Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)

Régészet - D. Szabó László: Templomok a Nagytemplom alatt

TEMPLOMOK A NAGYTEMPLOM ALATT 11 terv, „hogy téglából vitessenek fel az oszlopok és öreg illendő mestergeren­dákkal illendőképpen meghányattassanak, deszkákkal megpadoltassanak után na pedig Istennek kegyelmességéből mennyezettel megépíttettessék az templom"(BALOGH 1962,8). Nem tudjuk, hogy végül megépültek-e a sík­mennyezetet tartó téglaoszlopok, mivel a Kováts-féle térképen csak a kar­zatokat tartó oszlopok vannak feltüntetve. (18. kép) Ekkor törhették át az Imaterem déli falát, így összenyitották a temp­lom hajójával. A helyiséget keleti irányban egy előtérrel bővítették és új bejárattal látták el. A kőoszlopos, sárkánydíszes kaput Rákóczi György (a későbbi erdélyi fejedelem) készíttette, akinek címerét is elhelyezték az ajtón (MÓDY 1984a, 44). Az 1980-as ásatás során megtalálták az Imate­rem lebontott fala helyén emelt egyik nyolcszög alakú téglapillért (MÓDY 1982,77) és feltárták a téglapadlójú, 5x4,5 méter alapterületű keleti elő­teret (MÓDY 1984a, 30). A templom helyreállítása során a Cserepestorony felmenő falait kö­penyfallal erősítették meg, amibe nagy mennyiségű kőtöredéket építettek be. 1980-ban a torony körüli ásatás során a gótikus templom sok kőma­radványa került innen napvilágra (MÓDY 1984a, 54). A munkálatokat 1628. november 26-án zárták le ünnepélyes istentisz­telettel. Az átépített egyház régi nevét elhagyták, ezután András-temp- lomnak nevezték (SZŰCS 1870-1871,261-262). A helyreállított templomnak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ado­mányozott egy kb. 30 mázsás harangot 1636-ban. A hatalmas harang azonban nem fért el a Cserepestoronyban, ezért a templomot újjáépí­tő Kerekes Tamás egy új, önálló harangtornyot épített számára. A kb. 60 méter magas12, vakolatlan téglából épült Verestorony 1642-re készült el (BALOGH 1962,11-12). (26., 27. kép) 1980-ban feltárták a 7x7 méter alap- területű harangtornyot, megtalálták a torony északi bejáratát az egykori küszöb szintjén (MÓDY 1982,77). Falainak vastagsága 2 méter volt, négy sarkán támpillérek erősítették. Az északnyugati és délkeleti pilléreket hoz­záépítették az András-templom 1628-ban megújított körítőfalához. A fel­tárás során itt is kerültek elő gótikus kőtöredékek és az András-templom tornyát egykor fedő zöldmázas tetőcserepek is (MÓDY 1984a, 8,12,15). Az András-templom 1802 körüli szerkezete jól megfigyelhető Kováts György 1803-ban készült térképén. A Cserepestornyon átvezető főbejára­ton kívül, a templomnak több bejárata is volt. Az északi oldalon az Ima­terem tornyának alján keresztül is be lehetett jutni a hajóba. A déli fal két bejáratához előterek is épültek. A templomnak két karzata volt, a nyugati a „Mester legények" számára volt fenntartva, ide a déli falon nyitott fel­járó vezetett. A „Tanúló gyermekek" karzatának feljáratát az Imaterem 1628-ra elkészült új előtere mellett alakították ki. A rajzon nem látszik a karzat pontos helye, valószínűleg az egykori Imateremben volt. (18. kép) 1802. június 11-én újabb tűzvész pusztított a városban, ami az András- templomot és a Verestornyot annyira megrongálta, hogy már nem látták értelmét helyrehozni. Elbontották a még álló falakat és a régi templom alapjaira egy új templomot kezdtek el építeni 1805-ben. A ma is álló Nagy­templom 1827júniusában készültei (SZENTPÉTERI KUN 1930,29). (28. kép) FELHASZNÁLT IRODALOM BALANY11989 BALKÁNYI SZABÓ 1865 BALOGH 1958 BALOGH 1962 BARTA1666 BÓNA - BARTA 2015 BUNYITAY1884 ENTZ1972 GERVERS-MOLNÁR1972 GUZSIK1979 GYURKÓ 2006 JAKUBOVICH1926 KOMJÁTHY 1983 KOPPÁNY 1963 KOPPÁNY 1967 KOPPÁNY 1972 Balanyi Béla: Nagykőrös középkori falvai és épít­ményei. In: Építészet az Alföldön I. Szerk.: Novák László - Selmeczi László. Az Arany János Múze­um Közleményei VI. Nagykőrös 1989.57-78. Balkányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei. Deb­recen 1865. Balogh István: Debrecen. Budapest 1958. Balogh István: A debreceni Nagytemplom. Bu­dapest 1962. Barta Boldizsár: Rövid chronica, avagy oly be­szélgetés, melly a' közelebb elmúlt száz eszten­dők alatt Debreczenben esett emlékezetesebb dolgokról. Debrecen 1666. Bóna, Martin - Barta, Peter: Prispevok k datovaniu vzniku rotundy Sv. Juraja v Nitrianskej Blatnici. Archaeologia historica 40, 2,2015.683-689. Bunyitay Vince: A váradi püspökség történe­te az alapítástól a jelenkorig. Harmadik kötet. Egyházak a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad 1884. Entz Géza: A debreceni Szent András templom. In: Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhe­lyei, népművészete. Szerk.: Szőllősi Gyula. Deb­recen 1972.45—53. Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyaror­szág rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Budapest 1972. Guzsik Tamás: Veszprém megye középko­ri templomépítészetének kutatási kérdései. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. (1979) 163-202. Gyurkó János: Árpád-kori templomok a Kárpát­medencében. Érd 2006. Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. szá­zadi tizedjegyzéke. Magyar Nyelv XXII. kötet (1926), 220-223,298-301,357—363. Komjáthy Attila: Felső-Tisza vidéki templomok I. Budapest, 1983. Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Veszprém Megyei Múzeumok Köz­leményei 1. (1963) 81-114. Koppány Tibor: Középkori templomok és egyhá- zas helyek Veszprém megyében. Veszprém Me­gyei Múzeumok Közleményei 6. (1967) 117-150. Koppány Tibor: Középkori templomok és egy- házas helyek Veszprém megyében II. Veszprém 12 Fodor Dániel szíves közlése, amit hálásan köszönök.

Next

/
Thumbnails
Contents