Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
In memoriam Petrovszki Ildikó
7 PETROVSZKI ILDIKÓ 1964-2014 Megrázó veszteség érte 2014 elején a debreceni Déri Múzeum közösségét, egy éven át tartó szívós küzdelem után kedves kolléganőnk végleg eltávozott. Tudtuk, hogy beteg, s a háttérből egy emberként szurkoltunk neki, nagyon bíztunk felépülésében. A Debreceni Egyetemen szerzett történelem-néprajz szakos diplomával 1988 nyarán került a múzeumba, s a gyermekei nevelésére áldozott éveket leszámítva is, csaknem húsz évet töltött el a néprajzi gyűjteményben. Szorgos, alapos munkát végzett, keze nyomával nap mint nap találkozunk, őrzik a kartonok is precíz, mindenre kiterjedő leírásait. Igen széleskörű szakirodalmi tájékozódás után fogott hozzá egy-egy szívének kedves tárgycsoport feldolgozásához. A gyűjteményben őrzött viselethímzésekről, zoborlaji viseletről, a bőrruhákról készített leírásai nyomtatásban is megjelentek. Alapos feldolgozást készített Biharkeresztes népi táplálkozási hagyományairól. Részt vett számos időszaki kiállítás rendezésében, többek között a három alföldi megye népművészetét bemutató kiállítás sorozat létrehozásában, ezt egyik külföldi állomására is elkísérte. Nagy energiával fogott hozzá a múzeumi bolt kialakításához, a színvonalas induló árukészlet elsősorban az ő ízlését tükrözte. Az utóbbi években a debreceni céhes ipar múltja, a céhes mesterek világa foglalkoztatta, elmélyült a szabó céhre vonatkozó levéltári forrásokban, ebből egy érdekes forrásfeldolgozást publikált múzeumunk évkönyvében. Hozzáfogott a múzeum különböző gyűjteményeiben széttagolt, lappangó céhes tárgyi anyag feltérképezéséhez. E munka közben talált rá a téma: a debreceni gubás mesterség hagyományainak feldolgozása és a fürtös guba szövési technikájának továbbéltetése. Fájdalmas tény, hogy a nagy lelkesedéssel és igen alaposan előkészített „gubás" kiállítást, amely az első jelentősebb önálló munkája lett volna, már nem tudta megrendezni, pedig ezen túl is sok tennivalója lett volna még családja körében és a múzeumban. Kedves, szelíd egyénisége, bájos, finom alakja nagyon hiányzik, emlékét szeretettel őrizzük. Magyart Márta
