hogy levelek jöttek. Sajnos nem teljesedett gondolatom, mert nemhogy levelet nem kaptam, de még újságot sem. 220-ra jönnek a küldemények. Vígasztal, hogy más is csak újságot Kapott. 603-as postánkat az ezred abban a reményben, hogy talán nem sokára találkozunk vele nem küldi el hozzánk. Vacsora után vörös bor mellett dalolgattunk, mulattunk a Késő éjféli órákig. Jámbor Friczi kitűnő muzsikált hozzá, mi pedig gondtalanul élveztük a Perczel játékát. 915. Szeptember 28. Még 2 órakor is együtt ittak az urak, hogy számban alaposan lefogyva. Kurzsinszky nagy vitába ereszkedett Zsugával, melyet utóvégre is másik Kollegámmal meguntunk s hazajöttünk. Sóvágó még akkor is leveleket írt. Én mindjárt lefeküdtem s kitűnően aludtam. Reggel 10 órakor Kávéra és arra ébredtem, hogy Kályhánkban ropogott a tűz, Kívül ezalatt esik az eső. A hegyormokat pedig frissen leesett hó fehéríti meg. Úgy látszik, beköszöntött az ősz s ezzel talán a tél is. Ebéd után 1/2 3 Kor Karddal és övvel fölszerelve egy tú'zó'rkapitány temetésén jelenik meg tisztikarunk. A temetés Katonai pompával történt. Ott volt Fernengel is Hanneberg is. Kivonult a város egész tiszti Karas Két század Katonaság. Megható jelenet volt mikor a Koporsót sírba eresztették s a kürtös a general marsot fújta. Ezután hazajöttünk s én leveleimet tanulmányozom át. Az Ha fényképét is elküldték. Bár már úgy szólván semmi Közöm nem lehet hozzá, még is jól esik három éves ismerősömnek a közelléte habár képen is, habár hú'telenül is. Nyugodjunk meg azért isten bölcs végzésében. Ha az isten nem egymásnak teremtett. - Jobb lett volna messze távol. Haragudni ezért a tettéért sem tudok azonban sőt Kívánom hogy éljen boldogul s járja az élet útját szerencsésen - Úgy hallatszik legújabban, hogy megyünk Galíciába. Hát bizony nem a legrózsásabb életnek nézünk elébe - még akkor sem, ha Szerbiába vesszük utunkat. Holnap talán már biztosan elmegyünk. Állítólag az ezred már Hemmagorban (?) van. Sokat nyavajognak - gondolkodhatnának már egy Kissé a békéről is. Késő este még mindég levelet írok. Már fél alvásban voltam, azonban mikor egy ordonance parancsot hozott, hogy holnap délután 1 órakor abmars. A végleges direKtió azonban ismeretlen. 915. Szeptember 29. Reggel 10 órakor Kissé borultas időre ébredtünk. A rossz Gargya Marci is megy, sárgaságban van. Általános Készülődés az útra. Szerencsénk, hogy nem zuhog az eső. 11 órakor ebédeltünk s már egy órakor indultunk Tarvisba, hova négy órakor már megérkeztünk, mivel lejtős utunk volt. Tarvisban a G. M. Fernengel (?) búcsúzott tőlünk s az est beálltakor megindult vonatunk. Nem mondhatni hogy hangulatunk nyomott lenne, amiért hírlik Doberdóra megyünk. Ellenkezőleg senkinek rossz érzése nincsen s jó hangulatunknak nótázásbán adunk kifejezést. Naßlingig ahol megvacsoráztunk európai kényelemmel, hamar eltelt az idő. Egy fél órai ott időzés után vonatra szálltunk s a bundába, melyet a szakaszomtól rekviráltam jól beburkolózva Kisebb megszakításoktól eltekintve reggelig aludtam. Egy kisebb falucska vendéglőjében volt alkalmunk egy Kis Kávét inni. 915. Szeptember 30 Az utazásunk további része a legnagyobb esőben történt. Kellemes szórakozásokkal tettük vidámmá az egyhangú utat. A vidék hasonló északmagyarországi terepünkhöz nagyobb részt erdős s mindenütt szállás, erődítéseket, födözékeket, drótkerítéseket sokat találtunk. Az állomások legtöbbjein orosz foglyok dolgoznak. Rakodó parkot művészkednek mindenütt. Dél fele megérkeztünk a tengerparthoz nem messzire levő Nabrezina (?) végállomásunkra. Az eső esett, csak a vele járó gyenge köd maradt meg, mely nem engedte, hogy tisztán lássuk az Adriát. Amíg megebédeltünk a Restiben a legénység egy Kis erdőben hevert, mert már itt gyakoriak a repülőgépek. Állítólag a napokban egy tengeri Kisebb ütközet is volt, meglehet azonban, hogy csak költött dolog az egész. - Ebéd után útnak indultunk a pár Kilométernyire lévő Hivnóra. Jó idő van. Mellettünk vagy 7-8 autó robog el útközben benne mindenféle vezérkari törzstisztek és generálisok 5 órakor már elszállásolva az esőtől biztos helyen szép lányok nézésével foglalkozunk. Végtelenül jól eső érzelem fogja el az embert, ha hónapok múltán Közelében érezhet egy szép nemhez tartozó személyiséget. Nem is teketóriáztam sokat az első kedvező alkalmat megragadva megcsókoltam a nem nagyon tiltakozó Kicsikét. Vacsoránkat is itt Költöttük el, melyhez a háziak szöllöt, bort, diót szolgáltattak. 1/2 9 Kor pedig, egy kis pihenés nagyon felfér aludni tértünk a mellettünk levő ház egy Kis nyavajás szobájában Veressel. Az útközben lemaradt Sóvágó is megéhezett. Az eső pedig szakad. A históriájához tartozik, hogy nem messze a tengertől, amelyet a faluból egész szépen lehet látni,
