Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. 25 tése kissé kevert, egységes hatású, lazább, sötétbarna, homokos humusz; felső rétegeiben ferdén egy erősen löszpöttyös, szemcsés sáv halad végig, mely talán elválást jelenthet a 19/19 gödörtől, és így utóbbi fiatalabb lenne. Méret: 2,8x2,5 m; Relatív mélység: 0,5-0,72 m Leletanyag: 49/123 sütőfelület Keltezés: Késő avar kor Leírás: Még a humuszban előkerült, töredékes állapotú, valamikori tűzhely sütőfelületének maradványa. A nyesett felszín felett 50 cm-re jelentkezett a tűzhely foltja, a gépi munkák miatt csak a fele maradt meg, kb. 73x40 cm-es területen. A sütőfelület alá kerámia- és állatcsonttöredékek lettek betapasztva. Méret: kb. 0,73x0,4 m; Relatív magasság: kb. 0,5 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrlőkőtöredék, tapasztás 51/126 szabadban álló kemence Keltezés: Késő avarkor Leírás: Lekerekített sarkú négyzet alakú, sütőfelülettei rendelkező szabadban álló kemence. Szája ÉK felé nézett a körben, 14 cm magasságban megmaradt felépítmény alapján, mely vörösre átégett. A sütó'felület ép állapotban maradt meg, alatta kerámiatöredékekből, állatcsontból és kövekből álló vastag hőtartó réteg volt. A helyszíni megfigyelések két sütőfelület réteget dokumentáltak, 126 és 130 strat. számon: a felső sütőfelületet részben az alsó, régebbi (SÍR 130) darabjaiból építették volna. ÉK-DNy-i irányú metszete készült, mely ÉNy felé nézett: ott a sütőfelület alatt tulajdonképpen egy vastagabb (kb. 10 cm), sötétbarna-fekete humuszos, erősen paticsos réteg volt, mely a kerámiatöredékeket, állatcsontokat és köveket tartalmazhatta. Méret: 1x1,1 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, kőtöredékek, tapasztás (51/126); kerámia, állatcsont, őrlőkőtöredék, salak, tapasztás, földminta (51/130) 52/128 szabadban álló kemence Keltezés: Késő avar kor Leírás: Amorf alakú, töredékes, rossz állapotú szabadban álló kemence maradványa. A foltja mára humuszban jelentkezett. Szerkezetéről keveset állapíthatunk meg: égett vörös réteg (sütőfelület?) alatt egy kövekből, csontokból és kerámiatöredékekből álló réteg jelentkezett; egyrétegű lehetett. A sütőfelületből egy kb. 70x110 cm-es rész maradt meg. Az 51/126 sz. kemencétől mintegy 1 méterre található ÉK-re, talán hasonló lehetett ehhez. Méret: 0,9x1,1 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrló'kőtöredékek, tapasztás 53/131 kút Keltezés: Késő avar kor Leírás: Kerek, nagyméretű, mély, lefelé szűkülő falú kút. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése tetején kevert, tömör, fekete humusz, sárga agyagfoltokkal és paticcsal keverve; alatta kissé kevert, tömör, fekete, homokos humusz, szélein sárga agyagfoltokkal keverve. Kézi erővel csak a nyugati részét bontották ki a talajvíz szintjéig. Majd géppel szintén a nyugati részét több mint 3 méter mélyre lemélyítették a feltárás során, de faszerkezet nyomát nem találták. Méret: Átm.: kb. 3,8 m; Relatív mélység (kézi erővel kibontva): 1,25 m; Markológéppel elért relatív mélység: 3 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, őrlőkő, tapasztás, salak, kagyló 54/132 kút Keltezés: Késő avar kor Leírás: Kerek, nagyméretű, nagyon mély, lefelé tölcsérszerűen szűkülő falú kút. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése kevert, tömör, fekete humusz, sárga agyagfoltokkal keverve; északi részén rétegesen kevert fekete és sárga agyag. Kézi erővel csak a nyugati részét bontották ki a talajvíz szintjéig. Kb. 2 méter mélyen, középen faszerkezetre bukkantak, amit csak markolóval lehetett kiszedni. A faszerkezet körül kissé kevert, tömör, világosszürke agyagos, vaskiválásos réteget találtak, melyet kb. 70 cm mélységtől lehetett követni. A gép 4,5 méter mélységig tudta követni a kút betöltését, de ez még nem az alja volt. Méret: Átm.: 4,1 m; Relatív mélység (kézi erővel kibontva): 1,5 m; Markológéppel elért relatív mélység: 4,5 m Leletanyag: kerámia, állatcsont, kőeszköz, fadarabok, földminta, anyagminta 55/133 gödör (oszlophely?) Keltezés: Újkor (feltételes) Leírás: Négyszögletes, viszonylag kisméretű, mély, lefelé szűkülő oldalú és egyenes aljú gödör/oszlophely. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése sárga agyagszemcsékkel kevert, tömör, fekete humusz. A feltárók emiatt gondolták az 56/134 objektummal együtt, hogy újkori beásás eredményei. A betöltés viszont megegyezik a szomszédos két kút betöltésével, vagyis nem kizárt késő avar kori keltezésük sem. Méret: 0,73-0,52 m; Relatív mélység: 0,43 m Leletanyag: 56/134 gödör Keltezés: Újkor (feltételes) Leírás: Amorf, közepes méretű, mély, függőleges falú gödör. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése sárga agyagszemcsékkel kevert, tömör, fekete humusz. É-i részén egy kerek, D-i részén pedig egy négyszögletes lemélyedése volt a gödörnek. A feltárók a fekete, viszonylag homogén betöltés miatt gondolták az 55/133 objektummal együtt, hogy azok újkori beásás eredményei. A betöltés viszont megegyezik a szomszédos két kút betöltésével, vagyis nem kizárt késő avar kori keltezésük sem. Méret: LL: 1,74x0,53-0,84 m; Relatív mélység: 0,5-1,07 m Leletanyag: A metszetben egy kőtöredék látszódik, de nem lett elcsomagolva (?). 57/135 oszlophely Keltezés: Késő avar kor (feltételes) Leírás: Kerek, kisméretű és viszonylag sekély oszlophely. É-D-i irányú metszete készült, mely Ny felé néz. Betöltése erősen kevert, lazább, hal