Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Muzeológia - Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között
153 SZELEKOVSZKY MÁRTA A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK LENGYELORSZÁGI KAPCSOLATA11956 ÉS 1979 KÖZÖTT A lengyel-magyar múzeumi kapcsolatok első, szimbolikus gesztusai 1956-ból, illetve 1957-ből származnak. Az együttműködés - ha nem is folyamatos - azóta töretlen, intenzitását tekintve változó, mindig az adott lehetőségektől, politikai és egyéb tényezőktől befolyásolva alakult. Jelen munka1 alapja elsősorban a Déri Múzeum Irattárában található iktatott anyag (levelezés, szerződések, értesítések), a Déri Múzeum Adattáraiban2 található beleltározott anyag illetve a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárnak átadott, Déri Múzeum Irattára által iktatott iratok feldolgozása (ezek a következőkből tevődtek össze: hivatalos levelezés, együttműködési szerződések, éves beszámolók, jelentések, kiállítások- forgatókönyvei, kölcsönbérleti szerződései, táviratok, delegációk számára összeállított programok),3 kiegészítve az együttműködés különböző résztvevőivel készített interjúkkal, beszámolókkal.4 Kiegészítésképp, valamint illusztrálás céljából felhasználtam a Déri Múzeum Fotótárában található fotó-doku- mentációs anyagot. A kutatást megnehezítette az a tény, hogy az iratok mozgatásával járó felújítási munkák során azok egy része összekeveredett (illetve elkeveredett) - ennek ellenére megpróbáltam teljes képet festeni a lengyel kapcsolatokról. Igyekeztem megtartani az események időrendiségét. A szakirodalmat tekintve szintén nehéz dolgom volt: a konkrét témával eddig nem foglalkozott egy kutató sem, előadásokon, kiállítás megnyitókon hangzottak el rövid említések, egy-egy fontosabb eseményt vagy dátumot kiemelve. A HÁTTÉRRŐL A múzeumok közötti együttműködést jelentősen megkönnyíti az a tény, hogy a Lublini Vajdaság és Hajdú-Bihar Megye testvérmegyék, va1 Eredetileg egyetemi szakdolgozatként készült el 2010-ben a Debreceni Egyetem Néprajzi tanszékén. A dolgozat megírása során nyújtott segítségét ezúton is szeretném megköszönni Dr. Koticsné Dr. Magyari Mártának, Dr. Keményfi Róbertnek, Dr. Lagzi Gábornak, Dr. Molnámé Mayer Máriának, Cs. Tábori Hajnalkának, Dr. Radics Kálmánnak, Mózsi Krisztának, Tóth Mihálynénak, Szilágyi Máténak, F. Csutak Tündének, Ko- lozsi Barbarának valamint Lukács Tihamérnak. 2 „Az adattár - minden múzeum, s a múzeum minden gyűjteménye esetében - a muzeológiai tevékenységhez kapcsolódó, megőrzésre érdemes, de nem tárgy-jelle- gű anyagok (adatgyűjtői feljegyzések, módszeres adatfelvételek, kéziratos dolgozatok, egyéb kéziratok) gyűjtőhelye.” SZILÁGYI 2003a, 953 SZILÁGYI 2003a, 98. 4 Az interjúk célja jelen esetben a hiányzó adatok kiegészítése, a „száraz adathalmaz" színesítése. A körültekintő információgyűjtés fontossága: SZILÁGY11986,7-24. lamint Lublin és Debrecen is testvérvárosok, amelyek szintén intenzív együttműködési kapcsolatokat ápolnak. Ez azért is fontos, mert a kapcsolatok így többrétűek, s nem korlátozódnak a múzeumok kiállítás- és szakembercseréjére. A megyei és városi vezetők találkozói, közös pályázatai és a lakosság számára szervezett kulturális programok, mind hozzájárulnak az együttműködés virágzásához és eredményességéhez, egymás kultúrájának kölcsönös megismeréséhez és elfogadásához. VÁROSI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS Egyfajta együttműködés megfogalmazódik már az 1957. szeptember 15-én kelt levélben5- a levelet Arató Attilának, a Városi Tanács Kulturális Osztálya vezetőjének valamint Balogh Istvánnak, a Déri Múzeum igazgatójának címezte a Lublini Nemzeti Városi Tanács Elnökségének Kulturális Osztálya. A levélben a Lublin és Debrecen város közötti megállapodásra hivatkoznak,6 s a kölcsönös kulturális kapcsolatok fejlesztésének reményében múzeumi delegációk cserelátogatását ajánlják fel (1958 tavaszán 5 fő látogatna Debrecenbe: a múzeum igazgatónője, a néprajzi osztály vezetője és vezetőhelyettese, egy művészettörténész adjunktus, valamint a közművelődési osztály vezetője, s ugyancsak tavasszal egy hasonló összetételű delegációt várnának Lublinba). Programtervet is készítettek: érdekelné őket maga a múzeum, a múzeumi szervezet, egy Debrecen környéki skanzen és egy folklorisztikai szempontból jelentős falu, javaslatot tesznek tudományos együttműködésre (egyazon problémakör feldolgozása és az eredmények kölcsönös értékelése), valamint szeretnék megismerni a Déri Múzeum közoktatási - művelődési programját. 1968-ban, Lublin és Debrecen testvérvárosi kapcsolatának elmélyítése érdekében, megszületett az az ötlet, hogy a két város kulturális intézményei, múzeumai kerüljenek közelebb egymáshoz. A kölcsönös bemutatkozás legegyszerűbb módja: kiállítások segítségével valósuljon meg.7 MEGYEI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS A két megye közötti együttműködés kezdete az 1960-as évek második felére tehető, arra az időszakra, amikor az ország gazdasági és társadalmi életében viszonylagos stabilizálódás következett be. Ebben az időszakban 5 Iktatószáma: 339/1957 DM. 6 Ez az első említése hivatali szervek közti egyezménynek. 7 A kiállítások kölcsönzéséről - ÉBLI2005,103-112.
