Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Kulturális antropológia - Szabó Anna Viola: „Meg akarom fogni a színt, de lehetetlen”. Szabó Elek fényképei
„MEG AKAROM FOGNI A SZÍNT, DE LEHETETLEN" - SZABÖ ELEK FÉNYKÉPEI 113 4. kép A debreceni Margit fürdő jégpályája, háttérben az István gőzmalommal A REGÉNYEK TERE Az úgynevezett önéletrajzi szövegek sorát az Ókút nyitja, amely, bár alcímében vagy műfaji megjelölésében nem viseli e meghatározást, Szabó Magda kommentárjaiban mindig önéletrajzként tételeződik: „az auto- biográfia, nem regény".6 Az elbeszélő a regénybeli kislányt saját maga gyermekkori alakjaként láttatja, megélt élményeit a sajátjaként éli meg. A kortárs olvasó feltétel nélkül elfogadta a felajánlott pozíciót, az első megjelenés óta eltelt időben felépült regénytér ismerője pedig az „ön- életírói paktum"7 értelmében az életrajz alapdokumentumának olvassa a szöveget: az interjúkban, vallomásokban hozzáfűzött magyarázatokkal, önértelmezésekkel alátámasztottan, a valóságosan megtörtént esemé6 Táguló világ, BALÁZS Ádám interjúja, 1975. In, ACZÉL Judit szerk., Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával, Debrecen, 1997,75. 7 Lejeune elmélete szerint a paktum akkor jön létre a szerző és az olvasó között, ha a szerző neve a borítón kifejtett vagy kifejtetlen módon az elbeszélés szereplőjét, a szerzői ént is jelenti egyben, ezzel kizárva a fikció lehetőségét. Az önéletrajzi regény esetében az olvasó pusztán gyaníthatja az azonosságot, miközben a szerző ezt tagadja. LEJEUNE, ?.,Azönéletírói paktum, In, uő, id. kötet, 17-46. nyék referenciájaként.8 Ezért okoz majd zavart és döbbenetét, indít minden olvasót nyomozásra az élet végi „önleleplezés", a Für Elise, amely az Ókút önmagába zárt idilljét a történelemmel terheli. Az életműben addig kerek és befejezett jellemekként, bármikor elővehető, felismerhető, kész figurákként szereplő „anya", „apa", „Magdolna", nevükkel most mintha egy másik személyt jelölnének, életterük, világuk kitárul, közös életük eddig is ismert eseményei gyökeresen másként értelmeződnek azáltal, hogy családi körükbe egy új, a bennfentes olvasó számára is mindaddig ismeretlen „testvér" lép be saját élettragédiájával. A szerzői kommentár ugyanis ebben az esetben is életrajzi regényként jelöli meg a szöveget, amelyet az olvasó, éppen a szerzői alapállás és a regényszövegnek a szerző életművére tett folyamatos visszautalásai és párhuzamai miatt, a mikrocsalád már ismert, így valóságosnak tételezett, saját névvel illetett figurái miatt, egyértelműen önéletrajzként forgat. Még ha el is fogadjuk az elhallgatott titok pecsétjének feltöréséről szóló szerzői tételt, kérdés, hogy ebből a nézőpontból visszatekintve, minek értelmezhető az Ókút? Hogyan 8 Kónya Judit például, Szabó Magdáról szóló könyvében, a különböző regényhelyek egymás után sorolásával építi fel az életrajzot, a szövegeket elsődleges értelemben, tényként fogadva el. Lásd, KÓNYA Judit, Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében, Budapest, 1977.
