Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Földrajztudomány - Kecskés Tibor: Debrecen városfejlődése az I. világháború éveiben (A város háborús földrajza)
88 KECSKÉS TIBOR nehézségek okozta általános áremelkedés, amellett hogy kihatott a gazdasági élet valamennyi szereplőjére, érzékenyen érintették a lakosságot is. A „tűrhetetlen drágaság" ellen pedig nehéz volt védekezni. Az emelkedő alapanyagárak mellett (részben a lakosság védelmében) a hatóságok igyekeztek maximalizálni több árucikk árát, illetve az áruhiányra válaszul vezették be mind szélesebb körben a jegyrendszert. 1915-ben a lakosság élelmezésének javítása érdekében a város egy hatósági sertéshizlalót létesített, majd még ugyanebben az évben megkezdte működését a városi tejgazdaság is.6 A sertéshizlaldában tartott állatok húsát a hatósági mészárszékeken mérette a város. A városi tejüzem felállításában nagy szerepet játszott az a népesedéspolitikai szándék, hogy jobban oda kell figyelni a csecsemők és a kisgyermekek egészségére, amikor a születések száma amúgy is lecsökken. Egy 1916-os újságcikkben (a működő tejgazdaság és a városvezetés minden igyekezete ellenére) arról olvashatunk, hogy a városban nagy a tejhiány. A cikk írója az okok hátterében részint a városban tartózkodó sok menekültet sejti.7 Az élelmiszerhiány és az ebből fakadó drágaság, valamint a jegyrendszer okozta ellátási nehézségek miatt felértékelődött a munkáskertek, illetve a tisztviselői kertek szerepe. Ilyen kerteket hoztak létre (többek közt) az Epreskertben és a Tócóskert mögötti területen is. A kiosztott földeken elsősorban a hadbavonultak családtagjai, tisztviselő családok gazdálkodhattak. Olyanok, akik vállalták, hogy munkaidejük után is hasznos elfoglaltsággal (kertészkedéssel) töltik szabadidejüket. Központilag biztosították számukra a vetőmagvakat és szükség esetén tanácsadással is ellátták őket. A háború során egyre több rászoruló vette igénybe város szerte a népkonyhát, folyamodott ingyenes tűzifáért, illetve különböző segélyekért. Különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek azok a családok, ahol a családfenntartó férfi vagy férfiak hiányát kellett valamilyen módón pótolni. A város szociális terheit növelte a harcterekről hazaérkező rokkant katonák, illetve a háború miatt családfő nélkül maradt családok, a hadiözvegyek és hadiárvák megsegítése.8 Támogatásukat, még a nehéz gazdasági körülmények közepette is nagyon fontos erkölcsi kötelességnek érezték mind országos, mind helyi szinten. A háború folyamán a városnak minden fölös anyagi és emberi tartalékát mozgósítania kellett (lásd. hadiköl- csönök jegyzése, adományok gyűjtése stb.). Ugyanakkor az is igaz, hogy a város vezetése a háború során mindvégig számíthatott a különböző egyházak, a Vöröskereszt helyi szervezete, a Debreceni Hadsegélyező Hivatal és más társadalmi szervezetek segítségére is.9 Az egyházak kezdemé6 A tejgazdaság létesítését közegészségügyi és élelmezési érdekből határozta el a városi tanács. Közgyűlési jegyzőkönyv 304/18306-19316-1915. bkgy. 7 Debreczeni Újság,1916.279.sz. 8 A háború kitörésekor, a mozgósítással egyidejűleg („úgy hivatalosan, mint társadalmi úton") kezdetét vette a hadbavonultak segélyre szorult családtagjainak megsegítése. Közgyűlési jegyzőkönyv 316/22451-1914. bkgy. 9 A Debreceni Hadsegélyező Hivatal a háború kitörése óta segítette a rászorulókat. „Célja a hadrakelt sereg és a hadbavonultak családtagjait gyámolítani, segíteni s az állami hadisegélyezés hézagait pótolni." A hivatal kezdeményezésére indult el egykoron az „aranyért vasat" mozgalom. Tatay Mán, 1917.66. nyezésére nyíltak meg azok az árvaházak (Zita és Ottó Hadiárvaház stb.), amelyek a szülő nélkül maradt gyermekekről gondoskodtak. A háború egyik sajátos szüleménye volt a Baltazár Dezső református püspök kezdeményezésére 1915 februárjában megnyitott Katona-Otthon. Az Otthon részére, amely önkéntes adakozásból létesült, az új Aranybika Szálló épülettömbjében alakítottak ki helyet. A város ezen új intézménye azzal a céllal létesült, hogy a családjuktól elszakadt katonák számára megidézze a távol hagyott otthon melegét, miközben értelmes időtöltést biztosít számukra többek közt újság- vagy könyvolvasás, levélírás, mozgóképes vetítések, érdekes előadások segítségével. A Katona-Otthon később az erdélyi menekültek megsegítésében is szerepet vállalt. Az Otthon sikerét mutatta, hogy a honvédelmi miniszter és magasabb rangú katonai vezetők is meg voltak arról győződve, hogy „a Katona-Otthonnak állandóvá kell lennie, áldásos működését a béke idején is folytatnia kell".10 A háború folyamán többször kellett gondoskodnia a város vezetőinek a Debrecenbe érkezett menekültekről is. Az ő megsegítésükre időről időre külön gyűjtéseket szerveztek. Közülük többen voltak olyanok, akik hosz- szabb rövidebb itt tartózkodás után tovább utaztak. (Abban az esetben, ha a háborús körülmények lehetővé tették, akkor a menekültek hazatérését a kormány is ösztönözte, illetve elősegítette.) Debreceni kezdeményezésre indult az az országossá váló mozgalom, mely célul tűzte ki egy, az orosz betörés során elpusztult falu felépítését. Debreceni segítséggel épülhetett újjá a Sáros megyei Zboróváralja (Debrecenfalva). A háború során gyűjtöttek a Debrecenben elhelyezett hadifoglyok részére is. A VÁROSBAN FOLYÓ JELENTŐSEBB ÉPÍTKEZÉSEK ÉS A BELTERÜLET FEJLŐDÉSE A háborút megelőző békés évtizedek kedveztek a gazdasági fejlődésnek, a gyarapodásnak. Ez pedig hatással volt az építkezési kedvre, és lassan átalakult a (bel)város morfológiája. A város szívében (közvetlen a háború kitörése előtt) felhúzott 3-4 emeletes bérpaloták, a Püspöki Palota, a Református Főgimnázium vagya vármegyeháza új épülete mind ezt jelképezték. Az építkezések zöme azonban a főutcára (Piac utca), illetve egykét becsatlakozó mellékutcára korlátozódott. Már a háború 1914-es kitörésekor tudta a városvezetése, hogy csak szigorú gazdálkodás mellett tarthatja fenn a város működőképességét, és ez a takarékosság hatással lesz a folyamatban lévő vagy tervbe vett beruházásokra is. A belügyminiszter által kibocsátott 147500-III.C.1914.B számú körrendeletre válaszul, amely a városok és községek fizetőképességének fenntartása tárgyában keletkezett, a városvezetés áttekintette, hogy melyek azok a megrendelt, de még el nem kezdett, illetve már folyamatban lévő beruházások, amelyek a város nagyobb anyagi károsodása nélkül 10 -r-s-t. 1917.81.: A Katona-Otthon - In.: Debreczeni Képes Kalendáriom, 1917. A debreceni Katona Otthon mintájára szervezték meg később a Debrecenből átvezényelt 39. gyalogezred katonái számára a csehországi Königrátzben és Jaromirban létesített katonaotthonokat.
