Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában II. Hajdúnánás, Fekete-halom (M3-41)
14 BAJKAI ROZÁLIA 5g7el2g 2 db 4% vicsok (9), apróra tört kavicsok (10), finomra tört kő (0,5 mm > x) (11), durvára tört (fehér) kőzet (x > 0,5 mm) (12), finom kerámiazúzalék (0,5 mm > x) (13), durva kerámiazúzalék (x > 0,5 mm) (14), növényi maradványok (15), durva kőzetzúzalék (vasas?) (19). Ezek kombinációja, valamint megjelenésük mértéke (erősen (e) vagy gyengén (g) soványított) adta ki azt a számokból és betűkből álló kódot, mely az egyes töredékek technológiai jellemzőit magában foglalja. Első látásra szembetűnő, hogy az adalékanyagok mennyire különbözőek a kézzel formált és lassúkorongolt edényeknél. Szinte az összes kézzel formáltat csillámos homok, finom vagy durva kerámiazúzalék jellemzi, ezen felül durvára tört fehér kőzetzúzalékkal, durva (vasas?) kőzetzúzalékkal vagy növényi maradványokkal kombinálódhat. Összesen nyolc kombinációt lehetett makroszkopikusan elkülöníteni, ha a soványítás mértékét nem nézzük. Több mint 50%-ban két anyagtípus dominált: a csillámos homokkal és durva kerámiazúzalékkal, valamint a csillámos homokkal, durva kerámiazúzalékkal erősen és növényi maradványokkal soványított. Utóbbi kombináció átlagosan és erősebben soványított kivitelben, valamint finom kerámiazúzalékkal keverve is a sütőharang-töredékek jellemző anyagtípusa volt. Hozzákevert növényi maradványok nélküli töredékek is előfordulnak. Érdekesség még, hogy az egyetlen kézzel formált cserépbogrács csillámos homokkal és durvára tört fehér kőzetzúzalékkal soványított volt, ez különbözött az összes többi töredék anyagtípusától. (8. ábra) A lassúkorongoltaknál összesen 17 kombinációt lehetett makroszkopikusan megkülönböztetni, de hat kombináció esetében erősen és gyengébben soványított töredékek is voltak (5+10,5+12,5+7,5+7+12, 5 +7+14,5+13). Egy olyan töredék van, mely csillámos homokkal és durvára tört fehér kőzetzúzalékkal kevert agyagból készült. Kevésbé jellemző még a csillámos homokkal és apró kavicsokkal vagy apró éles szélű kavicsokkal vagy apró színes kavicsokkal való soványítás. Több mint 80%-ban kvarcszemcsés vagy csillámos kvarcszemcsés homokkal keverték az agyagot, melyhez apró kavicsokat vagy apró, éles szélű kavicsokat, vagy apróra tört kavicsokat, továbbá finom, illetve durva kerámiazúzalékot, elég gyakran pedig durvára tört fehér kőzetzúzalékot kevertek. Utóbbi adalékanyag közel 20%-ban jelent volt a kvarcszemcsés, illetve csillámos kvarcszemcsés homokkal soványított edények között .17 Közel 20% körüli arányban szerepelnek a csillámos kvarcszemcsés homokkal (19%), illet17 Ez a fajta adalékanyag a Hajdúnánás, mácsi-dú'lői település kerámiaanyagában nem volt jelen. 3gl2e 8. ábra Az avar kori kézzel formált kerámia anyagtípusonkénti megoszlása (edényszám alapján) 9. ábra Az avar kori lassúkorongolt kerámia anyagtípusonkénti megoszlása (edényszám alapján) 13.4 13.5 1 db 3 db 136 2% 8% 1 db 2% n = 38 70. ábra: Az avar kori kézzel formált kerámia külső felületének égetési színei (edényszám alapján) ve a csillámos kvarcszemcsés homokkal és apró kavicsokkal (21%) soványított edények is. Kis, 5% alatti arányban jelenik meg az adalékanyagok között a finom, valamint durva kerámiazúzalékos soványítás. Két esetben olyan erősen csillámos volt az edénytöredék, hogy a csillámot, mint tudatos adalékanyagot kell feltételeznünk. (9. ábra)
