Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN II. 19 19 ábra Az avar kori kézzel formált kerámia díszítéstípusai (edényszám alapján) 20. ábra: Az avar kori lassúkorongolt kerámia díszítéstípusai (edényszám alapján) 5.3 Díszítés A feltárt kerámiaanyag több mint 62%-a díszítetlen volt az edényszámra levetítve: lassúkorongoltaknál az arány 42%, míg a kézzel formáltaknál 92%-ot tesz ki. (19. ábra) A kézzel formált edények közül egy peremtöredék a perembelsőn és vállán is bekarcolt hullámvonalköteggel díszített, míg egy másik edényből származó oldaltöredék vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteggel volt díszítve. (8. kép: 3-4) Ez utóbbi töredéknek a felülete agyagmázzal (slip) bevont, és a fentebb már jelzett hajdúnánás- mácsi-dűlői K2a, utánkorongolt minőségnek nevezett technológiai csoporthoz áll közel (Bajkai 2014,39). Az egyik sütó'harangot a pereme felett egymásra karcolt vízszintesen és függőlegesen futó egyenes vonalköte- gekkel díszítették. (8. kép: 1) A lassúkorongoltaknál összesen 13 különböző díszítéstípust, illetve kombinációt lehetett megfigyelni, melyek néhány kivételtől eltekintve csupán egy-egy edénnyel képviseltették magukat: (20. ábra) • egyszeresen bekarcolt hullámvonal • széles közzel bekarcolt egyenes vonalak között széles közzel bekarcolt, egymást keresztező hullámvonalak • vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg, rákarcolva hullámvonal- köteg • vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg, alatta bekarcolt hullámvo- nalköteg • vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg, alatta több sorban bekarcolt hullámvonalköteg • több sorban bekarcolt hullámvonalkötegek (2<) • több sorban, szorosan, vízszintesen bekarcolt egyenes vonalkötegek • több sorban vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteg • egymást keresztező bekarcolt hullámvonalkötegek Legtöbbször a vízszintesen futó egyenes vonalköteg, a bekarcolt hullámvonalköteg; a bekarcolt hullámvonalköteg, alatta vízszintesen futó egyenes vonalköteg kombinációja, valamint a hullámvonalköteg és egyenes vonalköteg egymást váltó kombinációja fordult elő. (10. kép: 2-4) A perembelső bekarcolt hullámvonallal történő díszítése 4 edényen volt megfogható. (6. kép: 3; 7. kép: 3; 9. kép: 8; 10. kép: 3) A töredékesség miatt az esetek több mint 30%-ában kérdéses a díszítés elhelyezkedése az edényen. Nagyon gyakran a válltájékot díszítették, a töredék nagyságától függően bekarcolt hullámvonalköteggel, egyenes vonalköteggel vagy ezek kombinációjával. Ezután következett a has, a felső harmad, valamint a középső harmad díszítettsége. Az edények alsó harmada két esetben vízszintesen bekarcolt egyenes vonalköteggel volt díszítve. A töredékes adatállomány ellenére azt mondhatjuk, hogy a feketehalmi edényeknek a felső, illetve középső harmadát díszítették, bekarcolt vonalas típusú díszítéssel. Különlegesnek tartható díszítésmóddal nem találkoztunk, az avar kori ismert edénymú'vességének körébe beilleszthető. 5.4 Kronológiai következtetések A kézzel formált cserépbogrács, a kézzel formált sütőharang és a kézzel formált, valamint lassúkorongolt, karcolt díszű edények együttesét tágan a késő avar korra keltezhetjük. Egy kézzel formált, az ún. prágai típusú edényekre hasonlító fazéktöredék kivételével egyenetlen olyan jellemző sincs, ami korábbi keltezést feltételezne.25 A megyében eddig egyetlen olyan telepanyagot közöltek, mely összehasonlítási alapot nyújthat a 7. századi telepkerámia horizontjához. Hajdúnánás határában, a Veresten- ger-járás nevű határrészben Fodor István két földbemélyített házat tárt fel, melyekből durva, kézzel formált kerámiaanyag és egy, a települést tekintve keltező értékűnek bizonyuló, 7. századra tehető pápai típusú bizánci tarsolycsat került elő (Fodor 2012,712-713,10. kép). A fekete-halmi telep kerámiaanyagának összetétele teljesen különböző ettől, formai és technológiai szempontból is, a két települést nem tudjuk összekötni. A felső időhatár megállapításához a Mácsi-dűlő határrészben feltárt 8-9. századi településrészletet vettem alapul, mely légvonalban mintegy 9 km-re helyezkedik el. Több ponton is párhuzamosítható a fekete-halmi telep kerámiaanyagával mind formai (tölcséres szájú, nyúlánk testű edények, valamint széles vállú, alja felé szűkülő formájú fazekak formai csoportja), mind technológiai alapon (kézzel formált technológiai csoportok egyezése; lassúkorongolt, kvarcszemcsés homokkal vagy apró kavicsok25 A keltezéshez azért sem elégséges, mivel kemence sütó'felülete alá tapasztották be.
