Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Irodalomtörténet - Gellér Ferencné Keonch Hajnalka: Az ismeretlen Tóth Árpád. A vidéki hírlapíró
AZ ISMERETLEN TÓTH ÁRPÁD 139 Nagy Zoltán árnyalt jellemzése a szellemes Tóth Árpádról: „Költészete komorabb, mint egyénisége volt. Melancholiáját magának tartogatta, a magánynak, melynek titkos üvegházában költészete csírázott; a társas érintkezésben ösztönös udvariassággal és jóindulattal lelkének vidámabb színeit fordította az emberek felé. Szívesen volt meghitt társaságban. Baráti körben szellemes társalgó volt, aki örömest csillogtatta gazdag elméjének fénylő pávatol- lait és pajzán humorát, mely sohasem volt bántó, de idegenekkel szemben hirtelen visszavonult különös érzékenysége, mint a csiga a házába. Kedvvel évó'dött csinos hölgyekkel, akiknek mindenkor kedvence volt, de tréfáinak vidám serege mindig magasra emelte a született lovag lobogóját, melyen írva van Honny sóit qui mai ypense!"19 ÉLCLAP TÉMÁI ÉS STÍLUSKOMIKUMA Pinguin [alias: Tóth Árpád] közéleti érdeklődése, bírálatainak szatírája, gúnyosan leleplező, humoros élcei ezekben az években a Dongóban edződtek. Később, mint a Debreczeni Nagy Újság és a Ludas Matyi szerkesztője -Torpedó és Arpetto álnéven folytatta közéleti bírálatait, amelyeket összes műveit tartalmazó kötetek tették publikussá.20 1909 őszét a dualizmus időszakának válsága jellemezte. A Wekerle vezette koalíciós kormány a várakozással ellentétben nem tudta teljesíteni programját. Törvénykezésüket az elmaradt költségvetés, a vám- és kereskedelmi szerződések rendezése határozta meg. Népszerűségüket hamar elvesztették. Debrecenben a várospolitika legfontosabb pozícióit a Függetlenségi és 48-as Párt, és a párt gerincét alkotó helyi gazdatársadalom néhány dinasztiája, a tősgyökeres cívisek foglalták el. Az 1908-1909. évi választások után a polgári-liberális erők nagyobb szerephez jutottak a városvezetésben. Modern várospolitikai törekvéseik - a látványos városkép-alakító építészeti megoldások, a közlekedés, a vasútépítés szorgalmazása, az ipar- és a kereskedelemfejlesztés, a bankok létrehozása - ellenére a cívisek konzervatív gondolkodása továbbra is akadályozta a polgárosodási folyamatát. A helyi sajtót élénken foglalkoztatták a várospolitizáló társadalmát megosztó, a kapitalista fejlődést szorgalmazó és azt elutasító közéleti harcok és visszásságok. A Dongóban megjelent és eddig ismeretlen Tóth Árpád-szövegekből néhány bemutatására vállalkoztunk. A válogatás legnagyobb nehézségét a közérthetőség jelentette. 19 NAGY, 4. i.m., - francia kifejezés: rossz az, aki rosszra gondol 20 TÓTH Árpád Összes művei, ?., Tóth Árpád költemények, töredékek, tréfás hírlapi versek, rögtönzések szerk. KARDOS László, kiad. KONZTUR Gizella, Bp., Akadémiai, 1964, 772.; TÓTH Árpád Összes művei3-, Prózai művek: Novellák, tanulmányok, bírálatok, hírlapi cikkek 1909-1913., szerk., KARDOS László., Bp., Akadémiai, 1969,676. Az idézeteket három műfaji, azon belül tematikus egység köré rendeztük. A korabeli aktualitások magyarázatát a szövegközti megjegyzések és a lapalji jegyzetek tartalmazzák. 1. A lapszámok élén heti rendszerességgel jelentek meg a Heti rigmusok c. kroki-versei. A versek belpolitikai és helyi események szatirikus kommentárjaiból kiemeltük az 1910. márciusi országházi incidens és a nyári választás témájával foglalkozó verseket és publicisztikákat. 2. A Színház rovat a Debreczeni Független Újság színi kritikáitól eltérően nem a színházban bemutatott darabokat elemezte, hanem színészjel- lemrajzokat adott és a színházi élet, valamint a színészek rejtett titkairól, pikáns, sikamlós történeteiről fecsegett. A rovathoz kapcsoltuk az 1910 tavaszán kezdődő színház hírlapvitához fűződő néhány írását. 3. Végül élclapipublicisztikájának szórakoztató írásaiból válogattunk. HETI RIGMUSOK „A miniszterek Becsben / Koronatanácskozni21 jártak. / Hogy ott mi történt - nem tudhatni; / Egy bizonyos: - hogy panamáztak. / A bársonyszékben maradásra / Biztos', - kifőztek néhány tervet. / Ők húzzák tovább a jó fizetést; / Mi ? - húzzuk továbbra is a rövidebbet. // [...] Ady Endrében is volt részünk; / Itt voltak ő és követői.22 * / Kizárólag zsé vallásúak voltak / Közönségük férfiai s női; / Számszerint lehettek vagy húszán, / Oh, - bár ezerannyian lettek volna, - / Legalább abból, amit mondtak, / Reám kevesebb jutott volna. // [...] Kubelik János22 hegedülte, / Az első hangversenyt végig / A közönség, tapsolt; a lapok is / Felmagasztalták az égig. / Mért nem dicsőítjük a dicsőket, / Kik a bársonyszékekben ülnek. / Hisz' azok egyes dolgokat' / Különben el-elhegedülnek." Pinguin (Heti rigmusok -1909.44. sz. okt. 31.) Ironikus hangon kommentálta a koalíciós miniszterek sűrű bécsi tanácskozásait, amelynek tétje a kormány maradása vagy távozása volt. Ugyanebben a versben az adott hét két jelentős kulturális eseményéről is megemlékezett: a debreceni Nyugat-estről, amelyen ő maga is felolvasott néhány verset (A parkban, Kisvendéglőben, Szobák. Látomás), s a világhírű cseh hegedűművész, Kubelik szenzációs hangversenyéről. A „hegedülte- elhegedülte"ellentétpárral a koalíciós miniszterek bűneire utalt. 21 A Monarchiában az országgyűlések mellett állandó intézményként működő királyi tanács az uralkodó bizalmas tanácsadó testületé volt. A király fontosabb döntései ebben a testületben jutottak érvényre. 22 Utalás a debreceni Nyugat matinéra: 1909. okt. 24. 23 KUBELIK János [Jan] hegedűművész, zeneszerző (1880-1940) 1903-ban vette feleségül SZÉLL Farkas fogadott leányát, SZÉLL [BESSENYEI] Mariannét. Nagy társadalmi esemény volt. A világlapok is írtak róla.
