Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)

Irodalomtörténet - Gellér Ferencné Keonch Hajnalka: Az ismeretlen Tóth Árpád. A vidéki hírlapíró

137

GELLER FERENCNÉKEONCH HAJNALKA AZ ISMERETLEN TÓTH ÁRPÁD A vidéki hírlapíró

Tóth Árpád 1905-1909 között a budapesti egyetemen magyar-francia szakos bölcsészhallgató volt. A fővárosban figyelemmel kísérhette a Nyugat folyóirat Irodalmi törekvéseit. A fiatal költő számára nagy elismerést jelentett, hogy a rangos folyóirat alig két esztendő alatt 17 versét közölte.

Az egyetemet még nem végezte el, amikor 1909 őszén családi okok miatt hazatért Debrecenbe. Szobrász apját, a debreceni Szabadság-szobor készítőjét, a szobor eltávolításával oly mértékű megaláztatás érte a város részéről, ami karrierjét megtörte. A kontárnak minősített művész megrendeléseket nem kapott, a család megélhetése ellehetetlenedett.

„ [...] lehetetlenül rossz anyagi helyzetem miatt nem mehetek Pestre s vizsgáimra itt kell ebben az undok fészekben elkészülnöm s közben, ha tetszik vagy ha nem is tetszik, csendesen elbutulnom. [...] csúnyán el vagyok keseredve [...] Két perc alatt rámmászott a családom, bebizonyították, hogy felesleges Pestre mennem, nincs pénz, a vizsgákra itthon is elkészülhetek, a pesti lapoknak innen is írhatok etc., etc. Beláttam, hogy igazuk van, no, és ha nem láttam volna be?"' (Debrecen, 1909. szept. 21.)

Barátjához írt leveleiben a kezdeti elkeseredést a remény hangja váltotta fel. Munkát talált.

„ [...] jelentkeztem az egyik helyi lapnál, a Debr. Függ. Újs- nál színikritikusnak. Szívesen fogadtak, s most itt folytatom a figyelőstílusomat."1 2 (Debrecen, 1909. okt. 11.)

„[...] Én a D. Függ. Újságnak Írogatok színházi kritikákat és csillagos cikkeket [.. ,]"3 (Debrecen, 1909. okt. 21.)

A Debreczeni Független Újság számára írt színibírálataival és csillagos cikkeivel indult újságírói tevékenysége. Számára az újságírás biztosította irodalmi törekvéseihez és közéleti szerepvállalásához szükséges társadalmi nyilvánosságot. A szerkesztőségen keresztül beavatást nyert Debrecen kulturális életébe, egyszersmind a Nyugatban is publikáló fiatal költő emelte az újság tekintélyét.

Vizsgáira és titkolt becsvággyal költői pályára készült.

„[...] Március elsején megyek Pestre, s ha lehetséges, több hosz- szabb tartózkodásra Debrecenbe nem is térek vissza."4 (Debrecen, 1910. febr. 7.)

A budapesti utazás azonban elmaradt.

1 NAGY Zoltán, Tóth Árpád leveleiből, Nyug. 31 (1938), 1,411.

2 Uo., 412.

3 Uo.

4 Uo., 418.

„ [...] Terminusomat másfél héttel előbbre tűzték ki, mint ahogy számítottam rá, s mivel gondolhatja, hogy e nélkül se valami kedvvel készültem s bizonyos kellemetlen tantárgyakat napról-napra halogattam, rettenetes pácba kerültem. A vizsgán mindenáron túl akartam már esni, szüleim kedvéért, s naponként 10-12 órát dolgoztam az utolsó hetekben. Láthatja ebből, hogy írásra nem igen jutott időm. Munkámnak azonban semmi haszna sem lett, mert éppen azon az estén, melyen el akartam utazni, a túlfeszített munka s az a nélkül is egyre gyülekvő izgalommennyiség olyan takaros ideg-lázat eredményezett, hogy nem engedtek Pestre, sőt most jó ideig tartózkodnom kell erősebb tanulási ügyektől. Édesapám pedig most már nem is akarja, hogy letegyem a tanári vizsgát, hanem akármiféle más életpálya választását ajánlja nekem, ami tekintve azt, hogy az idén huszonnégyéves leszek s hogy az öregem vagyoniig a lehető legrosszabbul áll, nagyon furcsa feladat lesz nekem. Szóval sok a baj, de egyelőre pihenhetek s nem is szabad a gondjaimmal törődnöm. [.. .j"8 (Debrecen, 1910. márc. 7.)

1910. február 4-e után színibírálatai abbamaradtak. Miért? Mit csinált, miből élt a beteg és anyagi gondokkal küszködő költő? Hiszen akkor még a Nyugat tiszteletdíjai is szerények lehettek. Sokan keresték erre a kérdésre a választ.

Az irodalomtörténet álláspontja szerint:

„Tóth Árpád körül ezekben a hónapokban gyűrűzni kezdett a tétlenség állóvize. [.. ,]"6

„A jelek arra mutatnak, hogy a költő 1910 derekán, őszén átmenetileg Budapestre költözött "7

„Szinte bizonyosra vehető, hogy Tóth Árpád 1910 tavaszán nem tartózkodott Debrecenben."8

5 Uo.,420.

6 KARDOS László, Tóth Árpád, Bp., Akad. K., 1965.31.

7 Uo. 48.

8 BAKÓ Endre, Tóth Árpád a debreceni porban, Debrecen, Phoenix, 1992.43.

1