Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál
A hagyományőrzés és ápolás címszó mellett számos recens újítás, modern megoldás jelenik meg, gondoljunk csak a gasztrobloggerekre, a népies vonulatot felállító kirakodó árusokra, illetőleg az olyan elemekre, amelyek a fesztivál arculatába kevésbé illeszthetők bele (tú'zoltósok, vadászok). A fesztivál ennek megfelelően belehelyezkedik abba a globális trendbe, amely a helyi termékekre, hagyományokra, szokásokra kíván hangsúlyt fektetni, érzékeltetve a helyiség, a helyben előállított termékek fontosságát, szerepét. A szellemi kulturális örökségek megjelenítésével a Bárándi Kenyérfesztivál a lokális közösség fontosságát hangsúlyozza. A vizsgálatban felvonultatott szokáskódok és kulturális örökségi elemek azonban a fesztiválon szórakoztató jelleggel jelennek meg, főképp valamilyen egyéb funkciót (passzív nézőközönség számára előadás) betöltve, rendezvényi keretbe ágyazva, települési motiváció eszközeiként felhasználva ünnepi, szórakoztató, versenyeztető szándékkal. E folyamat az örökségesítés mechanizmusát idézi, amely nem feltétlenül csak az elemek konzerválását, ugyanabban a formában és funkcióban való megtartását sürgeti, hanem azok gyakorlati felhasználását, újradefiniálását szorgalmazza, a generációs tudáskészletek „hagyományozódása" azaz gyakorlati átadása pedig már nem történik meg. A szellemi kulturális örökség egyezményében foglalt elveknek mégis megfelel a fesztivál helyi és a Kárpát-medencei kulturális örökségekre való hivatkozása, a szellemi kulturális örökség elemek megjelenítése pedig egyfajta tudatosítási munkát lát el, amely további örökségi és hagyományelemek újbóli megjelenését eredményezheti. IRODALOMJEGYZÉK A. GERGELY András 2005: Falupolitika—faluantropológia.BognárLászló—CsizmadyAdrienne-Tamás Pál—Tibori Tímea (szerk.): Nemzetfelfogások 3. Falupolitikák. Üj Mandátum Kiadó - MTA Szociológiai Kutatóintézete, Budapest, 108-117. http://antroport.hu/lapozo.php?akt_cim=68. Letöltve: 2014. március 18. BARTH, Fredrik 1996: Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio - Kisebbség, politika, társadalom. 7/1.3-25. BARTHA Elek 2006: Vallási terek szellemi öröksége. Nemzeti, vallási és hagyományos gazdálkodási terek szellemi öröksége I. HEFOP tananyagfejlesztési program, Bölcsész Konzorcium. Debrecen BENCZE Lászlóné 1985: Adatok Báránd zenei hagyományainak vizsgálatához. In. Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd. 465-495. BENDIX, Regina 1989: Tourism and Cultural Displays. Inventing Traditions for Whom? Journal of American Folklore 102.131-146. MEGALKOTOTT ÜNNEPEK SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI FELHASZNÁLÁSA 2000: Heredity, hybridity and heritage from one fin de siéde to the next. In. Folklore, Heritage Politics and ethnic diversity. The multicultural Centre, Botkyrka BÖDI Erzsébet 1985: A termelt javak feldolgozása és fogyasztása Bárándon. In.: Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd. 333-347. CANDAU, Jóéi 1998: Mémoire et identité. Presses Universitaires de France, Paris. CSONKA-TAKÁCS Eszter (Szerk.) 2007: UNESCO Egyezmény a Szellemi Kulturális Örökség Védelméről. EFI Communicationes 18. Európai Folklór Intézet. Budapest. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ LXX/157.2013. július 8. FEJŐS Zoltán 2003: Tárgy-fordítások. Néprajzi Múzeumi tanulmányok. Budapest FOURNIER, Laurent Sébastien 2004: Le patrimoine, un indicateur de modernité. Ä propos de quelques fétes en Provence. Ethnologie frangaise 2004/4 (Vol. 34) GAGYI József 1990: Mi a hagyomány? Művelődés XXXIX.10.17. GUNDA Béla 1958: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia. LXIX. évf. 4. sz. 567-577 1994: Hagyomány és európaiság. Akadémiai székfoglaló (1991) Budapest. HAJDÚ-BIHARI NAPLÖ, 2012. július 9.8.oldal. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ, 2013. július 8. címlap HARTOG, Francois 2000: Örökség és történelem: az örökség ideje. Régió 11/4.3-25. HESZ Ágnes 2004: „Ezen a napon csak magunkat ünnepeljük." Falunap a Somogy megyei Cserénfán. In: Pócs Éva (szerk.): Rítus és ünnep az ezredfordulón. Studia Ethnologica Hungarica VI. L'Harmattan - Marcali Városi Helytörténeti Múzeum. Budapest, 57-70. HOBSBAWM, Eric 1987: Tömeges hagyománytermelés: Európa 1870-1914.127-197. HOPPÁL Mihály 2004: Lokális értékek és hagyományalapú társadalom. Néprajzi látóhatár X11-4.125-133. KÁDÁR Magor 2011: A szagjelek szerepe az értékesítésben és a márkázásban. Korunk, III./12.2011. december. 54-59. 2012: Kulturális márkázás. In: Korunk, III./8.2012. augusztus. 31-35. 109
