Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál
106 SIMON KRISZTIÁN A tánckészlet bővülése az új keletű 20. századi polgári hatások miatt viszont már nem fér bele a magyarországi amatőr néptáncegyüttesek színpadi repertoárjába, így a helyi fesztiválon sem láthatjuk már e helyi tánchagyomány megjelenését. A táncegyüttesek előadásaiban jellemzően a kis-magyarországi (szatmári, sárközi, dél-alföldi etc.), illetve erdélyi (mezőségi, székelyföldi, kalotaszegi, esetleg moldvai) táncok szerepelnek, amelyeket a fesztivál színpadán helyi (Határtalan Néptánccsoport) és környékbéli (Földes, Kaba, Püspökladány, Szentpéterszeg) tánccsoportok mutatnak be. A néptáncok fesztiválprogramban való vizsgálata kapcsán a hagyomány-örökség fogalomrendszere némi magyarázatra szorul. Az amatőr és a professzionális együttesek egyaránt színpadi tevékenységet folytatnak, és a néptánchagyományok, amelyek nagy része már kihalt (nem funkcionál), előadómú'vészeti igényességgel kerülnek megjelenítésre. Ennél fogva az autentikusnak vélt tánchagyományok a bárándi fesztivál esetében is örökségi elemekként realizálódnak, a már eredeti közegükben sem működő (gyakorolt) kulturális elemek idegen környezetben bukkannak fel, idegen funkcióval párosulva.41 Az akusztikus kódok között az eseményen a zenei formák kapnak helyet, köztük is a népdalelőadások, amelyek a tánchagyományok esetétől komplexebb képet mutatnak. Erős „húzónévnek" számítanak a bárándi citeraegyüttesek, akiknek a dalai sárréti gyűjtéseken alapulnak, így a helyi dalrepertoár éppúgy megjelenik előadásukban, mint a környékbéli, vagy éppen a tágabban vett magyarsághoz kapcsolható népzenei anyag. Népzenei csoportok szintén érkeznek a környékről (Csökmő, Pocsaj, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari etc.) és távolabbi településekről is (Balmazújváros, Gyula, Léh, Tunyogmatolcs etc.). Az autentikus népzenei előadások egyre inkább kiegészülnek népzenei feldolgozásokkal a zenei és fesztiváléletben. Ez Bárándon sincs másképp. Attraktív előadóra az ilyen típusú fesztiválok esetében is szükség van csúcspontként. „Sztárvendégként" így a nyíregyházi Ciráda Zenekar (2012-2014), vagy a NOX zenekar énekesnője, Péter Szabó Szilvia (2014) jelennek meg, akiknek zenei előadásmódja a népzene és a 21. századi „trendibb" stílusok ötvözéséből áll, így közel állnak a hagyományőrző fesztiválok ízlésvilágához. A falunapok, tematizált rendezvények (kulturális, sport-, egészségnapok, fesztiválok) népszerű elemei napjainkban a versenyek. Társadalmi szempontból a versenyeknek vannak egyaránt pozitív és negatív hozadé- kai. Egyrészt a versenyek az egyének mérését teszik lehetővé, hiszen az emberi nem önfenntartása nagymértékben épít egyedei különbözőségére, egyes tagjainak sajátos, egyedi tapasztalataira és képességeire, másrészt viszont a verseny meghatározott szempontok szerint hierarchiát is felállít, amely a társadalomban feszültségeket, ellentéteket és válságokat okozó egyenlőtlenségeket okozhat42 Napjaink ünnepszerkezetében mind a mentális, mind a fizikai sajátosságok összemérése fontos helyet foglal el, a keresztrejtvényektől kezdve az ügyességi versenyeken és erőpróbákon keresztül (szekérhúzás, Trabant-toló verseny, súlycipelő, vívó, sörivó, 41 Más a helyzet, ha az idegen környezetből származó tánchagyományok az ún. táncházas közegben jelennek meg. vö: Könczei 2004.81-85. 42 Kapitány-Kapitány 2011.5. vagy virslievő verseny etc.) a különféle termékek elkészítéséig. A Bárándi Kenyérfesztivál versenyei a látogatók rendezvénybe való bevonását, aktív tevékenységi formákba való integrálását irányozzák elő. A fesztivál tematikájához természetesen gasztronómiai verseny dukál. Ennek megfelelően a kenyér- és péksütemények versenye az egyik kitüntetett programelem, amely nemcsak a helyiek, hanem a más vidékről érkezők bevonását is lehetővé teszi, sőt, a rendezvény akár képes hozzájuk is alkalmazkodni. Ezt mutatja, hogy a szervezők méltánytalannak vélték, hogy a nem helyi versenyzőknek is abban a - számukra ismeretlen - kemencében kellett a tésztájukat kisütni, amiben a helyieknek is (akik viszont ismerik a sütőobjektumot), ezért a 2013-as évben külön kategóriát kaptak a nem helyben kisütött termékek is. További gasztronómiai versenyként a bográcsfőzés is jelen van, amelyekre szintén bárki benevezhet. A megmérettetések során a zsűri feladata az elkészült termékek, elért versenyeredmények pontozása, bírálása, ám emellett mindig egyfajta presztízst is jelentenek az esemény számára a jeles személyek hozzászólásai döntései, sőt, már-már show-elemekké, nézettségnövelő, lelkesült- ségnövelő tényezővé válhatnak.43 A bárándi fesztivál esetében a zsűribe nem szakavatott pékmesterek, - mint a nagyrábéi Sárrét íze fesztiválon, ahol 2 olimpiai séfmester van jelen - hanem három gasztroblogger került, akik az interneten vezetnek gasztronómiai biogokat (név szerint: Gyepes Gabojsza, dr. Farkas Melinda, Füle Niki). „A gasztroblogger annyiban különbözik a mindennapi embertől, hogy kicsit jobban szeret és tud főzni.11,44 A döntőbírók tehát olyan magánszemélyek, akik a 21. századi internetes világ „képződményei," komoly szakmai háttérrel nem feltétlenül, ám annál több elhivatottsággal rendelkező magánszemélyek. Hozzáértésüket a szervezők elismerik, és ilyen módon releváns elemeivé válnak nemcsak a versenyeknek, hanem a fesztivál arculatának is. Meg kell jegyezni, hogy a zsűri kiválasztásában gyakorlati és kapcsolati szempontok is közrejátszottak, hiszen a sütéssel, főzéssel hobbiszinten foglalkozó bloggerek a szervezővel személyes jó kapcsolatot ápolnak, így meghívásuk magától értetődő is volt. Emellett ez a meglehetősen rendhagyó díjazás teszi eltérővé a Bárándi Kenyérfesztivált a Nagyrábéi Sárrét íze Fesztivál formális, szakácsmesterek általi zsűrizésétől - az ötletgazda nem titkolt szándéka szerint -, amely különbség fenntartása kiemelt célnak számít a két fesztivál szervezése kapcsán. KENYÉRFESZTIVÁL A MÉDIÁBAN Az internetes és hírközlési médiában megjelenő írások, blogok napjaink egyik legnépszerűbb hivatkozási pontjai a 21. századi emberek körében. A médiában való megjelenés nemcsak rangot adhat egy településnek vagy termékének, hanem fontos önreprezentációs lehetőséget is nyújthat, az örökségek vagy hagyományok kezelésében változást eredményezhet. Továbbá az esemény hírének népszerűsítésében (kommunikációjában) is 43 i. m.: 17—18. 44 A szervező, Koroknai Béla. 2014. február 24. Báránd.
