Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Régészet - D. Szabó László: Templomok a Nagytemplom alatt
7 D. Szabó László TEMPLOMOK A NAGYTEMPLOM ALATT 2010 szeptemberében a Nagytemplom mögötti Emlékkert rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódva, az Imateremnek nevezett helyiségben régészeti feltárásra került sor. (1. kép) Az alig 20 m2-nyi területen több, korábban itt állt templom maradványát találtuk meg és az egykori Szent András-templomba temetett nyolc gyermek sírját tártuk fel.' (2. kép) Az előkerült alapozás és falmaradványok alapján megkíséreltük az eddig nem, vagy csak alig ismert templomokat elképzelhetővé tenni. AZ ELSŐ SZENT ANDRÁS-TEMPLOM (1200 körül - 1300 körül) A debreceni Szent András-templom eddig ismert legkorábbi említése egy 1326-ban íródott pápai oklevélben található. A szöveg azonban egy 1300 körül épült egyházra vonatkozik, ami nem az első volt ezen a helyen. A19. században még élt a köztudatban egy Árpád-kori templom emléke, ami a Nagytemplom helyén állt. A Debrecen történetét először megíró Szűcs István idézi a Nagytemplom alapozásába és tornyainak gömbjébe helyezett emlékiratot, mely szerint: „Ezen a helyen állott ez előtt egy templom, a mely nagy-templomnak, és a reformatio előtt Szent-András templomának neveztetett. Mikor épült!1 tudni nem lehet, hanem az fel van jegyezve róla, hogy már a Xll-dik században egyszer megégett." (SZŰCS 1870-1871, 894) Szűcs Tóth Ferencre is hivatkozik (SZŰCS 1870-1871,40), aki 1812- ben kiadott könyvében az 1802-es nagy tűzvész leírásához kapcsolódó lábjegyzetben ezt írta: „Ekkor égett öszve a'Reformátusoknak Nagy Temploma melly némellyeknek értelmek szerént IV. Béla előtt építetett. - A' Tatárok pusztítása után, 1245-benujjramegépítetett.. ."(TÓTH 1812,132-133). Balkányi Szabó Lajos az Árpád-kori templom építőjét is tudni vélte: „IV. Béla király idejében András grófé volt Debrecen, kinek hja már 1316-dik évben Debreceni Dúsa Mátyásnak neveztetik... Ez az András gróf építtethette a mai nagytemplom helyén Szent András apostol tiszteletére - mintegy saját maga nevének is emléket emelendő - a legelső templomot, mely építési idő mindjárt a mongol-tatárfutás utáni évekre esik; mivel 1235-dik év előtti időben a váradi regestrum 138-dik pontjában Debrecen már mint falu emlittetik." (BALKÁNYI SZABÓ 1865,12-13) 1 A feltárás rajzait Fehér Csaba, a fényképeket Janka Edvárd készítette. A gyermeksírok bontását és dokumentálását Faragóné Csutak Tünde, a műszeres leletfelderítést Bácskái István végezte. A térinformatikai feldolgozás az Archeodata 1998 Bt. munkája. Közreműködésüket ezúton is szeretném megköszönni. Az 1802-ben leégett András-templom bontásakor elő is kerültek egy kisebb templom alapfalai, ami Bunyitay Vince szerint Debrecen legkorábbi temploma volt. „Midőn e század első éveiben az említett főegyház helyén állott régi egyházat lebontották, annak helyén egy még régibb, de kisebb egyház alap falaira akadtak. Ez volt a kereszténynyé lett Debreczennek első egyháza". (BUNYITAY 1884,216) 2010-ben az András-templom Imateremnek nevezett északi helyiségében megelőző régészeti feltárást végeztünk. Itt került elő a lebetonozott padlóhoz képest kb. 160 cm mélyen az a köríves döngölt agyagalapozás, amely az Árpád-korban épült első Szent András-templomé lehetett.2 A későbbi temetkezésekkel és építkezésekkel bolygatott területen csak egy kb. 120 cm hosszú része maradt meg az alapozásnak. A körív külső átmérője kb. 6 méter lehetett, legnagyobb szélessége kb. 50 cm volt. Az alapozás belső ívét későbbi beásások rongálták meg, így a belső átmérőjét nem tudtuk pontosan megmérni, mivel nem volt szabályos körív. (3. kép) A pápai oklevélben szereplő, 1300 körül épült második templom fala semmisítette meg az alapozás nagy részét, tehát a korábbi egyház ezelőtt épült. A feltárás során láthatóvá vált, hogy a második templom falát bontott téglákból rakták. Valter Ilona szerint a téglákon található eredeti, kavicsos habarcsot 1200 körül használták, míg az 1300 körül épült második templomnál már homokos habarccsal építették a falat.3 (4. kép) Az első templom valószínűleg 1200 körül épült, a második építésekor, az Árpád-korban bevett gyakorlat szerint, felhasználták a lebontott templom tégláit. A feltárt területen nem maradt semmi a korábbi templom falából, tégláit az alapozásig kiszedték. Megpróbáltuk az első templom alaprajzát megszerkeszteni.4 Az Árpádkorban épült templomok közül több típusnak van köríves falszakasza. Az adatgyűjtés során igyekeztünk kiszűrni a királyi, püspöki palotakápolnákat, nemzetségek és szerzetesrendek egyházait, temetőkápolnákat, és csak a falusi templomokat vettük figyelembe. Azt vizsgáltuk, hogy az adott alaprajzi típusnál mennyire gyakori a 6 méteres (+/- 0,5 méter) külső átmérőjű köríves falszakasz. A méréseknél elsősorban a temp2 A templom védőszentjét nem ismerjük, az egyszerűség kedvéért maradtam a Szent András-templom elnevezésnél. 3 Valter Ilonának a cikk megírásához nyújtott szakmai tanácsaiért köszönettel tartozom. 4 Az alaprajzokat Ortutai Róberttel készítettük el. Munkáját és türelmét ezúton is köszönöm.
