Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2016 (Debrecen, 2016)
Régészet - D. Szabó László: Templomok a Nagytemplom alatt
TEMPLOMOK A NAGYTEMPLOM ALATT 9 a falu egyik birtokosa Debreceni Dózsa, aki Károly Róbert király hadvezéreként az 1310-es években az uralkodó egyik legközelebbi bizalmasa lett (MÓDY 1984b, 114). Dózsa az egyre gyarapodó birtoka központjába tervezett templom építéséhez, akár a királyi udvarból is kaphatott szakembereket. A Cserepestorony (1300 körül -1802) A második Szent András-templom különleges tornya kb. ötszáz éven keresztül állt. Az 1802-ben leégett András-templom részeként Fehér-, vagy Cserepestoronynak is nevezték. Egyik ábrázolását 1788-ban készítette Kábái Mihály kollégiumi diák. Az asztalos céh szabaduló-levelének felső díszítő mezőjében jól látható az András-templom tűzvész előtti állapota (MÓDY 1984a, 22). A középső Cserepestorony mellett jobbra látszik a Verestorony, balra az Imateremhez épített kis torony. (7. kép) A vaskos, nyolcszögletű torony hasonlít a ma is álló csengeri református templom tornyához. (8. kép) Entz Géza szerint a tornyok „édestestvérek", mivel az 1300 körül épült Szent András-templom szolgált mintául az 1322 után épült csengeri egyházhoz (ENTZ 1972,51- 53). Az alapjaitól nyolcszögletűén induló torony egyedi megoldás a középkori magyar templomépítészetben, csak ez a két példája ismert. Tombor Ilona a csengeri torony vizsgálata során nem talált európai párhuzamokat sem, ezért szerinte a nyolcszögletű alaprajz „nálunk termett, sajátos helyi forma" (TOMBOR 1970,76-77). A kb. 10 méter széles tornyot - a csengeri templom tornyához hasonlóan - alul két támpillér erősítette. Endrédi József fametsző készítette a szűcs céh 1783-ból származó szabaduló-levelét díszítő ábrázolást, amelyen ez jól megfigyelhető (MÓDY 1984a, 22). (9. kép) 1980-ban a Cserepestoronynál végzett feltárás során a déli támpillér maradványai is előkerültek (MÓDY 1984a, 54)- Az aljában a templom főbejáratának is helyet adó torony magasságát Fodor Dániel építész 55 méterre (+/- 5 méter) becsülte, az általa kidolgozott térbeli modell alapján .6 A több mint 500 évvel később épült Nagytemplom tornyainak mérete is hasonló, teljes magasságuk 60 méter, a toronysisak tetejéig kb. 54 méter (BALOGH 1962,27). 2010-ben az Imaterem feltárása során előkerült egy 5-6 sornyi 27x16x5 cm méretű téglákból rakott kb. 120 cm széles, derékszögben záródó falszakasz, ami egy helyiség északkeleti belső sarka volt. Ez alatt a falszakasz alatt volt egy másik, szintén derékszögben záródó falrész, amelyet az 1200 körül épült első templom (eredetileg 27x13x5 cm méretű) bontott tégláiból építettek. Az alsó fal kb. egy méter vastagságban maradt meg, de a habarccsal bevont felületen téglasorok nem látszottak. (10., 11. kép) A két falat nem pontosan egymásra építették. Az alsó fal szélességéből csak kb. 100 cm volt mérhető, mert ennyi lógott ki a ráépített felső fal alól, belső sarka pedig kb. 30 cm-rel kintebb volt, mint a felsőé. A felső fal a harmadik Szent András-templom sekrestyéjének északkeleti belső sarka, amelyet már 1980-ban is feltártak (MÓDY 1984a, 35,8. rajz). Az alsó falszakasz pedig a második templom sekrestyéjéhez tartozhatott. 6 Fodor Dániel önzetlen segítségét szeretném ezúton is megköszönni. A feltárt alsó falszakasz közepén találtunk egy kb. 30 cm hosszú, 60 cm széles, fokozatosan keskenyedő, 20 cm vastag kiugró döngölt agyagalapozást, amelyre csak néhány bontott téglát raktak. Ez az alapozás az alsó fal tetejéhez képest, kb. 50 cm-rel lejjebb kezdődött, és a feltárt területen nem volt folytatása. Valószínű egy elrontott falindítás lehetett. (12. kép) A második Szent András-templom alaprajzának szerkesztésénél abból indultunk ki, hogy mintaként szolgált a csengeri egyház építéséhez, tehát az alaprajzuk hasonló lehetett. Az 1330 körül épült csengeri templom hajójának északi részén van egy 18. századi hozzáépítés, ezt leszámítva megőrizte eredeti alakját (PAPP 2011,273,277). A debreceni torony alapterülete nagyobb volt a csengerinél, a hozzá épített templomnak is nagyobbnak kellett lennie. A 2010-es ásatás során kiderült, hogy a második és harmadik Szent András-templom mérete közel azonos lehetett, mivel azonos volt a tornyuk, és a sekrestyéjük északkeleti sarka is közel ugyanott helyezkedett el. A csengeri templom alaprajzát (13. kép) - a tornyot és a későbbi hozzáépítést leszámítva, az északi falon két támpillérrel kiegészítve - felnagyítva ráhelyeztük a harmadik templom alaprajzára. Mivel mindkét templom hossza kb. két és félszer nagyobb, mint a szélessége, az egyforma méretűre nagyított alaprajzok pontosan fedik egymást, azaz a hosszuk és a hajójuk szélessége megegyezett. (14. kép) Feltevésünket erősíti, hogy a második templom sekrestyéjének északi fala és északkeleti belső sarka szinte pontosan oda esett a rajzon, ahol azt az Imateremben 2010-ben megtaláltuk. ( 6. kép) A második Szent András-templomnak, a csengerihez hasonló, de több támpillérrel megerősített téglalap alakú hajója lehetett, amelyhez egy- egy falvastagságnyival keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó tám- pilléres szentély kapcsolódott. (15. kép) A későbbi templomok belsejében oszlopsorok voltak, ezért a kb. 17 méter széles hajóba három pár oszlopot helyeztünk. A szentély északi részéhez építhették a négyzet alaprajzú sekrestyét. (16. kép) Ez a nyújtott szentélyű, teremszerű hajójú - eredetileg koldulórendi - templomtípus az 1270-es évektől a legelterjedtebb alaprajzi forma Magyarországon. (MAROS11994,50). A templom külső hossza a tornyot leszámítva kb. 51 méter, a hajó külső szélessége kb. 20 méter lehetett. Ha a feltételezett alaprajz a jövőben helyesnek bizonyul,7 akkor már a második templom is az Alföld legnagyobb ismert temploma volt, amely címet eddig a harmadik Szent András-templom érdemelte ki (ENTZ 1972,49). A HARMADIK SZENT ANDRÁS-TEMPLOM (1400 körül -1564) 1400 körül a földbirtokos Debreceni család új templomot épített, az ekkor már mezővárosi ranggal bíró településen (MÓDY - SZŐKE 2014,145). A réginek csak a tornya maradt meg, ehhez építették hozzá az új templomot. A belső szerkezetéről Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1626. augusztus 15-én kelt leveléből tudjuk, hogy „tizenkét faragott kőlábon volt 7 Az első és második templom eredeti formáját és méreteit egy Nagytemplomon belüli kutatás deríthetné ki pontosan.
