Angi János – Lakner Lajos (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2014 (Debrecen, 2014)
Irodalomtörténet - Bakó Endre: Herczeg Ferenc debreceni fogadatatása és kapcsolatai
101 Bakó Endre HERCZEG FERENC DEBRECENI FOGADTATÁSA ÉS KAPCSOLATAI Herczeg Ferenc egy évtized leforgása alatt a magyar regény- és dráma- irodalom egyik legnépszerűbb alakjává vált. Noha közismerten sváb származású, katolikus vallásé polgár volt, íróként az arisztokrácia és a dzsentri életvitelét ábrázolta rokonszenvvel, a „legmagyarabb város" címkéjével és parasztpolgári gyökereivel kérkedő református Debrecenben is valósággal bálványként tisztelték, - bér egyetlen hortobágyi tárcáján kívül debreceni témát nem dolgozott fel. A konzervatív-liberális szellemiségű városi elöljáróság és Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága éppúgy trium- fálta az írót, mint a politikai jobboldal. Ebben - főleg a világháború után - közrejátszott, hogy Herczeg Tisza István barátja, egyik legfőbb bizalmasa volt. Végső soron Debrecen minden kisebb-nagyobb szellemi műhelyében, az egyetemen, a színházban, a lapszerkesztőségekben, a középiskolákban, a művelődési társaságokban, egyházi és civil egyesületekben (az Ady Társaság kivételével!) közmegegyezésnek számított, miként azt a hivatalos országos fórumok sugallták a Magyar Tudományos Akadémiával egyetemben: Herczeg Ferenc a legnagyobb élő magyar író. 1. DEBRECENI LÁTOGATÁSAI Teljes pontossággal nem tudjuk meghatározni, mikor járt először hivatalosan Debrecenben, de annyi bizonyos, hogy 1900 tavaszán a debreceni országos diákkongresszus előkészítő bizottsága meghívta az immár hírneves írót, aki az Arany Bikában április 30-án megrendezett matinén felolvasást tartott, egy műsorban Jászai Marival és Ábrányi Emillel. A tudósítás részletesen beszámol Jászai Mari tomboló sikeréről, s megjegyzi, hogy „Tűntető tapsviharral jutalmazták Ábrányi Emilt költeményeiért és Herczeg Ferencet felolvasásáért."1 1905 májusában Csokonai Vitéz Mihály halálának századik évfordulója alkalmából a Csokonai Kör nagyszabású emlékünnepséget rendezett, amelyet a két tekintélyes fővárosi (Kisfaludy-, Petőfi-) irodalmi társaság és több vidéki társulat, valamint neves irodalmi személyiségek is megtiszteltek. Az előkelőségek május 20-án, szombaton érkeztek Debrecenbe és még aznap este megtekintették Oláh Gábor diákéletképének bemutatóját a Kollégiumban, majd az Angol Királynő elnevezésű vendéglőben vacsoráztak. Vasárnap zajlott le az ünnepi ülés, meg Csokonai szobrának koszorúzása. Heinrich Gusztáv és Beöthy Zsolt után Herczeg Ferenc helyezett el koszorút, az alábbi beszéd kíséretében: „A Petőfi Társaság nevében hódolattal köszöntőm Csokonai géniuszát, aki Petőfivel testvér volt 1 A debreceni országos diákkongresszus. A matiné. Debreczen, 1900. május 1.3. a szenvedésben és dicsőségben. A babérkoszorúkból, melyeket a szobor talpazatára helyezünk, egy-egy ág a nemes város közönségét illeti, aki (!) Csokonai kultuszának a magyarság e megvívhatatlan várában örökké égő oltárt állított. Tündököljön Csokonai emléke e nemes város tornyai felett, emlékeztetőül arra, hogy ezt a vezető szerepet, melyet a magyarság a múltban karddal szerzett meg, a jövőben fölényes kultúrával kell megvédeni. (Élénk tetszés és éljenzés.)"2 Az Arany Bikában rendezett banketten Herczeg pohárköszöntőre vállalkozott, méltatva Csokonait, aki ugyan egykét személynek adósa maradt, de a nemzetnek bőségesen megfizetett. Beszédét azzal fejezte be, hogy az irodalomnak három fontos tényezője van. „Az egyik az író, a másik az úr, aki a művet megveszi, és a harmadik a nő, aki elolvassa." Poharát tehát Debrecen város hölgyeire emelte. A Csokonai-ünnepen részt vett vendégek május 22-én kirándulást tettek a Hortobágyra. Bár a tudósítás nem említi, minden bizonnyal köztük volt Herczeg Ferenc is. A „Debreczen" c. lap május 27-én Herczeg-tárcát hozott,3 de ennél is fontosabb, hogy két nappal később újabb Herczeg-írás jelent meg ezzel a címmel: Felszántják a Hortobágyot. Nem biztos, hogy a tárca a legutóbbi látogatás élménye, de mindenképpen említést kell tenni róla, mert az író az amerikai Yellowstone National Park mintájára azt javasolja, hogy a Hortobágy is legyen állami nemzeti park! A Jókai-emlékünnepet Debrecenben 1906 márciusában tartották meg. Az ünnepségen közreműködött Herczeg is, akit a közönség kiváltképpen várt, mert „elbeszéléseivel, regényeivel, szellemes drámáival és főképp Ocskay brigadéros czímű történelmi színművével rég meghódította magának a szíveket."4 A Jókai emlékének szentelt díszközgyűlést az Arany Bika dísztermében rendezték meg népes hallgatóság részvételével. „Herczeg Ferencet már a pódiumra lépésekor hatalmas tapsvihar fogadta. Herczeg Jókainak négy ifjúkori levelét mutatta be szellemes, bájos, közvetlenül ható művészi szabadeló'adás keretében."5 1911-ben az Arany Bika dísztermében rendezték azt az irodalmi és művészeti estet, melyet a Petőfi Társaság és a Csokonai Kör közösen jegyzett. Herczeg Ferenc, mint a Petőfi Társaság elnöke, megköszönte a szíves fogadtatást, majd többek között (újságírói szöveginterpretáció!) ezeket mondotta: „Fontos és nagy dolog előttünk a Petőfi-kultusz. (...) ez a költő bocsátotta le legmélyebbre gyökereit a magyar nép szívébe (...) Minél 2 A százados Csokonai ünnep. Debreczen, 1905. május 22.2-3. 3 A szfinx álma 4 Debreczen irodalmi vendégei. Debreczen, 1906. március 25.5. 5 A Jókai ünnep. Debreczen, 1906. március 27.4.
