Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Földrajztudomány - Kecskés Tibor: Debrecen városfejlődése az I. világháború éveiben (A város háborús földrajza)

88 KECSKÉS TIBOR nehézségek okozta általános áremelkedés, amellett hogy kihatott a gaz­dasági élet valamennyi szereplőjére, érzékenyen érintették a lakosságot is. A „tűrhetetlen drágaság" ellen pedig nehéz volt védekezni. Az emelke­dő alapanyagárak mellett (részben a lakosság védelmében) a hatóságok igyekeztek maximalizálni több árucikk árát, illetve az áruhiányra válaszul vezették be mind szélesebb körben a jegyrendszert. 1915-ben a lakosság élelmezésének javítása érdekében a város egy ha­tósági sertéshizlalót létesített, majd még ugyanebben az évben megkezd­te működését a városi tejgazdaság is.6 A sertéshizlaldában tartott állatok húsát a hatósági mészárszékeken mérette a város. A városi tejüzem fel­állításában nagy szerepet játszott az a népesedéspolitikai szándék, hogy jobban oda kell figyelni a csecsemők és a kisgyermekek egészségére, ami­kor a születések száma amúgy is lecsökken. Egy 1916-os újságcikkben (a működő tejgazdaság és a városvezetés minden igyekezete ellenére) arról olvashatunk, hogy a városban nagy a tejhiány. A cikk írója az okok hátte­rében részint a városban tartózkodó sok menekültet sejti.7 Az élelmiszerhiány és az ebből fakadó drágaság, valamint a jegyrend­szer okozta ellátási nehézségek miatt felértékelődött a munkáskertek, il­letve a tisztviselői kertek szerepe. Ilyen kerteket hoztak létre (többek közt) az Epreskertben és a Tócóskert mögötti területen is. A kiosztott földe­ken elsősorban a hadbavonultak családtagjai, tisztviselő családok gaz­dálkodhattak. Olyanok, akik vállalták, hogy munkaidejük után is hasznos elfoglaltsággal (kertészkedéssel) töltik szabadidejüket. Központilag biz­tosították számukra a vetőmagvakat és szükség esetén tanácsadással is ellátták őket. A háború során egyre több rászoruló vette igénybe város szerte a nép­konyhát, folyamodott ingyenes tűzifáért, illetve különböző segélyekért. Különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek azok a családok, ahol a csa­ládfenntartó férfi vagy férfiak hiányát kellett valamilyen módón pótolni. A város szociális terheit növelte a harcterekről hazaérkező rokkant kato­nák, illetve a háború miatt családfő nélkül maradt családok, a hadiözve­gyek és hadiárvák megsegítése.8 Támogatásukat, még a nehéz gazdasági körülmények közepette is nagyon fontos erkölcsi kötelességnek érezték mind országos, mind helyi szinten. A háború folyamán a városnak min­den fölös anyagi és emberi tartalékát mozgósítania kellett (lásd. hadiköl- csönök jegyzése, adományok gyűjtése stb.). Ugyanakkor az is igaz, hogy a város vezetése a háború során mindvégig számíthatott a különböző egy­házak, a Vöröskereszt helyi szervezete, a Debreceni Hadsegélyező Hivatal és más társadalmi szervezetek segítségére is.9 Az egyházak kezdemé­6 A tejgazdaság létesítését közegészségügyi és élelmezési érdekből határozta el a vá­rosi tanács. Közgyűlési jegyzőkönyv 304/18306-19316-1915. bkgy. 7 Debreczeni Újság,1916.279.sz. 8 A háború kitörésekor, a mozgósítással egyidejűleg („úgy hivatalosan, mint társadal­mi úton") kezdetét vette a hadbavonultak segélyre szorult családtagjainak megse­gítése. Közgyűlési jegyzőkönyv 316/22451-1914. bkgy. 9 A Debreceni Hadsegélyező Hivatal a háború kitörése óta segítette a rászorulókat. „Célja a hadrakelt sereg és a hadbavonultak családtagjait gyámolítani, segíteni s az állami hadisegélyezés hézagait pótolni." A hivatal kezdeményezésére indult el egy­koron az „aranyért vasat" mozgalom. Tatay Mán, 1917.66. nyezésére nyíltak meg azok az árvaházak (Zita és Ottó Hadiárvaház stb.), amelyek a szülő nélkül maradt gyermekekről gondoskodtak. A háború egyik sajátos szüleménye volt a Baltazár Dezső református püspök kezdeményezésére 1915 februárjában megnyitott Katona-Otthon. Az Otthon részére, amely önkéntes adakozásból létesült, az új Aranybi­ka Szálló épülettömbjében alakítottak ki helyet. A város ezen új intézmé­nye azzal a céllal létesült, hogy a családjuktól elszakadt katonák számára megidézze a távol hagyott otthon melegét, miközben értelmes időtöltést biztosít számukra többek közt újság- vagy könyvolvasás, levélírás, moz­góképes vetítések, érdekes előadások segítségével. A Katona-Otthon ké­sőbb az erdélyi menekültek megsegítésében is szerepet vállalt. Az Otthon sikerét mutatta, hogy a honvédelmi miniszter és magasabb rangú kato­nai vezetők is meg voltak arról győződve, hogy „a Katona-Otthonnak ál­landóvá kell lennie, áldásos működését a béke idején is folytatnia kell".10 A háború folyamán többször kellett gondoskodnia a város vezetőinek a Debrecenbe érkezett menekültekről is. Az ő megsegítésükre időről időre külön gyűjtéseket szerveztek. Közülük többen voltak olyanok, akik hosz- szabb rövidebb itt tartózkodás után tovább utaztak. (Abban az esetben, ha a háborús körülmények lehetővé tették, akkor a menekültek hazaté­rését a kormány is ösztönözte, illetve elősegítette.) Debreceni kezdemé­nyezésre indult az az országossá váló mozgalom, mely célul tűzte ki egy, az orosz betörés során elpusztult falu felépítését. Debreceni segítséggel épülhetett újjá a Sáros megyei Zboróváralja (Debrecenfalva). A háború so­rán gyűjtöttek a Debrecenben elhelyezett hadifoglyok részére is. A VÁROSBAN FOLYÓ JELENTŐSEBB ÉPÍTKEZÉSEK ÉS A BELTERÜLET FEJLŐDÉSE A háborút megelőző békés évtizedek kedveztek a gazdasági fejlődésnek, a gyarapodásnak. Ez pedig hatással volt az építkezési kedvre, és lassan átalakult a (bel)város morfológiája. A város szívében (közvetlen a hábo­rú kitörése előtt) felhúzott 3-4 emeletes bérpaloták, a Püspöki Palota, a Református Főgimnázium vagya vármegyeháza új épülete mind ezt jel­képezték. Az építkezések zöme azonban a főutcára (Piac utca), illetve egy­két becsatlakozó mellékutcára korlátozódott. Már a háború 1914-es kitörésekor tudta a városvezetése, hogy csak szi­gorú gazdálkodás mellett tarthatja fenn a város működőképességét, és ez a takarékosság hatással lesz a folyamatban lévő vagy tervbe vett beruhá­zásokra is. A belügyminiszter által kibocsátott 147500-III.C.1914.B számú körrendeletre válaszul, amely a városok és községek fizetőképességének fenntartása tárgyában keletkezett, a városvezetés áttekintette, hogy me­lyek azok a megrendelt, de még el nem kezdett, illetve már folyamat­ban lévő beruházások, amelyek a város nagyobb anyagi károsodása nélkül 10 -r-s-t. 1917.81.: A Katona-Otthon - In.: Debreczeni Képes Kalendáriom, 1917. A debreceni Katona Otthon mintájára szervezték meg később a Debrecenből átvezé­nyelt 39. gyalogezred katonái számára a csehországi Königrátzben és Jaromirban lé­tesített katonaotthonokat.

Next

/
Thumbnails
Contents