Angi János – Lakner Lajos – Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2013 (Debrecen, 2013)
Régészt–Ókortudomány - Vozil Irén: Újbirodalmi és későkori egyiptomi koporsók
ÚJBIRODALMI ÉS KÉSŐKORI EGYIPTOMI KOPORSÓK 93 4./Jobb vertikális sáv Wsjr.../ / wr... Hr sí Ns-Mn/w/ ms nbpr Ti-srjt-n- Mnw = az Ozirisszá vált... Hor-nak Nesz-min fiának, akit a ház úrnője Ta-serit-min szült. A koporsó feliratából az elhunyt titulusa több feltételezésre adott lehetőséget, mivel a nevét megelőző hieroglif jelek homályosak és nehezen kivehetőek. A Hor koporsóján a szüleinek a neve mellet papi címük nem szerepel. Az elhunyt családját kutatva, sikerült rátalálnom a Déri Múzeum későkori koporsója halottjának, Hornak papi családjára, Peter Munro: Die Spätägyptischen Totenstelen c. kötetében, miszerint Hor apjának mészkő sztéléje a Louvre-ben található C 291 leltári szám alatt. (XI. kép) A sztéléről közölt felvételen feltűnt a titulusra vonatkozó emberalakot ábrázoló hieroglifjei, (Xl.a. kép) amely azonos volt a koporsóéval, csak a kezében lévő tárgy nem volt látható a sztélé itt lévő sérülése miatt. A koporsón az emberalak kezében hegybe végződő feltehetően harci eszköz van. Az emberalak után lévő „wr” (madár) a koporsón jól kivehető, míg a sztélén töredékes. (XII. és Xll.a. kép) Jelenleg azonban a sztélé nagyon rossz állapotú, ami komoly problémát okozott a koporsó címének összevetésénél. A19. században, amikor G. Maspero publikálta7 a C291 sztélé még sokkal jobb állapotban volt. Akkor a halott neve előtt egy antilopfej determinativum látszott, ami a jelenlegi állapotú sztélén nem kivehető. Az eredeti sztélének és Maspero szövegének összevetésekor feltűnt az elírás. A C291 sztélé leírásakor Maspero a sztélén akkor már meglévő sérülése miatt Hor apjának Nesz-Minnek papi címei közül elnézte az emberalak hieroglif jelét és hibásan a nagy evező címet írta le a nagy harcos helyett. (XIII. kép) Az eddigieket figyelembe véve sikerült megfejteni Hor koporsóján a töredékes feliratú rhi wr nagy harcos papi címet, apja Nesz-Min öröklődő papi címe után. A fenti sztéléhez még másik két sztélé is kapcsolódik (1. sz.: Meux 51. és a Kairói CG 22147), amelyek szintén ahmimiak. A CG 22147 ásatási jelentése bebizonyítja az Ahmimból való származást mind a három sztélére vonatkozóan, mivel a titulusok is erre utalnak, és különös fontosságot élveznek azok a megjelölések, amelyek a királyok kultikus tiszteletére utalnak. A három sztélé mind stilisztikailag és ikonográfiailag, mind pedig tematikailag hasonlít egymásra. Mind a három sztélé egy családnak különféle rokonsági ágát öleli fel. (XIV. kép) Hor apja Neszmenu III. másodfokú nagybátyja a Meux 51. sztélén lévő Nj-kiw -nak és a Kairó CG.22147 sztélén lévő Dd-hr(d.J.)~nak. Mind a három sztélé papi család tagjait sorolja fel, a sztélék abban is egyeznek, hogy utódaiknak még ahmimi papi címei is vannak. Hor apja, mint pap a királyi szobrok felügyelője volt, anyja pedig templomi táncosnő. 7 G. Maspero: Petits Monuments et petits textes U. Bouriant, 1886. Paris 161-162. A debreceni későkori koporsó lelőhelyére vonatkozóan adatok nem álltak rendelkezésre Brugsch professzor szakvéleményében. A C291. sztélé alapján Hor koporsója is Ahmimra utal, mivel úgy a sztélén, mint a koporsón meg van nevezve Hor apja és anyja is. Ebből az is következik, hogy Hor maga is pap volt, mint apjának örököse. A koporsó korára vonatkozóan Brugsch professzor a szaiszi kort jelölte meg annak idején. A sztélé (C 291) korba helyezéséről kétféle vélemény van, az egyik Munro professzoré, aki a szaiszi korra datálja a sztélét. De Meulenaere professzor szerint a sztélé a XXX. dinasztiából való. Munro professzor szaiszi korra utaló véleménye abból adódik, hogy a Louvre C 291-es sztélén olyan ikonográfiái részletek (karszalagok, olajtartó kúpok, ruhaformák, stb.) vannak, amelyek főleg a szaiszi korra jellemzők, a szaiszi kor sztéléire utalnak. De Meulenaere professzor úgy érvel, hogy a szaiszi korhoz hasonlóan a XXX. dinasztia idején is van archaizálás. Ezen túlmenően a szebennütoszi királyokkal kapcsolatos kutatásában II. Nektanebosszal azonosította - a sztélén pr ri mögött rnh dt a király áll - (s ebben Munro professzorral is egyetértenek). A sztéléket a 4. évszázadba tette, abból kiindulva, hogy ezek az emlékek külalakjuk szerint közel állnak a XXX. dinasztiához. Hor koporsója díszítettségében nem utal a szaiszi kor archaizálására, sokkal inkább a későbbi korra. Ezt támasztja alá az is, hogy a lapos alsó részhez a magasabb felsőrész tartozik. Meulenaere professzorral való levelezésem során - a koporsó fényképe alapján - megerősíti az én véleményemet is, mely szerint a debreceni Déri Múzeum Későkori koporsója a XXX. dinasztiából, vagy attól még későbbi korból származik. A XXX. dinasztiabeli keltezést megerősíti az a tény is, hogy Nesz-Min címei között, a párizsi sztélén a rh-nswt is szerepel, melyről megállapították, hogy a szaiszi kor után papi titulusként használták.8 A Későkori koporsóhoz kapcsolódik a már említett három ahmimi sztélé közül a C29i-es melynek publikációjából kiderül, hogy Hor apjának halotti sztéléje. A sztélé öt mezőre osztott, ebből a 4. és az 5. tartalmazza a családfát. C291 sztélé 4. mező szövege 1. imíh n Wsjr smí.tj Jpw, hm-Hr, rh-nsw, Ns-Mnw mic hrw, - a megboldogult Ozirisz, aki öltöztető pap Ahmimben, Hórusz főpapja, a király-ismerője, az igazhangú Nesz-Min, sí mj-n n Hr mír h rw, - aki fia az igazhangú Hórnak, ms nb.t pr rpr-st-Hrtí, - szülötte a ház úrnőjének, Aperet-lszet-Hertinek, 2. hm.t=fjhb.t n Mnw Ti-srj-Mnw, - a felesége Min táncosnője Ta-seri-Min, sí. t n Pkrr mir hrw, - aki az igazhangú Pekerer lánya, ms n Ti-srj-Mnw. - és Ta-seri-Min szülötte. 8 Gilles Gone, Rh-nswt. titre aulique ou titre sacerdotal „spécifique"? ZÄS136 (2009) 8-18.
