Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Muzeológia - Kovács József: „Kérem tudatni…” Sőregi János szerepe a Déri-gyűjtemény Debrecenbe kerülésében
116 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES Ez a vélemény némileg meglepő, hiszen tudnia kellett, hogy nem volt alkalma tüzetesebben átnézni az anyagot sem Déri lakásán, sem pedig a Gárdapalotában. Később Sőregi is érezhette, hogy elhamarkodottan és túl sommásan ítélkezett. (Legalábbis erre utalhat az 1956-os visszaemlékezése, melyben már próbálta elvenni az 1924-es megjegyzés élét). Sőregi november 3-án készítette el Jelentését,49 amit elküldött Debrecen vezetőinek. Ebben beszámolt a Déri Frigyes halála után közvetlenül elvégzett feladatokról; a felmerült költségekről;50 a Déri-gyűjteményt kezelő Bizottság felállításáról; valamint a Déri családdal történt egyeztetésről. Az utóbbi esetről készített feljegyzés két ponton is eltért a Naplótól. Egyrészt Sőregi a Jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a család a lehető legkészségesebben igyekezett eleget tenni az elhunyt akaratának, ugyanakkor a Naplóban - mint láthattuk - az szerepel, hogy Déri fivérei bármilyen végleges döntés előtt szerették volna megvárni a hatóságok állásfoglalását. Másrészt a műtárgyak 2 szobában való tárolásához a Napló szerint dr. Krassa ügyvéd úr nem járult hozzá, csak a Hagyatéki bíróság jóváhagyásával. Ezzel szemben a Jelentésben az szerepel, hogy a család erre engedélyt adott, mihelyt a leltári átvétel megtörténik. Felmerül tehát a kérdés, hogy Sőregi a két nappal később írt feljegyzésében miért finomított a korábbi részleteken? Elképzelhető, hogy Lábán Antal javaslatára történt a változtatás, mivel mind a Napló, mind pedig az 1956-os visszaemlékezés megemlíti, hogy a Collegium igazgatójának javaslatára Sőregi változtatott a Jelentés eredeti szövegén. Azonban az, hogy a módosítás mire vonatkozott, illetve mekkora mértékű volt, nem derül ki egyik forrásból sem. November 5-én Lábán igazgató rendkívüli Bizottsági ülést hívott ösz- sze, ahol az egyetemi előadásai miatt utolsónak érkező Sőregit azzal a hírrel fogadták, hogy nagy baj van a Déri-gyűjtemény körül. Az eseményről így ír Naplójában: „Nagybajok vannak a Déri Múzeum ügyében. Az ügyvéd11' az egész hagyatékot 23 milliárdra teszi és ebből w-et számít a gyűjteményre. így a hagyatéki illeték ennek 25%-a, azaz 2 Z2 milliárd volna. Ehhez jön még a 800 millió kiviteli engedély, az 3 milliárd és 300 millió költségi Ki fogja ezt megfizetni, ha tényleg így lesz?! Lábán igazgató sürgősen beszél Jobb tanácsossal, hogy Budapestről azonnal kérjenek jogi- és pénzügyi szakértőt. Sohár azt gyanítja, hogy a család bejelenti jogigényét a gyűjteményre és megtámadja az ajándékozási szerződést. De ezt lehetetlen elhinni. Ez már gyalázatos visszavonása volna azoknak az ígéreteknek, melyeket eddig tettek és bemocskolása volna a megboldogult Déri Frigyes nemes céljainak! 49 Kézírásos másolata a Naplóhoz csatolva (DN.XI.843.old.) 50 Sőregi a Debrecenből átutalt 3 millió koronának kb. a felét használta fel, a részletes elszámolást a jelentés megírása utáni napokra ígérte. 51 Dr. Krassa. De hát a pénz elszédítheti az embereket! Vigyázni kell, nagyon vigyázni!!"'12 Sőregi november 7-én levelet írt Csűrös Ferenc kultúrtanácsnoknak Debrecenbe. Ebből a levélből derül ki, hogy a november i-jén lezajlott találkozót újabb követte.53 Ezen az egyeztetésen a Déri család kifejtette azt a véleményét, hogy az Ajándékozási szerződést nem kellene bemutatni a hatóságoknak, ugyanis az osztrák törvények szerint az nem számít hiteles okiratnak, mivel nem közjegyző előtt született. Bejelentették azt is, hogy elismerik Déri Frigyes akaratát a gyűjteményt illetően. Az alapító rendelkezését álláspontjuk szerint a műtárgyakat bemutató, már említett Katalógus (a Naplóban mint „Leírás" szerepel) is igazolja. Dr. Krassa egyúttal azt javasolta, hogy a magyar állam erre a könyvre hivatkozva nyújtsa be jogigényét, máskülönben ki fogják vetni a kollekcióra a hagyatéki illetéket. Sőregi ezzel kapcsolatban a következő bejegyzést írta Naplójába: „[azonban vigyázni kell, mert egy nyomtatott katalógus jogi szempontból nem lehet egy hagyaték okmánya! Hátha ez csak az ügyvéd cselfogása ahhoz, hogy a család a gyűjtemény tulajdonában maradjon, a magyar állam pedig elveszítse a talajt a gyűjtemény igényléséhez! Mindezt Csűrös tanácsnoknak nem írtam]"54 Mint látható, a korábban jogi tanulmányokat folytató Sőregi még mindig nem volt teljesen meggyőződve a másik fél segítőkészségéről, bár a család jóval nyitottabbnak mutatkozott az együttműködésre, mint korábban. Az október 29-én felállított Bizottság időközben úgy határozott, hogy rendszeres időközönként ellenőrzi a Déri Frigyes lakásán lévő műtárgyak állapotát és biztonságos tárolását. Az első ellenőrzést november 12-én, 12 órakor tartották (Lábán Antal, Sőregi János és Sohár Ferenc részvételével), amiről jegyzőkönyvet vettek fel. Itt derült ki, hogy dr. Krassa még külön őrt is fogadott a gyűjtemény őrzésére .55 A minisztérium kérésére az ellenőrzést egy újabb, szúrópróbaszerű vizsgálat követte november 20-án. Ezt Sőregi János már egyedül végezte el. A revízió során átnézte a kő és bronztárgyakat. Másnap (november 21.) megérkezett Debrecenből a Városi Tanács újabb határozata,56 melyben tudomásul vették és elfogadták Sőregi november 3-án készített jelentését, valamint megbízták a segéd múzeumőrt, hogy továbbra is tartsa szemmel a gyűjteményt és írjon további jelentéseket. A Bizottság az ellenőrzéseket továbbra is lelkiismeretesen folytatta (november 29., december 8. és 17., január 9.), Sőregi pedig rendszeresen küldte a beszámolóit feletteseinek. Az osztrák hatóságok részéről 52 DN.x1.845.old. 53 Magáról a találkozóról a Napló nem tesz említést. 54 DN.XI.848.old. 55 A gyűjteményőr Toffant Rudolf volt, róla több információ nem áll rendelkezésünkre (DN.XI.858.old.). 5619397/1924.IV.SZ. határozat (DN.XI.859.old.).
