Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Természettudomány - Lovas Márton Levente–Mező Szilveszter: „Három láda kő”. Déri Frigyes természetrajzi gyűjteménye
70 LOVAS MÁRTON LEVENTE-MEZŐ SZILVESZTER tétlenül heverő anyagot az egyetemi szakoktatás céljaira engedjük át, annál is inkább, mert a fiatal debreceni Ásványtani Intézet ilynemű anyaggal egyáltalában nem rendelkezik. Dr. Hoffer András egyetemi rk. tanár, aki a gyűjteményt még Déri Frigyes megbízásából jegyzékbe foglalta s újabban is számba vétette, örömmel vette az elgondolást"6 Az ajándékozási szándék komolyságát jelezte, hogy Só'regi beadványt (390-1942. DMsz.) terjesztett a Közgyűjtemények Főfelügyelősége és Debrecen polgármestere elé, amelyben engedélyt kért a Déri-féle ásvány- és kövületgyűjtemény Tisza István Tudományegyetem Ásványtani Intézete részére történő átengedéséhez.7 575-1942. számú leiratával a Főfelügyelőség engedélyezte a gyűjtemény örökletétként való átadását.8 A város vezetősége nem járult hozzá az anyag átadásához, mert az eredeti ajándékozási szerződés ezt nem tette lehetővé.9 Az 1. számú tételként említett három ládányi anyagból az 1950-es években 74 tétel (89 darab) „ásvány, kristály, kőzet"és 112 tétel (202 darab) „kövület"lett nyilvántartásba véve a Déri Múzeumban.10 11 E sokáig halogatott munka Szűcs Lajos debreceni középiskolai tanár nevéhez fűződik, aki 1952. január 1. és 1955. szeptember 22. között a természettudományi gyűjtemény gondozójaként dolgozott a Déri Múzeumban.11 A hosszú ideig ömlesztve tárolt anyagot ő vezette be a leltárkönyvbe 1953. február 19. és március 30. között.12 Munkáját segítette, hogy az összekeveredett tárgy-együttes mellékleteként fennmaradt több eredeti (német nyelvű) leírócédula, melyek a beazonosítást, valamint az esetleges újrahatározást megkönnyítették. Szűcs Lajos 1955 szeptemberében kilépett a múzeum állományából és Budapesten, az Állatorvosi Egyetemen tanulmányokat kezdett másoddiplomája megszerzése érdekében. Távozásával a Déri Múzeum természet- tudományi gyűjteménye hosszú időre gazdátlanná vált. A következő 16 évben (1971. szeptember 15-ig) a gyűjtemény nem rendelkezett főállású muzeológussal.131963-tól Ötvös János (1911-1991) tudományos kutató látta el önkéntes társadalmi munkában a gyűjtemény gondozását és gyarapítását.14 Szűcs Lajos munkaviszonyának megszűnése és Ötvös János érkezése között eltelt 8 évben senki sem törődött az ásvány-, kőzet- és kövületgyűjteménnyel, ezért idővel az anyag újból összekeveredett és muzeológiai szempontból használhatatlanná vált. Csaknem három évtizeddel a leltározást követően, 1984-ben foglalkoztak újra a múzeum 6 SÖREGI János: i.m. 1943. Uo. 7 SÖREGI János: i.m. 1943. Uo. 8 SÖREGI János: i.m. 1943. Uo. 9 SÖREGI János: Jelentés az 1943. évről. Déri Múzeum Évkönyve 1943-1947. Debrecen, 1948.5. oldal 10 A városi Muzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Kelt Debreczenben 1911 évi április i-én. 95-101. oldal, Ltsz.: 1/1953. és 217/1953. között. 11 LOVAS Márton: A Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye (1930-1970). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1974.555. oldal 12 A városi Muzeum természetrajzi gyűjteményeinek leltári könyve. Kelt Debreczenben 1911 évi április i-én. 95-101. oldal, Ltsz.: 1/1953. és 217/1953. között. 13 LOVAS M.: i.m. 1974.555. oldal 14 LOVAS M.: i.m. 1974. Uo. földtani gyűjteményével, elsősorban annak őslénytani részével.15 Szűcs Lajos 1953-as munkájára támaszkodva Ötvös János, a természettudományi gyűjtemény akkor már tiszteletdíjas biológus munkatársa revideálta a kövületgyűjteményt, létrehozva a növényi és állati eredetű ősmaradványok taxonómiai (rendszertani) alapon felállított szekrénykataszterét.16 Az elvégzett systematikai munka jelentőségét Lovas Márton muzeológus így értékelte 1985-ben írt tárlatvezetőjében: „A gyűjtemény szakszerű feldolgozásával váltak hozzáférhetővé annak értékei, nevezetesen elsősorban az, hogy az egyes földtörténeti korokra jellemző ősmaradványokat eredetiben tanulmányozhatjuk, s ez a munka tette lehetővé, hogy a gyűjteményt először leíró átvételi jegyzőkönyv szavai: »három láda kő« tartalommal teltek meg a gyűjtő eredeti szándékainak megfelelően.'? A paleontológiái gyűjtemény Ötvös János revíziós munkájával jórészt bemutatható állapotba került, az ásvány- és kőzetgyűjtemény sorsa viszont továbbra sem rendeződött. Az állandó raktározási problémák és részben a többszöri költözések hatására a gyűjtemény darabjai az évek során teljesen összekeveredtek, sok tárgy számát veszítette és gyakorlatilag beazonosíthatatlanná vált a szűkszavú leltárkönyvi bejegyzések alapján. Jelenleg a gyűjteménynek csak egy kisebb hányada van használható állapotban, az ásványok és kőzetek tekintélyes része újabb átfogó revízióra szorul. A most rendelkezésre álló információk alapján sajnos nem lehet pontosan tudni, hogy a meghatározatlan, mindenféle szám és egyéb azonosító nélküli ásványok-kőzetek az egykori Városi Múzeum átvett anyagából valók-e vagy Déri Frigyes jelen cikkben tárgyalt gyűjteményéből. A földtani gyűjteményt először a németországi Bad Reichenhall város múzeumában állították ki az 1910-es évek legelején.18 Déri Frigyesnek onnan sikerült 1912-ben megvásárolnia gyűjteménye számára a válogatott ásványokból, kőzetekből és ősmaradványokból álló kollekciót, ami a jelenleg meglévőnél nagyobb darabszámú és bizonyosan összetettebb gyűjtemény lehetett. A tárgyak mellékleteként fennmaradt német nyelvű (több esetben kézzel írt) feliratok vélhetően ebből az időszakból származnak. Hazánkban elsőként a hajdúhadházi Földi János Emlékház állandó természettudományi kiállításán mutatták be az anyagnak egy kis részét. A tárlatot Ötvös János és Lovas Márton rendezték 1972-ben. Ezt a kiállítást - ami a Déri Múzeum kihelyezett állandó természettudományi tárlata volt - a későbbi években többször megújították, és az ősmaradványok egy része (a pleisztocén leletanyag) még hosszú ideig látható volt Haj- dúhadházon. 1985-ben „Kővé vált ősvilág" címen paleontológiái időszaki kiállítást rendezett a Déri Múzeum természettudományi gyűjteménye. 15 Tárlatvezetés az „Élet bölcsője" című vándorkiállításhoz kapcsolódó „Kővé vált ősvilág" című bemutatóhoz. DMTA/657—2014.1. oldal 16 ÖTVÖS János: Őslénytár jegyzéke. DMTA/259-2013.1-6. oldal; a „Kövületek rendszere". DMTA/261-2013. Kövületek jegyzéke. DMTA/262—2013. 17 Tárlatvezetés az „Élet bölcsője" című vándorkiállításhoz kapcsolódó „Kővé vált ősvilág" c. bemutatóhoz. DMTA/657—2014.5. oldal 18 A debreceni Déri Muzeum gyűjteményeinek leirása. Összeállította és bevezetéssel ellátta a debreceni Déri Muzeum alapítója: Déri Frigyes kereskedelmi tanácsos. Debrecen Szab. Kir. Város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata. 1922. 295. oldal
