Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Régészet - Bajkai Rozália: Késő avar kori település Hajdúnánás határában
KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS HAJDÚNÁNÁS HATÁRÁBAN 31 ObjJStr. Méret Hézforma (megközelítőleg) Oszlophelyek száma Oszlophelyek formája 16/16 4,9x4,52 m négyzetes 35 négyzetes és téglalapos, kevés kerek 18/18 2,95x2,75 m négyzetes 9 négyzetes és téglalapos 32/32 3,20x3,25 m négyzetes 2 téglalapos 33/33 2,80x3,60 m téglalapos 6 négyzetes és téglalapos 35/35 3,10x4,10 m téglalapos 6 téglalapos 36/36 3,05x4,20 m téglalapos 8 négyzetes és téglalapos 37/37 3,50x3,65 m négyzetes 13 négyzetesés téglalapos 38/38 3,30x2,70 m téglalapos 10 négyzetes és téglalapos 39/39 3,50x3,55 m téglalapos 10 négyzetes és téglalapos 40/40 3,45x3,85 m négyzetes 9 négyzetes és téglalapos 41/41 3,30x3,05 m négyzetes 14 négyzetes és téglalapos 42/42 3,50x3,30 m négyzetes 11 négyzetes és téglalapos 43/43 3,10x3,60 m téglalapos 15 négyzetes és téglalapos 44/44 3,25x3,20 m négyzetes 7 négyzetes és téglalapos 47/130 3,70x3,80 m téglalapos 9 négyzetes és téglalapos 48/142 3x3,45 m négyzetes 7 négyzetes és téglalapos 50/145 2,80x3,70 m téglalapos 8 négyzetes és téglalapos 52/168 3,75x4,25 m téglalapos 4 ovális és téglalapos 54/161 2,50x3,35 m téglalapos 8 négyzetes, téglalapos és kerekded 55/162 2,90x2,95 m négyzetes 6 négyzetes és téglalapos 56/163 3,80x3,65 m négyzetes 6 négyzetes, téglalapos és ovális 57/165 3,20x2,95 m négyzetes 8 négyszögletes vagy ovális 58/166 3,10x2,85 m négyzetes 7 négyzetes és téglalapos 59/167 2,75x2,80 m négyzetes 10 négyzetes, téglalapos és ovális 60/168 3,20x3,70 m téglalapos 7 négyzetes és téglalapos 62/292 4,25x5,10 m négyzetes 3 négyzetes 63/293 3,40x3,50 m négyzetes 10 négyzetes és téglalapos 3 kép A késő avar kori település házainak jellemzői le az alsó tömör világosbarna homokos humuszt a felső tömör, sötétbarna humuszrétegtől. A betöltésből előkerült leletanyag (2 db kerámiatöredék, 76 db - jórészt - juh/kecskecsont, 10 db patics, 14 db agyagsalak töredéke) alapján a kút szeméttel töltődött fel a késő avar korban, vagyis másodlagosan szemetesgödörként használták (4. kép: 1).8 A rendelkezés8 Gyoma 133. sz. lelőhelyen Vida Tivadar négy, avar kori kerámiáttartalmazó kútnál feltételezte, hogy azokat az avarkorban csupán szemetesgödörként használták, eredeti víznyerő funkciójukat utoljára a szarmata kori település részeként töltötték be. A feltárt objektumok felső rétegeiből (kb. 50-60 cm) ugyanis avar kori kerámiatöredékek kerültek elő, míg az alattuk levő homogén beöltés szignifikáns leletanyagot nem tartalmazott. Hogy mi ez a jelentéktelen leletanyag és milyen korú lehet, arról nincs re álló adatok alapján azt azonban nem lehet eldönteni, hogy a kutat az avar korban vagy a 4-5. században ásták-e ki. 2 Gödrök A feltárt terület K-i szélén, a kúttól nyugatra 2-3, É/ÉNy D/DK-i irányú képzeletbeli vonalakra felfűzve helyezkednek el az egykor feltehetően tároló funkcióval bíró gödrök. Összesen 19 változatos méretű és formájú gödörrel számolhatunk, melyek nagy részéből (15 db) nem került elő kerámiaanyag, mely a keltezést segítené. Összesen 3 gödör tartalmazott 4-5. századi kerámiát, és csupán egyetlen gödörben (4. sz. objektum) volt késő avar korra keltezhető edénytöredék (1. kép). Az objektumok kerek, ovális vagy kissé téglalap alakúak voltak, egyenes, függőleges fallal, esetleg méhkasos vagy szűkülő oldallal. Átmérőjük 1,2-2 m között váltakozik, relatív mélységük 0,77-1,5 6m között mozog. A gödröktől nyugatra a feltárt terület többi részén házcsoportok, elvétve gödrök és szabadban álló kemencék kerültek elő. Itt két esetben csatlakozott kerek gödör házhoz (50. ház és 51. gödör, ill. 35. ház és 34. gödör), egy esetben pedig téglalap alakú gödör volt a ház közvetlen közelében (40. ház és 20. gödör). 3. Házak Összesen 27 házat sorolhatunk a késő avar korba, 1 szabálytalan négy- szögletes alakú, tüzelőhely nélküli, sekély épület (21. sz. objektum) leletanyaga alapján a 4-5. századba tartozik. A késő avar kori házak félig földbemélyítettek, négyzetes vagy téglalap alakúak voltak, faluk egyenes, függőleges (3. kép). Oldalhosszúságuk 2,5-5 méter között váltakozik, alapterületük átlagosan 12 m2 volt. A legnagyobb ház gödre 22 m2, míg a legkisebbé 8 m2 alapterületű volt. Relatív mélységük (a nyesett felszíntől mérve) 0,37-0,85 m között váltakozott, a 39. és 44- házak alapgödre azonban igen sekélyen volt: 0,12 és 0,25 m mélyen.9 A házak jellemző tájolása ÉK-DNy és ÉNy-DK volt, É-D-i tájolás csak a 32. háznál fordult elő (4. kép: 5). Az épületek alja általában jól tapasztott, kemény, döngölt padlójú (36. ház) volt, de gyengén tapasztott (37. ház) vagy egyenetlen, csupán lejárt padlójú (54. ház) is előfordult. Egyes esetekben a padlónak semmilyen nyomát nem sikerült megfigyelni (16. ház). A házak bejáratának általában nem maradt régészeti nyoma (kivéve a 16. ház lépcsős lejáratát), leginkább a tetőtartó oszlopok hiányából, vagy a kemence helyének segítségével tudunk következtetni annak valamikori helyére.'0 adat (VIDA 1996,327-328). A hajdúnánási település kútja esetében - pontos helyszíni megfigyelések hiányában - csupán feltételezhetjük, hogy a feltárt leletanyag a felső 1,5 méteres rétegből került elő. 9 Az 56. ház metszeténél jól látni ezt a különbséget - mely a humuszolás nehézségeiből fakad -, ahol a metszetfal egyik végén 20 cm, míg a másik végén 50 cm mélységben sikerült a ház betöltését dokumentálni (4. kép: 6). 10 Pl. a 18. háznál az ÉK-i sarokban helyezkedett el a kemence, a tetőtartó oszlophelyek hiátusából pedig a bejárat helyét a déli oldalon feltételezhetjük.
