Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)

Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai

diadalt."19 A színház az évforduló tiszteletére 1930. október 11-én délután előadta A M/cHerczeg-drámát. „Az illusztris író jubileuma alkalmából a Csokonai Színház igazgatója, Kardoss Géta és a színtársulat, a következő táviratban üdvözölte Herczeg Ferencet: 'Nagyméltóságod tiszteletére játszottuk ma A hidat. Hódolattal üdvözöljük a legnagyobb magyar írót, a jó Isten áldását kérve életére és további munkájára.'"20 Az Ady Társaság testületileg tartózkodott a köszöntéstől, de elnöke, Ady Lajos nem mulasztotta el jókívánságát tolmácsolni, s meglehet, a testület nevében. Erre vall az alábbi kis híradás: „A hetvenedik születésnapját ünneplő Herczeg Ferencet üdvözlő levéllel kereste fel Ady Lajos, a debreceni Ady Társaság elnöke is. Herczeg most meleg hangú levélben válaszolt. Ady Lajosnak, hangoztatva a 'a nemes szellemet, mely a Társaságot élteti', s amely szellemiség tudata' fokozza a megtiszteltetés örömét."21

Alig pár hónap múlva Kolosváry-Borcsa Mihály lapja ismét köszöntötte „a legnagyobb élő magyar írót, s a revíziós gondolat világhíres vezérét" abból az alkalomból, hogy a Debreceni Hét vendége volt. „Úgy érezzük, hogy a Debreceni Hét ünnepi jelentőségét még inkább ünnepibbé avatja lánglelkű írónknak megjelenése." Megköszöni azokat a minden propagandánál hatékonyabb írásokat, melyekkel az író a rendezvény sikerét igyekezett előmozdítani, végül isten áldását kéri „a legnagyobb magyar íróra, akinek jubileumából Debrecen közönsége is szívvel lélekkel kivette részét."22 Péterffy László előadása Pap Károly ízlése szerinti volt. Az alig egy hónappal később rendezett Herczeg-matiné még inkább. Erre a Csokonai Színházban került sor 1934. március 11-én a Csokonai Kör és a színház közös rendezésében. „Dr. Tankó Béla egyetemi tanár, a Csokonai Kör örökös tagja bevezető beszédében a tiszta esztétika szempontjából ismertette Herczeg Ferenc munkásságát, aki egy fél évszázada ontja szellemiségének kincseit, mint fejedelmi ajándékokat. Hódolatát fejezte ki a kiváló íróval szemben." Az alkalomra Liszt Nándor prológot írt, melyet Bányai Ferenc színművész adott elő, majd Ady Lajos tankerületi főigazgató, a Csokonai Kör örökös tagja Herczeg Bizánc c. tragédiáját méltatta szellemesen. „A Bizánc nemcsak irodalomtörténeti érték, hanem magyar történelmi monumentum: a magyar balvégezet tükre." Egy másik tudósítás megemlítette, hogy Ady Lajos utalt a nemrég lezajlott Juhász Géza - Pap Károly vitára, s ő is a közönségre bízta, a döntést.23 A színház tagjai részletet adtak elő a tragédiából, később az Ocskay brigadérosból, végül az Árva László királyból. Az Ocskay brigadémól Koncz Aurélné igazgatónő beszélt, Csobán Endre, a kör főtitkára pedig „annak a nézetének adott kifejezést, hogy az Árva László király Herczegnek lélektanilag és szerkezetileg legtökéletesebb darabja, melynek legkevésbé fog ártani az idő."24 Az említett másik tudósítás viszont azt emelte ki, hogy „az Árva László király

19 A Revíziós Liga Hajdú megyei fiókja üdvözli Herczeg Ferencet. Debreczeni Újság- Hajdúföld,i933-október 3.3.

20 A híd. Herczeg Ferenc színműve a Csokonai Színházban. Oebreczen. 1933. október 12.4.

21 Herczeg Ferenc köszönőlevele az Ady Társaság elnökékez. Debreczeni Független Újság, 1933. október. 23.6.

22 Herczeg Ferenc Debrecenben. Debreczeni Újság-Hajdúföld, 1934. június 10.8.

23 Magas színvonalú irodalmi esemény... Debreczeni Újság-Hajdúföld, 1934. március 13.4.

24 /b. p. / Herczeg-matiné a színházban. Debreczen, 1934. március 13.7

HERCZEG FERENC DEBRECENI FOGADTATÁSA ÉS KAPCSOLATAI

nem állhat sem az Ocskay brigadéros, sem a Bizánc mellé, de az esztétikum ebben is megvan."

5. A NYOLCVANÉVES ÍRÓ KÖSZÖNTÉSE

A kapcsolat az idő múlásával nem lazult. 1943-ban a 80. születésnapját ünneplő íróról is megemlékezett a törvényhatósági bizottság, méghozzá rendkívüli közgyűlésen. Az ünnepi megemlékezést Pap Károly, immár nyugalmazott egyetemi tanár, Herczeg leghűségesebb debreceni fegyverhordozója tartotta. „Tegnap, szeptember 22-én múlt a 80. éve annak, hogy Herczeg Ferenc, a magyar géniusz egyik legnagyobb dísze és ajándéka a délvidéki Versecen megszületett, s idestova 60. éve, amióta évről évre maradandó értékű alkotásokkal gazdagítja irodalmunkat" - mondta elöljáróban. Örül, hogy az ünneplésből kiveszi részét Debrecen is, melynek az író „hű és melegszívű barátjává szegődött." Herczeg írói tevékenységét méltatva feleleveníti a Jókai-örökséget, ám hangsúlyozza, hogy Herczeg tartózkodott a nagy mesemondó túlzásaitól, de a naturalizmustól is. Mindig típusalkotásra és az általános megragadására törekszik. A valóság, a fantázia, a természet és a formálás ihletett egyensúlya, vagyis a művészi idealizmus vezérli. Látta kora hibáit és művek sorában ábrázolta őket, azzal az eszmei távlattal, hogy magasabb rendű erkölcs nélkül nincs értelme és tartalma az emberi küzdelemnek. Mindezt úgy, hogy sem tendenciózussá nem lesz, sem rideg moralistává. Tolla alatt a szerelem heve sem csap érzéki tobzódásba. Előre megérezte a történelmi vihar közeledtét, ennek az aggódásnak ad hangot történelmi regényeiben. „A magyar történelmi regényt művészi becsű alkotásokkal gazdagította." Még meg- rázóbb hangon ad kifejezést nemzeti aggodalmának drámáiban. Pap Károly különösen a Bizánc és A Híd példáján bizonyítja, hogy milyen nagy mestere Herczeg a drámának, majd a Gyurkovics-lányok, a Kék róka stb. kapcsán a vígjátéknak. Nemcsak nagy elbeszélő, hanem nagy megfigyelő is, aki utánképző zsenijével pontosan elénk tudja varázsolni a letűnt koroknak lelkét." Beszédének utolsó futamaiban politikai aspektusból is megvilágítja Herczeg egyéniségét. Helyeslőén nyugtázza, hogy Tisza István szellemében „kemény harcot indít a politikai radikalizmus és világpolgári gondolkodás, a történelmi materializmus és mindenféle társadalmi frakció ellen..." Az ő legnagyobb célja a nemzeti eszmények szolgálata volt, amit nemcsak művészként, de publicistaként is végzett, abban, hogy ügyünk német és olasz barátaink támogatásával ennyire is sikert aratott, ebben oroszlánrész kétségtelenül Herczeg Ferencet illeti." Beszédét azzal a fordulattal zárta, mellyel Moliérenek hódoltak a franciák: „Semmi sem hiányzik az ő dicsőségéből.''25 A Csokonai Színház társulata is csatlakozott az ünneplőkhöz, Beleznay Unger István igazgató az Ocskay brigadérost újította fel, a főszerepet fenntartva magának.26 Ünne105

25 Megemlékezés Herczeg Ferencről születésének 80-ik évfordulója alkalmából. Elmondta Pap Károly (,..)a törvényhatósági bizottságnak mi- évi szeptember 23. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. Debreczen, 1943. október 5.4.

26 Debreczen, 1943. Oktobers.4-