Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Irodalomtörténet - Gellér Ferencné Keonch Hajnalka: Az ismeretlen Tóth Árpád. A vidéki hírlapíró

AZ ISMERETLEN TÚTH ÁRPÁD

149

Adalékok a természeti ritkaságok összeírásához

„A város elhatározta, hogy a Debreczenben és környékén található természeti ritkaságokat összeírja, hogy könnyebben rájuk lehessen bukkanni. Ajánljuk felvételre a következőket, mint igazi ritkaságokat:

A szabadságszobrot és a Bocskay-szobrot56;

Az újonnan fúrt ártézi kutakat, amelyekből nem jön víz;

Németh Andrást;

Villanyos ívlámpáinkat, amelyek éppúgy világítanak a Mars lakóinak, mint nekünk;

A köztisztaságot;

Az egyházi épület építkezési ügyét;

A Varga-utcza közepére kiépített mustra-házat;

dr. varga lajost,

A város kövezeteit;

A nagyerdei kocsi-körutat, helyesebben pocsik-körutat;

Azt az embert, aki még egy bált mer rendezni;

Azt aki azon részt vesz,

stb.stb.

Ezek felvételével szép kis gyűjteménynyel lehet majd dicsekednünk-az utókor előtt."

P.

(1910.8. sz. febr. 20.)

Leleplező írás Debrecen közállapotairól. Szemünk előtt vonulnak el a város valós „büszkeségei". Debrecen pora, rossz világítása és kövezete, a jó ivóvíz hiánya, az eredménytelenül fúrt ártézi kutak, a csatorna- és szemétügyei. Az eltávolított Szabadság-szobor közügye a Tóth család súlyos magánügyévé transzformálódott.

Stíluskomikuma a nyelven keresztül érvényesül. A sajátos nyelvi-stilisztikai viszonyokat a stílushatás érdekében megváltoztatja.

Élcei nyelvi élcek. Játszik a hangokkal. A nyelvi alakzatok közül humorosak a szójátékai, a játékos szóképzései.

„Mi a külömbség egy francia pálinkanév és egy notórius sörivó között? - A egyik sartröz, a másik sört ráz."

(1909.44-sz. okt. 3t.)

• • •

„Hogy hívják röviden a perzsa sah kíséretét? - Sahtöbbi."

(1909.44. sz. okt. 31.)

56 Az eredeti Bocskai-szobrot HOLLÓ Barnabás készítette 1903-ban és Budapesten található. A debreceni Bocskai-szobor kiöntését HIRMANN Ferenc végezte; 1906-ban,

a bécsi békekötés 300 éves évfordulójára avatták fel. A szobor talpazatát és az azt díszítő félalakos hajdúvitéz figurákat TÓTH Árpád édesapja, TÓTH András szobrász készítette.

Játszik a szavakkal. Felcseréli a szavak mondatbeli sorrendjét. Szóismétlései, halmozásai, fokozásai nyomatékot adnak a mondanivalónak, értelmi és érzelmi árnyalást tesznek lehetővé.

Költői üzenetet fogalmaz meg két ellentétes erkölcsi tartalommal bíró megszemélyesített fogalom szembeállításával.

A megelevenítéssel életszerűvé teszi a stílust, írásjelekkel fokozza a mondanivaló hatásosságát.

Gazság és Igazság

„Én istenem, ugyan, ugyan mivel tartják, / Hogy oly gömbölyűre hízik itt a Gazság ?! /Széle hossza már egy, majd kicsattan arcza / Kettős a tokája, kunkora a bajsza. // Szelíden mosolyog, nem is hinnéd, hogy bánt, / Duzzadt, párnás kezén drága briliáns gyémánt / Mézédes a szava, méreg hogy vón' benne , / Oly „böcsületesnek"látszik őkigyelme !... // Csak egy picziny zugban pőrére vetközten, / Ránczos, sovány ifjú harsog: én előttem. / Lehull minden lárva, retteg minden gazság, / Én vagyok a nagy szent az élő Igazság! // Még folytatná, ámde a kövér ráfelel: Majd meglátjuk / A nagy becsülettel, ki majd hogyan felel ?!"

IÁ.

(1911.13. sz. márc. 26.)

Játszika mondatokkal. Elhagy, kihagy mondatrészeket, a nyelvi szerkezetek tudatos szabálytalanságaival hatást gyakorol az olvasóra.

Gondolat alakzatai - felkiáltás, kérdés, megszólítás - az érzelmi állapotok változatosságát eredményezi.

Stíluskomikumának jellegzetessége a névkomikum is. Névváltozatai meghökkentőek.

Nevezetes debreceni személyek gúnynevei foglalkozásukra utalnak, ill. jellemtulajdonsággal bírnak.

Than Gyula a Debreczeni Újság szerkesztőjét Thantalusz, Thán Jeremiás, Gyau Thula néven tette nevetségessé.

Szentkirályi Tivadar,57 a központi dohányelosztó tulajdonosa tevékenységére hajazó gúnyneve Tivi trafik herceg, Nikotin Tivadar, ill. Szivadar volt.

Szávay Gyula58 költőt Szép Ilonka c. színművének francia címfordításával Száva de Beau Helen, nevesíti, máshol GyávaySzula-ként aposztrofálta. Előfordult a nevezett személyek állatként (három szamár) történő megnevezése is.

Komjáthy Jánost önmutogató magatartására utaló névvel jellemzi:

I. (első) Komjáthy János, Péter, Seraphin, ill. napot állító második Jozsué.

57 SZENTKIRÁLYI Tivadar az Iparkamara elnöke volt.

58 SZÁVAY Gyula (1861-1935) költő, közgazdasági író. 1905-től a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, 1902-től a Csokonai Kör választmányi tagja.