Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Muzeológia - Szoboszlai Lilla: „Vadhajtás” a Déri Múzeumban
138 SZOBOSZLAI LILLA Gerber Pál: Ingyen őrizni Krisztus koporsóját, 2012 (Déri Múzeum tulajdona) konferencia szerkesztett anyagát kötetben dokumentáltuk.2 A Képeket írni, szavakat rajzolni alcímet viselő kiállítást egy szépírók rajzaiból rendezett tárlat előzte meg, amely a Névelő növények - rajzoló szépírók címet kapta. Az első ötletemből - kortárs szépírók rajzainak bemutatása - közös kutatásaink3 során nőtt ki egy több évszázadon átívelő, lapszéli rajzokban és firkákban is gazdag kéziratanyag, melyet Ferencz Marcel építész és Sü- li-Zakar Szabolcs képzőművész segítségével gyúrtunk kiállítássá. (A kiállításról lásd a Képirodalom című írásunkat e kötetben.) Az Et tetterő strasbourgi szervezői és a projektben résztvevő városok4 elsősorban könyvkiállításokat szerveztek, amelyekben a szöveg és a kép (mint illusztráció és mint a szöveget kiegészítő médium) együtt jelentek meg. Az írás és olvasástanulás módszertani változása mellett a kiállítások kitértek a nyomtatás elterjedésével megszülető új műfaj, a tipográfia sokszínű alkalmazási lehetőségeire is: a különböző betűtípusok és betűcsaládok bemutatására a római betűcsaládoktól a 20. század plakátbetűinek használatáig. A debreceni múzeumban az írás-olvasás tematikán túlmenően azokra a művelődéstörténeti szempontból izgalmas - Marshall McLuhantól köl2 Olvasható kép, látható szöveg, előszó: Lakner Lajos, Süli-Zakar Szabolcs, Szabó Anna Viola, Szoboszlai Lilla. Szerkesztő: Lakner Lajos. Megjelent képes CD melléklettel, Debrecen, 2014 3 Lakner Lajos, Szabó Anna Viola, Szoboszlai Lilla 4 Debrecen mellett Arad, Barcelona, Brno, Strasbourg, Varsó csönzött - paradigmaváltásokra helyeztük a hangsúlyt, amelyek révén úgy gondoltuk, hogy végigkövethető az írás- és olvasáskultúra átalakulása. Kíváncsiak voltunk a kortárs reflexiókra is: az írók hogyan „rajzolják" meg a képeket, a képzőművészek munkáiban pedig hogyan jelenik meg a narráció. A projekt hívószavával (kép-szöveg kapcsolata, problematikája, hiánya stb.) felkért szépírók autográf kéziratait, képzőművészek helyspecifikus alkotásait a Déri Múzeum irodalmi- és képzőművészeti gyűjteményei számára, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvásároltuk. Az Ellettem debreceni kiállítására a Déri Múzeum Zoltai-terme és a fölötte lévő, folyosószerű galéria rész, valamint a kupola és a bejárat szintén kör alakú, eklektikus márványtere állt rendelkezésre. A felkért kortárs képzőművészeket műveik elkészítése előtt épületbejárásra hívtuk, ahol fotózás, filmezés, alaprajzmérés során kiválasztották helyspecifikus műveik ideális színhelyét. A múzeumban a klasszikus, „vándor" anyag (a hat európai város könyvművészeti unikumai) és a kortárs magyar írók és képzőművészek kép és írás kapcsolatára reflektáló művei egy térben, egymás mellett szerepeltek. A Zoltai-terem több mint 8 méter magas falán helyeztük el Albrecht Dürer51528-ban megjelent, gazdagon illusztrált em5 A kiállítás egyik legértékesebb könyve: Hierin sind begriffen vier Bücher von menschlicher Proportion durch Albrecht Dürer, 1528 (Tiszántúli Református Egyház- kerület Nagykönyvtára és a Református Kollégium Múzeuma, Debrecen)
