Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Történettudomány - Kürti László–Papp Klára: „Egy csöpp kultura nincs az egész háborúban” – Kecskés József naplója 1915-ből
„EGY CSÖPP KULTÚRA NINCS AZ EGÉSZ HÁBORÚBAN' 79 Kapitány úr tartott előadást a... szállításról és alkalmazásáról. Utána a zugom ...reitert Készített, mialatt egy pár levelet megtudtam írni. Este Forgáchnál vacsoráztunk. Nagyszerűen tudja az embert jó Kedvre hangolni. Szabó Gabival is sokat beszélgettem, persze Kiről? Mint ő róluk. Este a szakaszom a faszolást intézte össze is szidott egy Kissé a Kapitány úr. Ugyanis mikor jött nem vettem észre, hogy ő az s Kérdezve, hogy Ki az én azt feleltem, hogy én Kérdem ugyanazt csak azután vettem észre. 12 órakor bejöttem lakásomba s lefeküdtem. 915. augusztus 9. Bár többször zavartak még is nagyszerűen aludtam, melynek oka fáradságom volt. Reggel reggelire 9 órakor ébredtem csak fel. Megmosdottam meg tízóráztam. Utána naplót írok s levelet akarok küldeni, de már hallom Sóvágó ordítását úgy látszik Rapportot akar tartani. Én is fogok egy Kicsit Kapni tőle érzem előre. Ez még ebédig nem következett be pedig már Hedrichtől is visszajött. Nagyszerű ebédünk után spa... Reiterhez való fákat kellett menni vágatni az én és Pesti szakaszának. Az önkéntesek is hozzánk szegődve elég hamar telt el a délután. Berukkolás után levelet írok majd mivel itt a vacsora azt Költőm el. Sóvágó is adja parancsait. Én éjjelre dolgoztatok a zugommal míg saját személyemre nézve alszom. 915. augusztus 10. Jól is tettem, mert reggel bár a Pesti zúgja volt bereitschaftban, mégis nekem s Veressnek lett alarm. Először ugyan nekem herstallt (?) lett, de már 7 órakor reggel útban voltam az hoher Triebra. Szerencsére egy Kis Köd ereszkedett le s így lövés nélkül jutottam ki. De fújtató marsunk volt szegény embereimnek 300... alatt majd le rogytak. Jó magam is el valék fáradva. Lengyelnél ide fenn jelentkeztem Ki mára Veress zugjával a legveszélyesebb helyet ablösoltattam s így én csak mellé jöttem. Egy darabig beszélgettem a... Kerc-el, Ki megkedvelve valószínűleg Ki lesz tűntetve arannyal a Hídvégerrel. Délután az ablöst ő végezte s ő adott utasításokat. Én egy sziklában vájt odúban foglaltam magamnak helyet. Gránát ellen is úgy gondolom egy Kissé véd. Az eső még talán csak nem szivárog be. Egész nap nagy a Köd, nemkülönben a 30-40 lépésre lévő taliánok nagyon nyugtalankodnának. Meglehetősen nyugalom van. Az eső este fele sűrű cseppekben hull. Két fegyvergránát, tőlem nem messzire csapódott. Annyira el vagyok törődve, hogy bár a frontot át Kellene vizsgálnom s ébren lenni, nem vagyok képes s ledőlök alszom is bár minden pillanatban felzavarnak. Nem is tud az ember nyugodtan aludni. 915. augusztus 11. Éjfél után nagy lövöldözést Kezdtek amelybe olyKor Kézi és fegyvergránát robbanása is vegyül. Nem nyugtalankodtam mert tegnap Hidvéger oly nyilatkozatot tett, hogy az olaszok attól félnek, hogy mi támadunk. Eszünk ágában sincs az angriff. Aludtam tehát tovább, majd csak 9 órakor az ágyúzásra ébredtem föl. Nemsokára azonban elhallgattak s én bementem a Komp. Kommandóhoz meg mondani. Megreggeliztem majd, visszajöttem s délután újra nagy ágyúzást Kezdtek stellungainkra, melyből nem egy kettő jutott födözékemhez közel. Egy deKungomba bele is fűlt. 3 órakor elhallgattak újra s fegyvernél nem is lehetett hallani egyebet egész estig. Este azután vacsora után elkezdődött a rémes Kézi és fegy- vergránátozás. Hát rettenetes is az. A deKungom mellett explodált egy nehány s bele remegett az egész alkotmány. Később azután elhallgattak, mert este ítéletes hasonló vihar volt felhőszakadással. 915. augusztus 12 2 óra fele Szolyka Keresett fel, hogy aláírjam a Quittungot [N. Quittung=nyugta, elismervény] gáz.. ,-ból. Ezután csak reggelimet kaptam be s lefeküdtem. Nyugtalanul forgolódtam ide-oda még 9 órakor az ágyúk egyáltalán nem hagytak pihenni. Az eső s Köd azonban nemsokára beszüntette az ágyúzást bár ma mi nem élveztünk belőle. Délután bár felhős az égbolt nem esik, jó is mert sziklaváram nagyon csorog. János lenn volt Konyhán és ő mondja, hogy annyira bízik mindenki a 15 iKében, hogy béke vagy fegyverszünet lesz, hogy másról nem is beszélnek. Én persze nem hiszek semmit az egészből. Isteni csudának kell Közbejönni hacsak a mondó vagyok adja az ég, hogy a bakáknak legyen igazuk. Este a 24 ernes (?)... állítólag hajó ágyúval Kezdett el dolgozni. Bár vagy 60-70 lépésnyire explodált úgy hallatszott, hogy a deKungom falát szakítja át, s azzal veszélyeztette, hogy rám szakad a szikla réteg s én szikla sírban alszom örök álmomat. Hála Isten ez nem következett be s az egész további est nagy nyugodsággal telt el. Az olaszok is úgy látjuk megijedtek egy ágyúzástól, mert az éjjel egy handgránátot sem menesztettek hozzánk. Persze fegyverlövés azért állandóan ébren tartott bennünket. 915. augusztus 13. Még az éj folyamán nagy eső lett, mely tartott azután egész nap. Én nagyobbrészt aludtam bár keserves helyzetben voltam amennyiben a sziklák köze áteresztette utoljára a vizet bőségesen. Nagyon jól jártunk az egész nap tartott nagy Köddel, mert a tűzőrség nem kezdhette el munkáját. Ebéd után (al.ü. 4h/i) a Komp. Kommandóhoz rándultam le, honnan az eső újra visszazavart deKungomba. Tegnap még nagyszerű faszolásunk volt. Torta, bor, sör, cigaretták, gyümölcs, stb. stb. apró-cseprő dolgok. Még egy néhány levelet tudtam világosan befejezni. Majd a vacsorám költöttem el s a kapott újságokat is leveleket tanulmányozám át. Semmi hír bennök a békéről. Szép eredményeink mellett pedig tisztességes ránk nézve békét tárgyalhatnak már egész nyugodtan. Egy újabb téli hadjáratra szerintem gondolni sem lehet. Az éjszakát nagyobb részt beszélgetéssel töltöttük. Az olaszok újra nagyon becsületesen viseltek. Azért halott nélkül mi sem úsztuk meg. Egy emberünket fejen lőttek, egyet egy leguruló Kő ütött fején s mint értesültünk meg is halt, egyre még a deKung szakadt rá s agyonnyomta. Mégis szerencsésebbek vagyunk mi mint a 9 ik századbeliek. Nekik 35 halottjuk siratja a hoher Triebet. 915. augusztus 14. Gyönyörű szép időre ébredtünk 9 órakor. A mi s az ellenséges nehéz ágyúk egymást Keresik. Ezalatt én a napon írok leveleket s fejezem be naplómat. A néma csendet az ágyúk elsütése s a golyók suhogása teszik olykor-olykor lármássá. Valószínűleg megússzuk e napot, hogy a rajvonal
