Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2015 (Debrecen, 2015)
Kulturális antropológia - Simon Krisztián: Megalkotott ünnepek szellemi kulturális örökségi felhasználása. A Bárándi Kenyérfesztivál
100 SIMON KRISZTIÁN Térbeli értelmezési keretük szintén eltérő. A hagyományok a lokális kulturális elemek mellett nemzeti szintre is emelkednek, a kultúrnemzeti felfogás alkalmazásában. Ezzel szemben több nyugat-európai országban (Franciaország, Anglia, tengerentúli országok) mikroközösségi, etnikai, vallási stb., keretek között nyernek a kulturális elemek funkciót,1' amely egyes vélekedések szerint akár a denacionalizálódás folyamatához is vezethet, mivel a „nemzetállam intézményei révén érvényesülő normatív ereje meggyengül a társadalmi érték meghatározásában"u (ettől eltekintve még az állam örökségvédelmi feladatai a lokális társadalmak felől elvártak). Lowenthal e megfogalmazásában nem tér ki arra, hogy a denacionalizálódás folyamata államnemzeti, vagy kultúrnemzeti keretek között valósulhat-e meg, hiszen a kultúrnemzet nem intézményei révén éri el a nemzethez tartozást, hanem az egyes kulturális sajátosságaik (szokások, hagyományok, nyelv, vallás etc.) alapján. E kisebb csoportok öröksége szinte mindig helyhez kötött, az ahhoz való ragaszkodásuk pedig a múltban gyökerezik.11 12 13 Örökségüket autentikus történelemként fogják fel, miközben éppen azt az eredeti kontextusából szakítják ki,14 és ennek segítségével megtervezik a jövő számára a múltnak azt az értelmezését, amelyet az aktuális identitásukkal maguknak megtermelnek,15 és amely során az örökségelemeket nem eredetiségük, hanem jelenlegi hasznosságuk alapján mérik.16 Erik Elobsbawm a kitalált hagyományokról beszél, olyan gyakorlatok (practices) együttesének vélve őket, amelyeket nyíltan vagy hallgatólag elfogadott szabályok irányítanak, rituális, vagy szimbolikus természetük van, és viselkedési normák bevésésére törekszenek az ismétlés által, ami a múltba vezető folytonosságot teremti meg.17 A hagyomány és örökség fogalmak rendre külön felfogást jelölnek, viszont a kulturális elemekre vonatkozó keretük úgyszintén tág kategória, egyfajta változó, amellyel az elemek tudományos felfogását mutatják. Részben e két fogalom ötvözéséből jött létre az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség megőrzéséről szóló egyezmény, amely a következőképp határozza meg a szellemi kulturális örökség fogalmát: „olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szellemi kulturális örökség - amelyet a közösségek, csoportok a környezetükre, a természettel való kapcsolatukra és a történelmükre adott válaszként állandóan újrateremtenek - az identitás és a folytonosság érzését nyújtja számukra, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és emberi kreativitás tiszteletét,"18 E fogalmi kereteket felhasználva igyekszem bemutatni a fesztivál elemeit, szokáskódjait, azok alkalmazását, majd magát az ünnepet a hagyomány-örök11 Fejős 2003:187. 12 Lásd erről bővebben: Lowenthal 2004. 13 Savolainen 2003.25 14 i. m.:58. 15 Candau 1998. 16 Lowenthal 2004.60. 17 Hobsbawm 1987. 18 Csonka-Takács 2007.37-38. ség diskurzusának megfeleltetni, az esetleges örökségesítő folyamatokat elemezni. A KENYÉRFESZTIVÁL ALAPGONDOLATA, LÉTREJÖTTE A második világháborút követően a gazdasági, politikai és társadalmi körülmények hatására az egész országban felbomlottak, vagy jelentőségüket vesztették az olyan intézmények (egyház, színjátszó körök, dalárdák etc.), amelyek lehetőséget biztosítottak a közös szórakozásra, és tulajdonképpen a búcsúk kivételével is szinte majd minden olyan ünnep eltűnt, amelyek a család keretein túlnőttek.19 Igaz volt ez Bárándra is, ahol még a rendszerváltás után bő két évtizeddel sem volt példa nagyobb volumenű ünnep megtartására. Ezzel párhuzamosan a még a két világháború között fellelhető szokások, hagyományok is feledésbe merültek a településen, így nemhogy települési, de közösségi alkalmak megtartására is kevés példa akadt. Ezért felmerült az igény a helyben fellelhető kulturális elemek felélesztésére a község hagyományait fontosnak tartó emberek terveiben. Elindult a bárándi és környékbéli szokások gyűjtése is, amelynek szükségét és arra való felelősségét egy helyi óvoda és iskolapedagógus, Katona Irén hangoztatta. Munkájából kifolyólag eleinte bábozott a gyerekekkel, majd később betlehemes csoportot is vezetett, és ezek hatására, illetve összefogásának eredményeképp állandó kisgyermekes csoportja alakult ki, amely később - népfőiskolái hatásra - a Csillagvirág Hagyomány Műhely formájában bontakozott ki. Napjainkban az azóta már időközben felnőtt fiatalok (fiatal felnőttek, egyetemisták, főiskolások) működtetik, toborozzák az új tagokat, leginkább kisiskolás gyerekek között, emellett pedig nyári táborokat, foglalkozásokat is vezetnek. Velük párhuzamosan működik az 1998-ban létrejött Bárándi Citera- együttes, amely az évek során magas rangú elismerésekben részesült (Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségének [KÓTA] Aranypáva díja, Vass Lajos nagydíj, Oktatási és Kulturális Minisztérium Miniszteri Elismerő Oklevél, Hajdú-Bihar Megye Príma Primissima Díj), 2006-ban pedig már saját lemezzel büszkélkedhettek, mellettük pedig a Nyitnikék Citeraegyüttes 2001-től. E helyi hagyományőrző csoportok segítségével érlelődhetett meg olyan rendezvény gondolata, amely a település kulturális elemeit hivatott hangsúlyozni. A településen nagyobb ünnepi eseményre, falunapokra - református település révén -, templombúcsúkra 2012-ig nem került sor, azonban a szomszédos Sárrétudvari falunapjait irigykedve nézte Báránd lakossága, több százan át is jártak az udvari eseményekre (és emellett a nagyrábéi Sárrét íze Fesztiválra is). Ezt a hiányt pótolni kívánták, és megnövekedett az igény egy helyi ünnepre, amelyet Báránd magáénak tudhat, amely a helyiek számára megfelelő kikapcsolódást is nyújthat, és amely révén a település - viszonylag jó megközelíthetősége miatt - turisztikai vonzerőt is kialakíthat. 19 Hesz 2004.59.
