Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)

Történettudomány - Krankovics Ilona: Egy vásári szabólegény és utódai gazdagodásának története (Vállalkozások születése, virágzása és csődje Debrecenben a 18. és 19. század idején)

40 KRANKOVICS ILONA az eladott bőrök értékében, mind a kereskedelmi kapcsolatok beszűkülé­sében46 A cég 1836-tól Nagyváradon működtetett boltja ellensúlyozta a helyi fogalom visszaesése okozta haszonvesztést.47 AZ ÁRUHITEL „TERMÉSZETÉRŐL" A kutatás fontos feladata volt az áruhitel szerepének vizsgálata a Kis Orbán cég kereskedésének elemzése során. Az áruhitelnek és a visszafizetésének éves lebontásban való vizsgálata jogosan bírálható abból a szempontból, hogy minden valószínűség szerint a tartozások keletkezése és visszafi­zetésének határideje nem az év végéhez igazodott. Azonban a két tétel egymáshoz való viszonyulásának vizsgálatára más módszer nem mutat­kozott. Egy hosszabb időszakot alapul véve az ingadozások kisimulnak, s az éves bontás érzékelteti a domináns tendenciát mind a „tartozik", mind a „követel" oldalon. A kereskedések megalapozásánál az áruhitel értéke minden esetben kiugróan nagy volt. Ezt követően lassú kiegyenlítődés tapasztalható a hi­tel és a tartozás vonatkozásában. Egy nagyobb lendülettel indított keres­kedés esetében több esetben lerövidül a kiegyenlítődés időszaka, melyet igen gyakran a tartozás visszafizetésének nagy összege jellemez. Az áru­hitel a visszafizetést illetően igen nagy kockázattal járt. A hitelbe vásár­ló kereskedő az árut hitelbe adta át a fogyasztóknak és a felhasználóknak. A kintlévőségek nyilvántartása, nyomon követése naprakész könyvelési munkát kívánt. Az elemzett vállalkozásokat abból a szempontból is fontos volt vizsgálni, hogy a tartozásaikat milyen módon fizettették vissza a vá­sárlóikkal. A Kis Orbán (II.) János bőrkereskedés 1830 és 1833 közötti éve­inek a visszafizetéseit vizsgálva ugyanaz tapasztalható, mint korábban a textilkereskedés esetében. A vevője csak akkor kapott újabb árut, ha va­46 A KisOrbán cég vásárlásai. A forgalom visszaesésekor Lyka Anastasius és Markó József áruhitelezéseikkel egyre nagyobb befolyást szereztek a kereskedés működésében. 47 A Nagyváradon 1836-ban megalapított bórkereskedést a Kis Orbán család kereske­delmi vállalkozásainak kiemelkedő epizódjaként értékeljük. Kis Orbán (II.) János kí­sérletet tett egy bőráru üzlethálózatkiépítésére. A nagyváradi kihelyezett kereskedés a két város szoros gazdasági kapcsolatára épített. A forrás jelentőségét növeli, hogy 1836 és 1842 között tételesen rögzíti az eladásra szállított bőrök beszerzési és eladá­si árát. Ez a négy éven keresztül vezetett nyilvántartás alkalmasnak bizonyult a ke­reskedelmi haszon elemzésére is. A váradi kereskedésbe szinte heti rendszerességgel indultak a bőrrel megrakott szekerek Debrecenből. A kereskedés nagy haszonnal mű­ködött. 1836 és 1848 között 619.344 váltó forint értékű bőrt értékesítettek Kis Orbán (II.) János emberei a püspöki városban. Ha összehasonlítjuk a két kereskedésben áru­sított különböző féle kötésekben és darabokban árusított bőrök árát, az tapasztal­ható, hogy Nagyváradon kötésenként 3-4 váltó forinttal kértek többet értük, mint Debrecenben. Déri Múzeum. Sz. 1910.877.6.; HBMLIV. A. lon./k. 825/1850. A szer­ződés szerint Kis Orbán (II.) János 1850. április 28-án bérbe adta kereskedését Mütter Ferencnek. A szerződés értelmében a tulajdonos bőrkereskedése kezelését átadta, azzal a meghagyással, hogy a kereskedés tiszta hasznából kétharmadrész őt, mint tulajdonost illeti. A szerződésben leszögezik, hogy a jövedelemből minden év végén osztozni fognak. A házbér, évi 500 váltó forint fizetését Kis Orbán (II.) János magá­ra vállalta. Mutter Ferenc vállalta, hogy a kereskedésben dolgozó segéd élelmezésé­ről és fizetéséről gondoskodik. Sem készpénz, sem „jószágbeli" hitelezést nem tesz. A kereskedésben keletkezett esetleges károkért saját maga tartozik felelősséggel. lamennyi összeget törlesztett korábbi tartozásából. A kereskedés vásárlói gyakran egy-egy nagy összegű áruhitelt négy-öt, vagy akár több részlet­ben fizettek ki. Ez a törlesztési forma általánosnak tekinthető. A hitelak­ciók nagy száma ellenére is csak elvétve kellett a kereskedőnek a törvény erejével a kintlévőségeit behajtani. ÖNÁLLÓ KERESKEDŐK VAGY NAGYKERESKEDŐK „BIZOMÁNYOSAI" VOLTAK-E A KIS ORBÁNOK? Itt kell megválaszolni azt az igen lényeges kérdést, hogy az áruhitellel terhelt kereskedők a nagykereskedőktől függő helyzetük miatt milyen mértékben voltak döntéseikben korlátozottak. Önálló kereskedők vagy nagykereskedők „bizományosai" voltak-e a Kis Orbánok? A források arról árulkodnak, hogy Lyka Anastasius pesti nagykereske­dő volt a Kis Orbán cég egyik meghatározó kereskedelmi partnere. Amikor 1833-ban Lyka Anastasius Lepora Sándor visszavonulása után önállósította magát, a kereskedők világában elfogadott rámenősséggel igyekezett ver­senytársait háttérbe szorítani. Kis Orbán (II.) Jánosnak is barátja s tanács­adója lett. Lyka Anastasius Kis Orbán János kereskedésétől és az életétől is elválaszthatatlan lett, annak kibontakozásától egészen a megszűnéséig.48 Kis Orbán (II.) Jánoshoz írott leveleiből egy ravasz és egyben szeretetre­méltó, a világ dolgaiban rendkívül nagy lényeglátással tájékozódó ember képe rajzolódik ki. Az érzelmi kötődésen kívül, mint később látnható, a pesti nagykereskedőnek igen fontos volt, hogy Kis Orbán (II.) János személyében egy szorgalmas és becsületes ember képviselte az érdekeit Debrecenben és a környékbeli településeken. Kis Orbán (II.) János a kezdetektől törekedett több más kereskedővel is jó üzleti kapcsolatot kialakítani. A tőlük vásárolt bőrfélék értéke azonban messze elmaradt a Lyka Anastasiusszal folytatott kereskedés nagyságától. Lyka mellett Markó József rozsnyói bőrgyára volt még a Kis Orbán-féle kereskedés legjelentősebb beszállítója évtizedeken keresztül.49 A biztató kezdet után vállalkozónk igen hamar szembetalálta magát azokkal a fizetési gondokkal, amelyek végigkísérték a cég fennállá­sáig. A nagykereskedők egyre erőteljesebben követelték a hitelbe átadott bőrök árának kifizetését. Azonban a legkomolyabb gond a vásárlások és törlesztések egyensúlyban tartása volt. Ennek figyelemmel kísérése való­színűleg idegileg is igen megterhelő lehetett a kereskedő számára. Erről árulkodnak a Lyka Anastasiushoz és Markó Józsefhez írott levelek.50 Ezek­48 A Kis Orbán cég vásárlásai. A két kereskedő közötti negyedszázados áruforgalom, az áruhitelbe, értékesítésre átvett bőr összértéke 627.220 váltó forintot tett ki. Ez önma­gában akkora értékű és olyan mennyiségű bőráru mozgatását, szállítását, őrzését, ér­tékesítését jelentette, amelynek akár több kereskedést is el kellett volna tudni tartani. 49 A Kis Orbán cég vásárlásai. Kereskedelmi kapcsolatban voltak 1833-tól egészen a Kis Orbán cég kereskedésének a felszámolásáig, 1852-ig. Kereskedésük ideje alatt a cég közel 200 000 váltó forint értékű bőrt vásárolt a bőrgyártól. 50 HBML XI. 107.12. Copier Buch. (A továbbiakban: Copier Buch.) 1833. szeptember 15-én Lykához írt levelében arra panaszkodik, hogy az áru az üzletből lassan fogy, „ami el­adódik azon csekély, mondhatni semmi haszon nincs. A csizmadiák is panaszkodnak, hogy csak nagyon olcsón tudnak árulni." A csizmadiákkal közösen abban reményke­dik, hogy a Lőrinc vásárnál jobb lesz a „közönségesebb" Mihály napi.

Next

/
Thumbnails
Contents